Orbán magyarázkodik az EU-csúcs után

Publikálás dátuma
2017.03.11. 06:35
Angela Merkel és Francois Hollande kamerák kereszttüzében a brüsszeli csúcson FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/GUIDO BERGMANN
Nem tart a magyar és a lengyel kormány közötti kapcsolatok megromlásától Orbán Viktor az után, hogy az uniós csúcson kiállt a Varsó által hevesen támadott Donald Tusk ismételt megválasztása mellett az állam- és kormányfői testületben. A miniszterelnök egyrészt “a világ legjobb helyének” nevezte Európát. A pénteken befejeződött uniós csúcson a résztvevők nagyjából egyetértettek abban, hogy nem építenek egyes tagállamokat kirekesztő, többsebességű Európát.

Nem tart a magyar és a lengyel kormány közötti kapcsolatok megromlásától Orbán Viktor az után, hogy az uniós csúcson kiállt a Varsó által hevesen támadott Donald Tusk ismételt megválasztása mellett az állam- és kormányfői testületben. A magyar miniszterelnök azt mondta, változatlanok Jaroslaw Kaczynski pártelnök iránti baráti érzelmei. A csúcs többi résztvevője nem emlegetett érzelmeket, kivéve Beata Szydlo lengyel kormányfőt, aki felháborodva tette szóvá, hogy a “4 százalékos népszerűségi szinten álló” francia elnök, Francois Hollande nem átallotta megzsarolni Lengyelországot, felemlegetve a neki járó uniós támogatásokat. A Tusk újraválasztása miatt háborgó lengyel kormányfő végül nem fogadta el az ülés záróközleményének tervezetét, amit egyhangú támogatás híján csupán elnöki dokumentumnak lehet nevezni. Ennek azonban semmiféle jogi következménye nincs, mivel az EU vezetői nem jogszabályokat hagynak jóvá, hanem stratégiai iránymutatásokat adnak.

Az Európai Unió jövőjéről szóló viták célja csakis az lehet, hogy Európa megőrizze a világ legjobb helyének pozícióját - foglalta össze a magyar kormányfő a csúcstalálkozó pénteki vitáját, amelyet az Egyesült Királyság miniszterelnökének távollétében tartottak a Huszonhetek. Az EU megalapításának 60. évfordulójára készülő integrációs szervezetnek nem kell kitűznie sem nagyszabású, szerződésmódosítással járó reformokat, sem a nemzetállamok jogait csorbító átalakításokat - mondta Orbán Viktor. Több más kelet- és közép-európai kollégájával egyetemben kikelt az olyan két- vagy többsebességű Európa ellen, amelyben egyesek szorosabban együttműködnek, míg a többiek a perifériára szorulnak.

Az úgynevezett mag-Európa létrehozása ellen berzenkedő tagállamok megnyugtatására Jean-Claude Juncker sajtóértekezletén meglepően hosszan beszélt arról, hogy a többsebességű EU fogalmát sokan félreértik. Közölte, hogy az általa vezetett Európai Bizottság sohasem lesz a kirekesztés zászlóvivője. Az unió egységét nem megbontó, különutas együttműködés példájának nevezte a közösségi támogatások elsikkasztásának megakadályozására létrehozott európai ügyészi hivatalt, amelyről épp csütörtökön állapodott meg 17 tagország. Magyarország és a többi tíz saját elhatározásukból nem kérnek belőle.

