Balog tévedett - Nem indul családtudományi mesterszak

Publikálás dátuma
2017.03.09 15:14
FOTÓ: Népszava
Fotó: /
Még csak véleményezési fázisban tart az úgynevezett családtudományok mesterképzési szak létesítéséhez szükséges képzési és kimeneti követelmények összeállítása - tudtuk meg a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) kommunikációs osztályától. 

Lapunk azt követően kereste az egyetemet, hogy Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter kedden bejelentette: a Corvinuson ősztől elindul az említett mesterképzés. Ám mint megtudtuk, az egyetem idén szeptembertől csupán a szakot megalapozó szakirányú továbbképzés indítását tervezi.

Balog Zoltán bejelentése feltehetőleg válasz arra, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) nemrég arról adott hírt: ősztől társadalmi nemek tanulmánya, azaz gender studies képzés indulhat mesterszakon az egyetemen, ezek a tanulmányok a kormány szerint "a társadalom szétbomlasztásával" járnak. A miniszter kijelentette: "az emberek nőnek és férfinak születnek, ezért a kormány nemet mond a társadalmi nemekre, igent mond azonban a változó társadalmi szerepekre". A szakindításról szóló hír már csak azért is furcsa volt, mert a miniszteri bejelentés a felsőoktatási felvételik február 15-i határideje után érkezett.

Érdeklődtünk az egyetemnél arról is, pontosan mi indokolta ennek a képzésnek az indítását. Válaszukban kitértek arra, hogy a képzés a nemzetközi "family studies" mintára épül, és hogy a BCE nyitott egy ilyen mesterszak indítására. "A Budapesti Corvinus Egyetem a társadalom és a gazdaság fontos alapegységeként tekint a családokra. 2016-ban az egyetem a német Stiftung Familienunternehmennel együttműködve például létrehozta a Családi Vállalatok Központot, ami a családi tulajdonú vállalatokat kutatja, hogy az így létrejövő tudással is segítse a magyar gazdaság és társadalom erősödését. Az indítandó családtanulmányok mesterszak is a BCE ezen törekvését támogatja" - írták.

A képzés tartalmára vonatkozó kérdésünkre annyit közöltek, a négy féléves mesterszak tervezett képzési programja alatt alkalmazott statisztikai és kutatási módszertant, szakspecifikus társadalomtudományi (jogi, közgazdaságtani, politológiai, szociálpolitikai) ismereteket, családszociológiát, demográfiai ismereteket, valamint családpolitikai tervezést és elemzést tanulnak majd a hallgatók. "A cél, hogy a végzett hallgatók képesek legyenek a családok vizsgálatára fókuszáló tudományos tevékenységre, a demográfiai kihívásokra adandó tudományos igényű válaszok kidolgozására és a családokat érintő szakpolitikai koncepciók, intézkedések hatásainak elemzésére."

Mi az a gender?
A társadalmi nemek tudományát számos egyetemen oktatják, a világon több mint 300 felsőoktatási intézményben van a társadalmi nemekkel foglalkozó képzés, az igény is nagy rá. A gender, azaz a társadalmi nem fogalmát egyébként úgy lehetne magyarázni, hogy nem pusztán a biológiai nem magyarázza, a férfi és a nő milyen szerephez jut a társadalomban. A terület kutatói szerint a közösség - vagyis a társadalom - határozza meg, milyen viselkedési formák számítanak nőiesnek, férfiasnak, így meghatározza a nemi szerepeket, és az ebből fakadó előnyöket, hátrányokat is, például a fizetések terén. A XXI. század Magyarországán minderről beszélni, kutatni a kormány szerint egyenlő "a társadalom szétbomlasztásával".

