Brüsszel kérdőre vonja a kormányt

Publikálás dátuma
2017.03.09 06:00
Kutyavilág vár a migránsokra a déli határnál FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CHRISTOPHER FURLONG
Fotó: /
Bizonyos szempontból igaza volt Orbán Viktor kormányfőnek, amikor a menekültügyről szólva kedden azt mondta: "ebben a pillanatban is ostrom alatt állunk." Bár a menekültáradatra utalt, valójában most csak kormányát támadják. Egyre több információ lát ugyanis napvilágot a déli határnál történt, a jelek szerint már-már rendszeres túlkapásokról, a menedékkérőket tranzitzónába záró törvénymódosítással pedig az Európai Bizottság és az ENSZ figyelmét is felkeltette.

Hamarosan Magyarországra látogat Dimitrisz Avramopulosz migrációért és uniós belügyekért felelős biztos, hogy „komoly tárgyalásokat folytasson a magyarországi hatóságokkal” a menedékjogi törvény módosításáról - mondta a Népszava brüsszeli tudósítójának Natasha Bertaud szerdán. Az Európai Bizottság (EB) szóvivője egy nappal azután jelentette ezt be, hogy a Fidesz, a KDNP és a Jobbik képviselőinek szavazataival az Országgyűlés – nemzetközi bírálatok sokaságát kiváltva – elfogadta a törvénymódosítást.

Megszólalt Zeid Raad al-Husszein, az ENSZ emberi jogi főbiztosa is, aki bírálta a migrációs válság kezelésével kapcsolatos magyar intézkedéseket és európai terveket. A főbiztos beszámolójában úgy vélte, „messze elmarad a nemzetközi normáktól” a magyar Országgyűlés által kedden elfogadott jogszabály.

A migrációs biztos látogatása kapcsán figyelemre méltó momentum: az Európai Bizottság – amelynek vezető szóvivője, Margaritisz Szkinasz kedden még úgy nyilatkozott, hogy a véleményalkotással megvárják a törvénymódosítás hatályba lépését – vélhetően a heves tiltakozásokra reagálva, és saját gyorselemzésére hagyatkozva döntött mégis úgy, hogy személyes találkozóra van szükség a magyar hatóságokkal.

Közben egyre többen fordulnak a magyar kormány ellen a menekültügyi szigorítás miatt. Az Európai Parlament Zöldek frakciója úgy fogalmazott állásfoglalásában: „Az Európai Bizottságnak kötelezettségszegési eljárást kell indítania Magyarország ellen, mert az nyilvánvalóan megsérti az EU menedékjogi előírásait és teljesen figyelmen kívül hagyja az alapvető emberi jogokat”. A frakció társelnöke, Ska Keller által jegyzett közlemény felszólítja az unió határőrizeti ügynökségét, a Frontexet, hogy függessze fel műveleteit a magyar határon. Közben Christian Kern osztrák kancellár a Die Welt című német lapnak az nyilatkozta: Csökkenteni kell a menekültek befogadásától elzárkózó európai uniós tagállamok közösségi pénzügyi támogatását.

A kabinet nevében tegnap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter utasította vissza bírálatokat. Mint mondta, a magyar kormány érdemben cselekszik, megvédi a határait, és ezzel védi Európa biztonságát is. A tárcavezető Zeid Raad al-Husszein szavaira reagálva azt mondta: az illegális határátlépés törvénytelen, így kérdéses, miért buzdít a törvények megszegésére az ENSZ emberi jogi főbiztosa? A magyar kormány – tette hozzá – a magyar embereket képviseli, az ENSZ emberi jogi főbiztosa ezzel szemben "alaptalanul vagdalkozik".

Miközben a magyar kormányra mind nagyobb nemzetközi nyomás nehezedik a törvénymódosítás miatt, egyre több jel utal arra, hogy valóban történtek, hatósági túlkapások a déli határnál, sőt, korántsem egyedi eset volt az, hogy menekültet bántalmaztak egyenruhások.