Folytatná a konfrontációt Beata Szydlo

Beata Szydlo lengyel kormányfő folytatni kívánja konfrontatív politikáját az Európai Unióban azt követően is, hogy Varsón kívül az összes tagállam, köztük a lengyel kabinet legfőbb szövetségesének tartott Orbán Viktor is megszavazta az uniós csúcstalálkozón, Brüsszelben: Donald Tusk maradjon az Európai Tanács elnöke. Nem is kíván könnyen belenyugodni a jobboldali radikális lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) a fiaskóba. Komoly felháborodást keltett, hogy Beata Szydlo lengyel kormányfő nem is volt hajlandó aláírni a csúcs záródokumentumát. Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök rámutatott: elfogadhatatlan az ilyen magatartás, mert „együtt erősebbek vagyunk”. Szerinte a lengyel kormány „nem viselkedik felnőttként”. Rajta kívül az EU más vezető személyiségei is egyértelmű üzenetet küldtek Varsónak. Christian Kern osztrák kancellár szerint a lengyelek szempontjából is értelmetlen ez a magatartás. A politikus szerint hamarosan visszatérnek a tárgyalóasztalhoz. Lars Lokke Rasmussen dán miniszterelnök szerint döntő a varsói kabinet további hozzáállása.

Varsót azonban nem hatják meg a figyelmeztetések, s válaszlépéseken, gondolkodik. Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter azt vizsgálná, nyomást gyakoroltak-e a tagországokra a Tusk ET-elnökségéről szóló szavazás előtt.

Ha folytatja jelenlegi konfrontatív politikáját a lengyel kormány, az ország zászlaja egyre távolabb kerül a többi uniós lobogótól FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CARL COURT

Ha folytatja jelenlegi konfrontatív politikáját a lengyel kormány, az ország zászlaja egyre távolabb kerül a többi uniós lobogótól FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CARL COURT

A lengyel sajtó – bal- és jobboldalról egyaránt – súlyos politikai fiaskóról tett említést, szakértők szerint diplomáciai katasztrófa történt azzal, hogy Lengyelország magára maradt. Csütörtökön Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke is csalódottságának adott hangot a magyar kormányfő szavazata kapcsán, s a Twitteren is össztűz zúdult Orbánra a lengyel felhasználók részéről. Akadtak azonban, akik megjegyezték: „kompromittáltuk magunkat”. A Tusk-ügy a tetőpontját jelenti annak a vitának, amelyet Varsó egy éve folytat az EU-val, ám a botránynak németellenes színezete is van Varsó részéről. A lengyel külügyminiszter „Berlin diktátumáról” beszélt. A nagy kérdés, milyen hatással lesz az ügy az Unió jövőjére. A szavazás ismét próbára tette az EU egységét, s mindez épp a holland parlamenti és a francia elnökválasztás közeledtével, amelyek akár a populista erők előretörését eredményezhetik. - R. T.

Tusk és Kaczynski ellentétei
- A lengyel konzervatív kormány belpolitikai ellentéteket exportált Brüsszelbe
- A két volt kormányfő, Donald Tusk és Jaroslaw Kaczynski régi ellenlábasok
- A Tusk által alapított, liberális, középjobb PO és Kaczynski pártja, a konzervatív jobboldali PiS egymást váltották a hatalomban
- Kaczynski meggyőződése, hogy Tusk és Vlagyimir Putyin orosz elnök felelős a lengyel kormánygép 2010-es szmolenszki katasztrófájáért, ikertestvére, Lech Kaczynski köztársasági elnök haláláért
- Míg Tusk eltökélten Európa-párti, Kaczynski euroszkeptikus, ellenségként tekint az EU-ra
- Kaczynski azzal vádolja Tuskot, hogy a lengyel érdekek ellen lép fel Brüsszelben
- A PiS elnöke attól tart, az uniós poszt segíti Tuskot, ha 2019-ben indulni akar az elnöki posztért
- Tuskot Angela Merkel emberének tartja Kaczynski

Körözött gyilkos is lehet állampolgár?

Publikálás dátuma
2017.03.11. 06:05
Illusztráció: Thinkstock
Iparszerűen nyújt segítő kezet gyilkosoknak, körözött bűnözőknek, pénzmosóknak, terrorizmust pártolóknak a magyar kormány? Az elmúlt évek tényei alapján az igen választ lehetne célszerű megjelölni. Már Lázár János kancelláriaminiszter is beismerte: külföldi csalók tízezrei áramolhattak az amúgy migránsellenes Magyarországra az elmúlt években.