Szerző
2017.03.09 15:14

Életet mentett a hős szállodai recepciós

Publikálás dátuma
2018.08.17 17:25

Fotó: Facebook/ Országos Mentőszolgálat
Hotelben esett össze egy idős asszony, a fiatal férfi azonnal megkezdte az újraélesztést.
Az Országos Mentőszolgálat a Facebook-oldalán mondott köszönetet egy szálloda recepciósának, aki egy idős nő segítségére sietett. Az asszony a hotelben esett össze, és miután a férfi nem tapasztalt légzést, azonnal megkezdte a beteg újraélesztését. Bár a központi rohamkocsi hamar a helyszínre ért és emelt szinten folytatta az ellátást, a fiatal szállodai alkalmazott sem tétlenkedett: segítette a további beavatkozásokat és még a betegmozgatásban is részt vett. Az idős nőt végül – az időben megkezdett mellkasi nyomásoknak köszönhetően – stabil állapotban szállították.
„A helyszínen nem igazán volt alkalmunk megköszönni a hős recepciós segítségét de remélem így talán elér hozzá!”
– mondta az eset után a mentőorvos.
2018.08.17 17:25
Frissítve: 2018.08.17 17:25

A nyugdíjreform talán már nem is elég

Publikálás dátuma
2018.08.17 16:52

Fotó: / Kállai Márton
Nem omlik össze a nyugdíjrendszer, de egyre nőnek a feszültségek: a frissen nyugdíjba vonulók és az idősebbek közt, de a 40 év után visszavonuló nők és a rugalmatlan korhatár miatt munkában maradók közt is.
Mielőbbi nyugdíjreformot sürget legújabb elemzésében az egyik legismertebb hazai nyugdíjszakértő. Simonovits András az Indexen arról értekezett, hogy azért lett volna jobb az egykor általa is támogatott inflációkövető nyugdíjemelés helyett mégis az előző évi nettó bérnövekedés felét is tartalmazó „svájci indexálásnál” maradni, mert akkor a régebbi ellátások is magasabb arányban nőttek volna. Az emiatt emelkedő nyugdíjkifizetések pedig óvatosabb béremelésre kényszerítették volna a kormányt, amely most a magas béremelésekkel és a szociális hozzájárulási adó szintén radikális csökkentésével látszólag paradicsomi állapotokat teremtett a munkavállalók és a munkaadók számára. A progresszív személyi jövedelemadó eltörlése és az utóbbi két év reálbérrobbanása azonban szinte elviselhetetlen egyenlőtlenségeket hozott a nyugdíjrendszerbe – szögezi le Simonovits. Már 18 százalékos rés keletkezett az azonos körülmények között 2-3 éve és a most nyugdíjba vonult friss nyugdíjasok között, és az idősebbek leszakadása idén, sőt a szerző szerint 2021-ig tovább nő. Végeredményként pedig az összes nyugdíjas rosszul jár, hiszen ellátásuk egyre kevesebbet ér a bérekhez képest. Ez az úgynevezett „helyettesítési ráta” 2015-ben még majdnem 70 százalék volt, ma már alig magasabb 50 százaléknál. A szakértő arra figyelmeztet a cikkben, hogy a bérnövekedés törvényszerűen lassul majd, a magasabb induló nyugdíjjal belépők hatására emelkedik az átlagnyugdíj és a helyettesítési arány visszaáll a magasabb szintre. Ezek hatására pedig néhány év múlva az akkori kormány kénytelen lesz ismét emelni a járulékkulcsokat. Simonovits András ehhez hozzáveszi azt a feszültséget is, ami a Nők40 lehetőségével élni tudók és a teljesen rugalmatlan, de egyre emelkedő korhatár miatt munkavégzésre kényszerített tömegek között feszül. Hevesen tiltakozik a biztosítók által gerjesztett hisztéria ellen, hogy a magyar nyugdíjrendszer hamarosan összeomlik, de állítja: Nők40 nélküli rugalmasabb korhatárt, progresszív személyi jövedelemadót és nem csak inflációkövető indexálást kell bevezetni – lehetőleg minél hamarabb.
Szerző
2018.08.17 16:52