Kutyavilág vár a migránsokra a déli határnál FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CHRISTOPHER FURLONG

Kutyavilág vár a migránsokra a déli határnál FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CHRISTOPHER FURLONG

– Tavaly május óta menedékkérők százaitól hallottunk olyan beszámolókat, amelyek szerint egyenruhások bántalmazták őket a szerb-magyar határon húzódó kerítésnél, vagy már a magyar oldalon – mondta lapunknak Simon Ernő, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) magyarországi szóvivője. – Az érintettek elmondása szerint verik őket rendőrségi botokkal és paprika spray-vel fújják le őket. Olyankor is, amikor már elfogták, és visszafelé kísérik az embereket, hogy átküldjék őket a határ túlsó oldalára. A nemzetközi szervezet munkatársa számos ilyen beszámolót hallott személyesen, tavaly nyáron egy afganisztáni menedékkérő mesélte neki, hogy még akkor is ütlegelte hátulról egy egyenruhás, amikor átsétált a kerítés kapuján a szerb oldalra. 

Mindez azért vált most aktuálissá, mert az utóbbi napokban több olyan hír is megjelent a sajtóban, amely szerint a közelmúltban egyenruhások menedékkérőket bántalmaztak Magyarország déli határánál. Az Orvosok Határok Nélkül (MSF) nemzetközi segélyező szervezet kedden a Twitteren közölt fotókat az állításuk szerint bántalmazott menedékkérőkről. A múlt héten pedig a svéd Aftonbladet munkatársa közölt egy riportot a szisztematikus atrocitásokról, amelyeket a magyar belügyminisztérium tagad.

Simon Ernő a Népszavának elmondta: tavaly május és június között, mindössze egy hónap alatt közel 100 menedékkérő fordult panasszal a UNHCR munkatársaihoz. „Olyan emberektől hallottuk ezeket a beszámolókat, akik különböző országokból jöttek, nem beszélték egymás nyelvét, és soha nem is találkoztak egymással” – magyarázta a szóvivő, aki már nem is tudja számon tartani a panaszokat, hiszen munkatársai a helyszínen azóta is folyamatosan hallanak ehhez hasonló beszámolókat. A UNHCR jelezte aggályait az illetékes magyar szerveknek, ám a rendőrségtől többször is azt a választ kapták, hogy a vizsgálat végeztével „nem találtak bűntényre utaló nyomot, és semmi olyasmi nem történt, ami az állításokban szerepel”.

Andrea Contenta, MSF szerbiai koordinátora lapunknak szintén azt mondta, hogy már tavaly februárban is elláttak gyanús körülmények között keletkezett sérüléseket, a menedékkérőkkel szembeni „szisztematikus” atrocitások múlt májusban kezdődtek. Eleinte főképp verés és kutyaharapás okozta sérüléseket láttak el, ám később változtak a sebesülések. „December-január környékén a menedékkérők azt mesélték, hogy a magyarok arra kényszerítették őket, hogy cipő nélkül sétáljanak vissza Szerbiába vagy ruha nélkül ácsorogjanak a hóban” – mondta lapunknak Contenta, aki hozzátette: nem az MSF dolga bizonyítani a beszámolók hitelességét, hanem a magyar hatóságoké.

Ezen a véleményen van az Aftonbladet szerbiai riportját szerző riporter, Staffan Lindberg is. A svéd újságíró február végén töltött el több napot Belgrádban és a határ közelében, s mint azt a Népszavának elmondta: mintegy 20-30 menekült, egymástól függetlenül mesélt neki arról, hogy magyar egyenruhások bántalmazták és megalázták őket. „Azt mondták, hogy mióta elindultak a Közel-Keletről, számos helyen estek áldozatul hatósági erőszaknak, ám tapasztalataik szerint a magyar egyenruhások messze a legerőszakosabbak. A történeteik összhangban voltak a sérüléseikkel, amiket nekem és az orvosnak is megmutattak” – mondta lapunknak Lindberg, majd hozzátette: „Mindig fennáll az esélye, hogy a történetek kitalációk, de személy szerint nem értem, miért találna ki bárki ilyesmit. Nem segít a céljuk elérésében, ha a magyar hatóságokat vádolják. Ez nem segít nekik eljutni Németországba.”