Évek óta téma a sajtóban, hogy amióta egyszerűsített eljárásban megszerezhető a magyar állampolgárság, ezrével vagy inkább tízezrével jutnak hozzá csalók a határon túlról. Az Index tényfeltáró cikkekben mutatta be, mennyire pörög ez az üzletág Ukrajnában.

Az MSZP-s Mesterházy Attila írásbeli kérdésben fordult a hírszerzést is felügyelő Lázár Jánoshoz, tudja-e a titkosszolgálat, hogy más országokban pénzért árulják a magyar állampolgárságot. A miniszter válaszában azt írja, hogy a sajtóban részigazságok jelennek meg a témában, de hozzáteszi: „nem megkerülve a kérdését tájékoztatom, hogy a Kormánynak valóban van tudomása a arról, hogy bizonyos bűnözői körök üzletszerűen visszaéléseket folytattak a honosítási okmányokkal”.

A hvg.hu minapi cikke szerint halmozta az állampolgárságokat Roman Naiszrov, az ukrán pénzügyi felügyelet vesztegetéssel vádolt volt vezetője: a korrupt főnök ügyét vizsgáló ügyészség szerint Naiszrovnak az ukrán mellett brit és magyar állampolgársága is van.

Magyar szempontból Naiszrov ügyénél is különösebb azonban Olekszandr Sepelev ukrán politikus esete. A férfi Sevcsenko névre kiállított – valódi! - magyar útlevelet birtokolt. Őt az Interpol körözése alapján Magyarországon fogták el német és magyar rendőrök 2013. július 4-én. Sepelev korábban parlamenti képviselő is volt Ukrajnában - gyilkossági kísérletért körözték, de később kiderült: befejezett emberölés is száradhat a lelkén. A magyar hatóságoktól ennek ellenére politikai menedékjogot kért és hivatalos útlevelet kaphatott, méghozzá álnéven.

Sepelevet azzal is gyanúsították, hogy köze volt Szerghy Dyadechko, a Rodovid bank volt részvényese ellen egy Kijev közeli településen elkövetett merénylethez. Ismeretlenek rálőttek az üzletember autójára, a támadásban sofőrje és a bankár is megsérült. A férfit emellett kétrendbeli sikkasztással is gyanúsítják. Állítólag az említett bankból még 2009-ben tüntetett el több mint 220 millió hrivnyát (csaknem 6,6 milliárd forintot), továbbá egy másik üzletemberrel közösen 315,3 millió hrivnya (körülbelül 9,46 milliárd forint) állami támogatást. Sepelev eközben élt Grúziában, illetve Kanadában - utóbbinak állampolgára is -, így politikai menedékjogot sehonnan sem kérhet, mert politikai üldözöttségének nincs bizonyítéka, hiszen önként egyszer már hazatért onnan - értesült lapunk. Magyarországon mégis majdnem sikerült.

A férfi – feleségével együtt - álnéven hiteles magyar okmányokhoz juthatott. Sepelev ügyében - mint a Belügyminisztérium akkor lapunkkal közölte - „menedékjogi kérelem elbírálása van folyamatban, az eljárásra illetékes szervek a vonatkozó jogszabályokban foglalt rendelkezéseknek megfelelően járnak el”.

Köztörvényes bűnök gyanújával üldözöttekkel szemben - különösen, ha Interpol-körözés van hatályban ellenük - egyetlen demokratikus ország sem mérlegeli a politikai menedékjog megadásának kérdését, hanem azonnal elutasítja azt, ilyen kérelmet még csak be sem fogad. Magyarország viszont 2013 júliusában befogadta Sepelevék menedékkérelmét.

