Csányi Sándorék legyőzték a GVH-t

Publikálás dátuma
2017.03.09. 19:58
FOTÓ: Népszava
A Fővárosi Törvényszék  hatályon kívül helyezte az OTP Bankra 281 millió forint bírság kiszabását megállapító, 2009. szeptember 24-én kelt GVH határozatot az úgynevezett bankközi jutalék (Multilateral Interchange Fee - MIF) ügyben, megváltoztatva ezzel az azt helyben hagyó elsőfokú bírósági ítéletet, egyben a Gazdasági Versenyhivatalt (GVH) új eljárás lefolytatására kötelezte március 9-én tartott, másodfokú, pert lezáró tárgyalásán kihirdetett ítéletében - tette közzé a bank csütörtökön, a BÉT honlapján.

Az OTP Bank a közlemény szerint megkezdte az ítélet részletes elemzését. A GVH közölte: csütörtökön kapták kézhez írásban a Fővárosi Törvényszék ítéletét, tanulmányozzák a bíróság döntését.  

A GVH 2009 szeptemberében több mint 1,9 milliárd forint bírságot szabott ki a magyarországi bankkártyapiac két szereplőjére, a Visára és a Mastercardra, illetve számos hazai pénzintézetre kartellezés miatt. A pénzintézetek a versenyhatóság szerint egységesen és közösen rögzítették a két kártyatársaság jutalékát, amivel torzult a kártyatársaságok és a bankok közötti verseny is. 

A pénzintézetek összesen 968 millió forintos bírságot kaptak, a versenyhatóság az OTP Bankot 281 millió, a Budapest Bankot 188 millió, az MKB Bankot 84 millió, a K&H Bankot 127 millió, a CIB Bankot 91 millió, az Erste Bankot 107 millió, az ING magyarországi fióktelepét 90 millió forint megfizetésére kötelezte. A két magyarországi kártyatársaság, a Visa és a Mastercard egyenként 477 millió forintos büntetést kapott. 

A versenyjogi büntetésben részesített bankok még 1996-ban állapították meg az egységes bankközi jutalék mértékét, ami nem biztosított esélyt arra, hogy a Visa és a Mastercard közötti verseny éreztesse hatását. A pénzintézetek ugyanis közvetetten befolyásolták a kereskedői díj - vagyis a kereskedő által a kártyás fizetést elfogadó banknak fizetett jutalék - szintjét, ami eredetileg a bankok közötti verseny egyik legfontosabb tényezőjének kellett volna lennie.

A versenyhatóság a 2004-2007 közötti időszakban befolyt bankközi jutalékot vette a bírság alapjául, míg jelentős enyhítő körülményként értékelte, hogy az eljárás alá vontak maguk is felismerték, hogy a bankközi jutalék mértékén változtatni kell, és az eljárás során együttműködő magatartást tanúsítottak. További enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy az eljárás egyes elemeiről a Magyar Nemzeti Bank, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a GVH is tudomást szerzett, illetve az Európai Bizottság még nem sújtott bírsággal részben hasonló megoldásokat.

Szerző
Témák
GVH OTP Mozaik Mozaik

Súlyos problémákat tárt fel a csigatésztákban a Nébih - Videó!

Publikálás dátuma
2017.03.09. 16:42
Illusztráció: Thinkstock
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) legutóbbi terméktesztjén 33 száraztésztából 23 terméknél merült fel kifogás - közölte csütörtökön a hivatal.

A hivatal a termékteszt során huszonnégy 8 tojásos és kilenc 4 tojásos, csiga formájú, levesekhez kínált száraztésztát ellenőrzött, négy súlyosabb minőségi probléma miatt mintegy 400 ezer forint összegű bírságot szabott ki. A laboratóriumi vizsgálatok egy termékben mikrobiológiai szempontból nem toxintermelő baktériumot mutattak ki, amely miatt a hivatal kötelezte az előállítót az üzemi higiéniai folyamatok felülvizsgálatára. Három 8 tojásosként forgalmazott tészta pedig nem felelt meg a jelölésben szereplő tojástartalomnak. 