Testi erő, spray, kardlap
Az esetek túlnyomó részében a határ közelében élők lehetnének tanúi annak, mi történik azokkal a migránsokkal, akik átvágják a drótkerítést, és a járőröket elkerülve eljutnak a néhol bokros, erdős, máshol nádas területre, ahol könnyű elbújni. Ha azonban őket próbálja szóra bírni az ember, biztosan nem fogják azt mondani, látták, hogy magyar rendőrök, katonák ütlegeltek migránsokat, vagy kutyákat – pláne szájkosár nélkül – uszítottak volna rájuk. Annyit azonban elmondanak: egyikük sem akarja, hogy a drótkerítésen menekülők jöjjenek át magyar területre, és menjenek innen tovább. Ha migránst látnak, vagy csak a hangjukat hallják, azonnal telefonálnak a határt őrző rendőröknek. Mégis, mit kell akkor csinálnia a rendőrnek, ha a migráns a felszólítás ellenére nem akar megindulni vissza, a határ felé, mert esetleg már sokadszorra próbálkozik? – kérdezte Ásotthalom külterületén egy idős férfi. Hagyja rá a rendőr, hogy ha nem akar visszamenni, akkor sajnos nem tud vele mit kezdeni?
Azt, hogy ilyen helyzetekben mit tehet a rendőr, szigorú előírások szabályozzák. Alapesetben a rendőr először is igazoltatással próbálja a személyazonosságot megállapítani, és átvizsgálhatja a ruházatot, csomagokat. A továbbiakban az elfogás és az előállítás szabályai a mérvadóak, annyi különbséggel, hogy a menekülteket nem a területileg illetékes rendőrségre, hanem a kijelölt tranzitpontra, határátkelőre szállítják. Az előállítás során a rendőr – előzetes figyelmeztetés után – fizikai kényszert is alkalmazhat az ellenszegülés megtörésére, a szökés megelőzésére. Ez jelenthet testi erőt, bilincset, paprikasprayt, sokkolót, rendőrbotot, kardlapot, illetve szolgálati kutyát. A kutyáról a rendőr „biztonsági okból” leveheti a szájkosarat.
A déli határnál helybeliek azt mondták: a migránsok taktikája, hogy egy kisebb csoport megbontja egy helyen a kerítést, magára vonja a járőrök figyelmét, lökdösődést kezdeményeznek. Közben a nagyobb csoport valamivel távolabb átvágja a kerítést, és aki tud, eltűnik az erdőben. Némelyek már tizedik alkalommal próbálkoznak, pontosan tudják, hogy a magyar hatóságok tiltják, amit csinálnak. Erőszakkal jönnek, hiszen átvágják a kerítést – számítaniuk kell rá, hogy a hatóság is erőszakot fog ellenük alkalmazni.

Szerző
2017.03.09 06:00

Hamarosan itthon is beindulhat a mindent látó Nagy Testvér

Publikálás dátuma
2018.10.22 19:42
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Pintér Sándor már benyújtotta a törvényjavaslatot, amely alapján egy központi tárhelyen gyűjtenék össze a térfigyelő kamerák felvételeit. Ezek segítségével aztán a bliccelőktől a terroristákig mindenféle embert elő lehetne keríteni.
Bármerre járunk, mindenütt kamerák figyelnek bennünket: az úton, az utcán, a villamoson vagy a bankban, mindenütt felvételek készülnek rólunk. Ezek a kamerák azonban ma még nem alkotnak egységes hálózatot: sok helyen nem figyeli élő ember a monitorokat, és a legtöbb esetben három munkanap után a felvételeket is törlik. Ennek viszont hamarosan vége,  hiszen Pintér Sándor belügyminiszter múlt pénteken benyújtotta a semmitmondó, „egyes belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról” címet viselő törvényjavaslatot. Ha ezt a rendívül hosszú salátatörvényt elfogadják – teljesen biztos, hogy el fogják hamarosan – a mindenfelé működő kamerák egyetlen rendszerré állnak össze, első körben legalábbis Budapesten, később országosan. A gyakorlatban persze ez után sem lesz egyetlen hatalmas biztonsági terem, ahol mindent rendőrök figyelnek. Ehelyett a létrejön egy nagy, közös, központi tárhely – a kormány jelöli ki majd rendeletben, ki vagy mi szolgáltassa ezt –, ahová fel kell tölteni a következő kamerák képeit:  
  • a közterület-felügyeletek térfigyelő kamerái;
  • a BKK járműveinek kamerái;
  • a BKK, mint közútkezelő kamerái;
  • a rendőrség által üzemeltetett térfigyelők;
  • a Magyar Közút kamerái;
  • a bankok biztonsági kamerái.
Ezek a felvételek aztán legalább 30 napig a központi tárhelyen maradnak, és a törvény által megszabott rendben le lehet kérni. Ezek közt olyan pontok is vannak, mint a „terrorcselekmények vagy más bűncselekmények megelőzése, felderítése és megszakítása céljából” vagy „nemzetbiztonsági feladatok ellátása céljából”, ami elég széles kört ölel fel. Ennél konkrétabb például a „körözött személy azonosítása” vagy az a helyzet, ha maga a felvételen szereplő személy kéri ki, például mert pert indít egy baleset miatt. 