„Tudomásom van arról, hogy Sepelevnek Magyarországon komoly korrupciós kapcsolatai voltak. Letartóztatásakor, az első napok kihallgatásai során egyfolytában azt állította, hogy ő egy Sevcsenko nevű magyar állampolgár. Csak az Interpol magyar, ukrán és grúz munkatársainak köszönhetően sikerült lebuktatni, mert Grúzia biometrikus útlevél-adatai - Sepelev ennek az országnak is állampolgára - alapján kimutatták, hogy ő a letartóztatott személy.” Ezt nyilatkozta a Népszavának akkor Sergiy Dyadechko, a merényletkísérlet áldozata. „Több bizonyíték van arra, hogy okmányát, amelyet utóbb elkoboztak, az illetékes magyar hatóságok adták ki, jogilag teljesen alaptalanul, kimondottan Sepelev befolyásos barátai, korrupciós kapcsolatai révén” - mondta lapunknak 2013-ban Dyadechko, aki csodával határos módon úszta meg a gépfegyveres támadást.

Német magánkopók a magyar hatóságok helyett

Magyarország nem vett tudomást arról, hogy Sepelevet/Sevcsenkot köztörvényes bűncselekményekkel körözik és nem is tett semmit elfogása, kiadatása érdekében. Ezért a legjobb német magánnyomozó-irodát fogadta fel Sergiy Dyadechko. A magándetektívek szinte napok alatt felderítették Sepelev tartózkodási helyét, és értesítették a német szövetségi hatóságokat. Ezután a magyar szerveknek már nem volt más lehetőségük, mint, hogy német kollégáikkal közösen – valószínűleg akaratuk ellenére - elfogják a hamis néven régen „magyarként” bujkáló bűnözőt. Azóta a Sepelev/Sevcsenko házaspárt kiadták Ukrajnának, további sorsuk nem ismert.

Nincs itt semmi látnivaló!

A Népszava kérdésre a belügyi tárca akkor úgy nyilatkozott, csak akkor indít büntetőeljárást a hamis névre kiállított magyar útlevelek ügyében, ha bűncselekményre utaló adatokat talál. A nyilvánvaló visszaélés eszerint nem adott okot a vizsgálatra. Az útlevélbiznisznek semmi nem állja útját azóta sem.

Pharaon „professzor”

Ghaith Pharaon

Ghaith Pharaon

Ghaith Pharaon szaúdi üzletembert 25 éve óta körözte az FBI és az Interpol. A vádak többek között: csalás, pénzmosás és vesztegetés, fegyverkereskedelem, terrorizmus támogatása, nukleáris technológiával való kereskedés, csempészés, prostitúció és illegális bevándorlás elősegítése. Pharaon 2014 októberében kért és kapott magyar vízumot és azóta ötször járt Magyarországon, Orbán Viktorral is találkozott. Kastélyt, illetve a miniszterelnök közvetlen szomszédságában villát is vásárolt. 2017 januárjában elhunyt. A magyar hatóságok nem tettek semmit elfogása érdekében.

Az azeri baltás megdicsőülése

Olekszandr Sepelev

Olekszandr Sepelev

Ramil Safarov azeri katonatiszt a NATO Partnerség a Békéért program keretében részt vett egy, a budapesti Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen 2004 elején tartott angol nyelvtanfolyamon. Gurgen Margarjan örmény tiszttel szomszédos szobában volt elszállásolva. Safarov éjszaka baltával lefejezte az alvó Margarjant. A bíróság előtt kijelentette: tettének indítéka az azerbajdzsániak és az örmények közti konfliktusban rejlik. 2004-ben Azerbajdzsán diplomáciai képviseletet hozott létre Budapesten, kizárólag Safarov védelme érdekében. Az Orbán-kormány minden mértékadó jogi vélemény ellenére kiadta a gyilkost. Bár az azeri kormány hivatalos levélben vállalta, hogy a büntetést nem alakítják át, Safarov hazaérkezése után Ilham Alijev elnök azonnal kegyelemben részesítette, nemzeti hős lett.

