Megugrott az infláció - Rosszul jártak a nyugdíjasok

Ez év kezdetétől elbúcsúzhattunk a szinte láthatatlan inflációtól. A KSH mérése szerint februárban 2,9 százalékos volt a pénzromlás egy esztendőre visszatekintő üteme. Annak ellenére, hogy ez már csak hajszálnyira van a jegybank inflációs céljától, az MNB idén semmiképpen nem kíván emelni a 0,9 százalékos alapkamaton.

Nagyot drágult az élet Magyarországon! Az elmúlt években megszokott, szinte láthatatlan infláció idén februárban - egy évre visszatekintve - a KSH legfrissebb adatai szerint, 2,9 százalékig kúszott fel, amire négy esztendeje nem volt példa. Ily módon már annyira megközelítette az MNB 3 százalékos célértéket, hogy CIB Bank véleménye szerint a következő hónapokban már el is érheti vagy kismértékben meg is haladhatja azt. Jobbágy Sándor véleménye szerint ez várhatóan nem lesz tartós, és az év középső részében ismét 2,5 százalék körüli értékek következhetnek, és feltehetően ilyen mértékű lesz az éves, átlagos infláció is. Annak ellenére, hogy az üzemanyagárak egy hónap alatt csak 0,2 százalékkal emelkedtek, egy esztendő alatt azonban 20 százalékkal drágultak. Viszont a nyers élelmiszerek áremelkedése meghaladta az átlagot, de ugyanez vonatkozik a szeszes italokra és a dohányárukra is. A kemény tél ellenére a ruházati termékek árai viszont csökkentek, viszont a háztartási energia átlagos árszintje, ha kismértékben is, emelkedett.

A fogyasztói árindex idei hirtelen megugrását - hiszen tavaly 0,4 százalékos volt az átlagos infláció - gerjeszti a belső kereslet is. Emellett az olajárak enyhe emelkedésére is számítani lehet. Jobbágy Sándor a 3 százalékos jegybanki inflációs cél tartós átlépésére nem számít, és arra sem, hogy a 0,9 százalékos alapkamatot megemelné az MNB. Ugyanakkor úgynevezett nem-konvencionális intézkedéseket hozhat a jegybank, vagyis folytatja majd azt a gyakorlatát, hogy egyre kisebb mértékben fogadják be a kereskedelmi bankok átmenetileg szabad pénzeszközeit, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy minél nagyobb mértékű hitelezésre kényszerítsék őket.

Az utóbbi időben a jegybank is gyorselemzést készít, valahányszor a KSH megjelenteti havi inflációs adatait. A jegybank ezúttal a kenyér és a tej áremelkedésére hívja fel a figyelmet. Az utóbbi azért is érdekes, mert mint ismeretes az év elejétől a tej áfája is csökkent. Annak ellenére, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter minapi sajtótájékoztatóján örömének adott hangot, hogy - a tej mellett - a tojás és a baromfihús áfacsökkentése már érezteti a hatását, ezt a vásárlók a fogyasztói áraknál nemigen érzékelik. Az a tapasztalat, hogy az alapárat a kereskedők megemelték, és a mérsékelt áfát ehhez számolták hozzá. Hasonló tapasztalatokat lehet leszűrni a vendéglőkben is. Feltehetően a kemény tél is hozzájárult ahhoz, hogy a zöldségféléknél is áremelkedést tapasztaltak. Az MNB úgy véli, hogy a lakosság inflációs várakozásai az elmúlt időszakban érdemben nem változtak.

A lapunk által megkérdezett Nyeste Orsolya szerint a pénzromlás ütemének mostani megugrása egyáltalán nem számít meglepetésnek. Az Erste Bank elemzője szerint a fogyasztói árak emelkedésének üteme nem ezzel futott a csúcsra az idén, vélhetően márciusban 3 százalék, vagy még e fölötti is lehet a mutató. Ezt követően viszont mérséklődés vár az Erste Bank stratégája is, ami a tavalyi bázisadatokra vezethető vissza. Az elmúlt év második felében ugyanis az alacsony energiaárak emelkedni kezdtek Az elemző rámutatott: a jelentős bérkiáramlásnak idővel meglehet a következménye, azaz tovább emelkedhetnek az árak. Ennek mértékét nehéz lenne most számszerűsíteni – fogalmazott az elemző-, de azt bizonyosra veszi, hogy a hatás a második félévben már érezhető lesz. A jegybanki cél, a 3 százalék fölötti szintek szerinte ugyanakkor csak jövő évben „köszönhetnek be” tartósan.

Az infláció megugrására különösen érzékenyen reagálnak a nyugdíjasok. A nyugellátásokat idén januárban mindössze 1,6 százalékkal emelték, amely már a 2016 végi parlamenti döntés idején is biztos volt, hogy nem lesz elegendő a várható pénzromlás mértékének kompenzálására. Így nem marad más hátra, mint hogy novemberben, a már majdnem teljes évi infláció ismeretében, visszamenőlegesen egészítik ki a járadékokat. Addig is a nyugdíjasok kénytelenek lesznek elszenvedni, hogy a kormány elszámította magát.

A kedvezőtlen inflációs adat nyomán nagyot erősödött az euró, amely kora este már 311,60 forintot ért.