Halmai Katalin (Brüsszel);
Orbán Viktor;migráció;EU-csúcs;
2017-03-11 06:35:00
Orbán magyarázkodik az EU-csúcs után
Nem tart a magyar és a lengyel kormány közötti kapcsolatok megromlásától Orbán Viktor az után, hogy az uniós csúcson kiállt a Varsó által hevesen támadott Donald Tusk ismételt megválasztása mellett az állam- és kormányfői testületben. A miniszterelnök egyrészt “a világ legjobb helyének” nevezte Európát. A pénteken befejeződött uniós csúcson a résztvevők nagyjából egyetértettek abban, hogy nem építenek egyes tagállamokat kirekesztő, többsebességű Európát.
Nem tart a magyar és a lengyel kormány közötti kapcsolatok megromlásától Orbán Viktor az után, hogy az uniós csúcson kiállt a Varsó által hevesen támadott Donald Tusk ismételt megválasztása mellett az állam- és kormányfői testületben. A magyar miniszterelnök azt mondta, változatlanok Jaroslaw Kaczynski pártelnök iránti baráti érzelmei. A csúcs többi résztvevője nem emlegetett érzelmeket, kivéve Beata Szydlo lengyel kormányfőt, aki felháborodva tette szóvá, hogy a “4 százalékos népszerűségi szinten álló” francia elnök, Francois Hollande nem átallotta megzsarolni Lengyelországot, felemlegetve a neki járó uniós támogatásokat. A Tusk újraválasztása miatt háborgó lengyel kormányfő végül nem fogadta el az ülés záróközleményének tervezetét, amit egyhangú támogatás híján csupán elnöki dokumentumnak lehet nevezni. Ennek azonban semmiféle jogi következménye nincs, mivel az EU vezetői nem jogszabályokat hagynak jóvá, hanem stratégiai iránymutatásokat adnak.
Az Európai Unió jövőjéről szóló viták célja csakis az lehet, hogy Európa megőrizze a világ legjobb helyének pozícióját - foglalta össze a magyar kormányfő a csúcstalálkozó pénteki vitáját, amelyet az Egyesült Királyság miniszterelnökének távollétében tartottak a Huszonhetek. Az EU megalapításának 60. évfordulójára készülő integrációs szervezetnek nem kell kitűznie sem nagyszabású, szerződésmódosítással járó reformokat, sem a nemzetállamok jogait csorbító átalakításokat - mondta Orbán Viktor. Több más kelet- és közép-európai kollégájával egyetemben kikelt az olyan két- vagy többsebességű Európa ellen, amelyben egyesek szorosabban együttműködnek, míg a többiek a perifériára szorulnak.
Az úgynevezett mag-Európa létrehozása ellen berzenkedő tagállamok megnyugtatására Jean-Claude Juncker sajtóértekezletén meglepően hosszan beszélt arról, hogy a többsebességű EU fogalmát sokan félreértik. Közölte, hogy az általa vezetett Európai Bizottság sohasem lesz a kirekesztés zászlóvivője. Az unió egységét nem megbontó, különutas együttműködés példájának nevezte a közösségi támogatások elsikkasztásának megakadályozására létrehozott európai ügyészi hivatalt, amelyről épp csütörtökön állapodott meg 17 tagország. Magyarország és a többi tíz saját elhatározásukból nem kérnek belőle.
Folytatná a konfrontációt Beata Szydlo
Beata Szydlo lengyel kormányfő folytatni kívánja konfrontatív politikáját az Európai Unióban azt követően is, hogy Varsón kívül az összes tagállam, köztük a lengyel kabinet legfőbb szövetségesének tartott Orbán Viktor is megszavazta az uniós csúcstalálkozón, Brüsszelben: Donald Tusk maradjon az Európai Tanács elnöke. Nem is kíván könnyen belenyugodni a jobboldali radikális lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) a fiaskóba. Komoly felháborodást keltett, hogy Beata Szydlo lengyel kormányfő nem is volt hajlandó aláírni a csúcs záródokumentumát. Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök rámutatott: elfogadhatatlan az ilyen magatartás, mert „együtt erősebbek vagyunk”. Szerinte a lengyel kormány „nem viselkedik felnőttként”. Rajta kívül az EU más vezető személyiségei is egyértelmű üzenetet küldtek Varsónak. Christian Kern osztrák kancellár szerint a lengyelek szempontjából is értelmetlen ez a magatartás. A politikus szerint hamarosan visszatérnek a tárgyalóasztalhoz. Lars Lokke Rasmussen dán miniszterelnök szerint döntő a varsói kabinet további hozzáállása.
Varsót azonban nem hatják meg a figyelmeztetések, s válaszlépéseken, gondolkodik. Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter azt vizsgálná, nyomást gyakoroltak-e a tagországokra a Tusk ET-elnökségéről szóló szavazás előtt.
Ha folytatja jelenlegi konfrontatív politikáját a lengyel kormány, az ország zászlaja egyre távolabb kerül a többi uniós lobogótól FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CARL COURT
A lengyel sajtó – bal- és jobboldalról egyaránt – súlyos politikai fiaskóról tett említést, szakértők szerint diplomáciai katasztrófa történt azzal, hogy Lengyelország magára maradt. Csütörtökön Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke is csalódottságának adott hangot a magyar kormányfő szavazata kapcsán, s a Twitteren is össztűz zúdult Orbánra a lengyel felhasználók részéről. Akadtak azonban, akik megjegyezték: „kompromittáltuk magunkat”. A Tusk-ügy a tetőpontját jelenti annak a vitának, amelyet Varsó egy éve folytat az EU-val, ám a botránynak németellenes színezete is van Varsó részéről. A lengyel külügyminiszter „Berlin diktátumáról” beszélt. A nagy kérdés, milyen hatással lesz az ügy az Unió jövőjére. A szavazás ismét próbára tette az EU egységét, s mindez épp a holland parlamenti és a francia elnökválasztás közeledtével, amelyek akár a populista erők előretörését eredményezhetik. - R. T.