A vizsgálat két terméknél mutatta ki, hogy a csomagoláson szereplő friss tojás helyett - annak ellenére, hogy nem megengedett - a gyártó tartósítószert tartalmazó tojáslét használt. Több terméket olyan jobb minőségre utaló jelöléssel láttak el a gyártók, mint például "Prémium", "Kiváló minőség", amelyeket nem tudtak igazolni, ezért a hatóság kötelezi gyártókat, hogy a megkülönböztető feliratokat töröljék. A terméktesztből kiderül, hogy a 8 tojásos csigatészták között külső megjelenés, szín, íz, illat és állomány alapján az első az Auchan Csiga, második a Marton száraztészta, harmadik pedig a Spar csigatészta.

Szerző

Hamarosan indul az Everest Expedíció

Publikálás dátuma
2017.03.09. 14:55
Suhajda Szilárd (b) és Klein Dávid MTI Fotó: Mohai Balázs
Igazi csapatmunka lesz a Mount Everest 8848 méteres csúcsának meghódítása - fogalmazott Klein Dávid hegymászó, aki március végén Suhajda Szilárddal együtt indul el, hogy oxigénpalack nélkül mássza meg a Himalája legmagasabb hegycsúcsát.

Mint a Magyar Everest Expedíció csütörtöki sajtótájékoztatóján Klein Dávid kiemelte: ugyan Suhajda Szilárd barátjával és mászótársával ketten indulnak el a csúcsra, útjukat nagyon sokan segítik és az alaptáborig többen elkísérik őket. Felidézte, hogy az Everesten eddig mintegy 7000 hegymászó járt - köztük négy magyar - oxigénpalack nélkül azonban csak 200-an jutottak fel a csúcsra.

A ma élő magyar hegymászók közül Klein Dávid mászta meg eddig a legtöbb 8000 méter feletti csúcsot oxigénpalack nélkül: 2003-ban a Pakisztánban található 8035 méteres Gasherbrum II-t, 2004-ben a tibeti Cso-Oju nevű 8201 méter magas csúcsot, 2015-ben Nepálban a 8163 méteres Manaszlut és 2016-ban a szintén nepáli, 8091 méteres Annapurnát, amelyre első magyarként jutott fel. A Mount Everesten eddig háromszor járt, legutóbb 2014-ben, amikor 150 méterrel a csúcs előtt kellett visszafordulnia.

Suhajda Szilárd elmondta, hogy élete során eddig még csak a Pakisztánban található 8051 méter magas csúcsra jutott fel palack nélkül 2014-ben Varga Csaba hegymászóval együtt, de járt már a Gasherbrum I és II-n is, illetve kétszer próbálkozott a K2 meghódításával. A sportoló kiemelte: az expedíciós hegymászás ma kiemelt figyelmet kap, de remélik, hogy teljesítményükkel és jelenlétükkel a hegymászósport más ágaira és a fiatal, tehetséges magyar mászókra is fel tudják hívni a közönség figyelmét.

Stefano Favaro, a 2017-es Magyar Everest Expedíció menedzsere elmondta, hogy a mászókat az út egy részén egy trekking túra csapat is elkíséri. A csapatnak, amely felmegy egészen az 5344 méteren fekvő alaptáborig, tagja lesz Lilu, Badár Sándor, Geszti Péter, Száraz Dénes és Bunkóczi László is. 

A Magyar Everest Expedícióra a Himalája-hegység tavaszi mászószezonjában kerül sor, a teljes expedíció időtartama nagyjából két hónap. A túra során a déli oldalról közelítik meg a csúcsot, a csúcstámadás pedig saját becsléseik, illetve a jellemző trendek szerint május második felében várható.

Szerző