Jajj a bliccelőknek!

A tömegközlekedés esetében a rendszer fordítva is működik, több rendelkezés arról szól, hogy adatokat lehet lekérni a központi nyilvántartásból. A törvénymódosítás felhatalmazza például a közlekedésszervezőt (Budapesten ez a BKK-t jelenti), hogy „a menetdíjat meg nem fizető, vagy az utazási feltételeket egyéb módon megszegő utas azonosítása céljából” személyes adatokat, címet, igazolványszámot igényeljen a nyilvántartásból. Ehhez nyilván szükség lesz arcfelismerő rendszerre is, de még a bliccelőket is azonosíthatják a kamerafelvételek alapján, így hiába futnak el, a büntetés utoléri őket.

Kötelező biztosítás nélkül sehová!

Még egy nagyon konkrét, a mindennapokban alkalmazott eljárás szerepel a javaslatban, mégpedig a kötelező felelősségbiztosítás nélkül közlekedő járművek kiszűrésére. Jelenleg is létezik egy rendszer, amely az aszfaltba épített érzékelők segítségével szűri ki a túlsúlyos teherautókat, ennek a neve Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer (TSM). Ezt hamarosan a biztosítatlan autók kiszűrésére is használja majd a hatóság. A TSM kamerái összevetik a jármű rendszámát a nyilvántartásban szereplő biztosítási kötvényekkel, és ha szabályszegést észlelnek, jelzést küldenek a közúti ellenőrnek, aki megállíthatja a járművet. Ha ez valamiért elmarad, a rendszer a 15 nap múlva ismét ellenőrzi a biztosítást, és ha nincs, automatikusan eljárást indít: ennek a végén a hatóság pedig kivonja a forgalomból a kötelező biztosítás nélkül közlekedő járművet. 
Szerző
2018.10.22 19:42

Szinte a műtőasztalról vették le a beteget, miután kirúgták a szívsebészt

Publikálás dátuma
2018.10.22 18:20

Fotó: MTI/ Róka László
AZ ATV Heti Napló című adásában beszélt Székely László egyik betege, aki már fertőtlenítve, elbódítva feküdt, mikor közölték vele
Egy Kelet-Magyarországon élő, Nóra néven emlegetett nő mondta el – arcát nem vállalva – az ATV-nek, hogyan járt, mikor a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetből (GOKI) elbocsátották Székely László szívsebész főorvost. A nő családja számára, mivel autójuk sincs, már a budapesti utazás is megterhelő volt – hangzott el a tévé riportjában.
  Mikor mégis eljutott a GOKI-ba még egy hétig „nem csináltak semmit” vele, pár vérvételen, előkészítő vizsgálaton kívül. „Már minden megvolt”, a műtét előtti este nagyon félt, hogy meg fog halni. A műtét napján, hajnali ötkor aztán már lefertőtlenítették, megkapta a gyógyszert, amitől elbódult. Dél körül kelt fel, mikor közölték vele, hogy elmarad a műtét. „Csak néztem félkómásan” – mondta az asszony, aki ma már nem tudja, hogy pontosan mit mondtak neki: „etikai vagy politikai okból” halasztották el a beavatkozást. A zárójelentésen végül az állt: technikai okok miatt maradt el a műtét. A nőt végül csak másnap engedték haza, és egy másik kórházban várnak újabb műtéti időpontra. Az ATV Híradójának korábban nyilatkozott egy másik beteg is, aki szintén sürgős beavatkozásra vár, de Székely főorvos elbocsátása miatt erre nem került sor. Úgy fogalmazott:egyre idegőrlőbb a várakozás, ahogy az értágulat is egyre nagyobb és veszélyesebb. Mint arról korábban beszámoltunk, egy beteg már meghalt, akit Székely László operált volna meg, ha elkészül a speciális implantátuma, illetve ha nem bocsátják el. Az ő halálát az intézet vezetése Székely hibájának tartja, azt állítva, hogy az első vizsgálat után azonnali operáció lett volna szükséges. A beteget azonban nem Székely vizsgálta meg először a GOKI-ban, hozzá csak később került, és ő el is indította az implantátum legyártásának folyamatát.
2018.10.22 18:20