Szerzs Szargszjan örmény elnök ezután bejelentette, hogy hazája minden diplomáciai és hivatalos kapcsolatot megszakít Magyarországgal.

Szerző

Körözött gyilkos is lehet állampolgár?

Publikálás dátuma
2017.03.11. 06:05
Illusztráció: Thinkstock
Iparszerűen nyújt segítő kezet gyilkosoknak, körözött bűnözőknek, pénzmosóknak, terrorizmust pártolóknak a magyar kormány? Az elmúlt évek tényei alapján az igen választ lehetne célszerű megjelölni. Már Lázár János kancelláriaminiszter is beismerte: külföldi csalók tízezrei áramolhattak az amúgy migránsellenes Magyarországra az elmúlt években.

Évek óta téma a sajtóban, hogy amióta egyszerűsített eljárásban megszerezhető a magyar állampolgárság, ezrével vagy inkább tízezrével jutnak hozzá csalók a határon túlról. Az Index tényfeltáró cikkekben mutatta be, mennyire pörög ez az üzletág Ukrajnában.

Az MSZP-s Mesterházy Attila írásbeli kérdésben fordult a hírszerzést is felügyelő Lázár Jánoshoz, tudja-e a titkosszolgálat, hogy más országokban pénzért árulják a magyar állampolgárságot. A miniszter válaszában azt írja, hogy a sajtóban részigazságok jelennek meg a témában, de hozzáteszi: „nem megkerülve a kérdését tájékoztatom, hogy a Kormánynak valóban van tudomása a arról, hogy bizonyos bűnözői körök üzletszerűen visszaéléseket folytattak a honosítási okmányokkal”.

A hvg.hu minapi cikke szerint halmozta az állampolgárságokat Roman Naiszrov, az ukrán pénzügyi felügyelet vesztegetéssel vádolt volt vezetője: a korrupt főnök ügyét vizsgáló ügyészség szerint Naiszrovnak az ukrán mellett brit és magyar állampolgársága is van.

Magyar szempontból Naiszrov ügyénél is különösebb azonban Olekszandr Sepelev ukrán politikus esete. A férfi Sevcsenko névre kiállított – valódi! - magyar útlevelet birtokolt. Őt az Interpol körözése alapján Magyarországon fogták el német és magyar rendőrök 2013. július 4-én. Sepelev korábban parlamenti képviselő is volt Ukrajnában - gyilkossági kísérletért körözték, de később kiderült: befejezett emberölés is száradhat a lelkén. A magyar hatóságoktól ennek ellenére politikai menedékjogot kért és hivatalos útlevelet kaphatott, méghozzá álnéven.

Sepelevet azzal is gyanúsították, hogy köze volt Szerghy Dyadechko, a Rodovid bank volt részvényese ellen egy Kijev közeli településen elkövetett merénylethez. Ismeretlenek rálőttek az üzletember autójára, a támadásban sofőrje és a bankár is megsérült. A férfit emellett kétrendbeli sikkasztással is gyanúsítják. Állítólag az említett bankból még 2009-ben tüntetett el több mint 220 millió hrivnyát (csaknem 6,6 milliárd forintot), továbbá egy másik üzletemberrel közösen 315,3 millió hrivnya (körülbelül 9,46 milliárd forint) állami támogatást. Sepelev eközben élt Grúziában, illetve Kanadában - utóbbinak állampolgára is -, így politikai menedékjogot sehonnan sem kérhet, mert politikai üldözöttségének nincs bizonyítéka, hiszen önként egyszer már hazatért onnan - értesült lapunk. Magyarországon mégis majdnem sikerült.

A férfi – feleségével együtt - álnéven hiteles magyar okmányokhoz juthatott. Sepelev ügyében - mint a Belügyminisztérium akkor lapunkkal közölte - „menedékjogi kérelem elbírálása van folyamatban, az eljárásra illetékes szervek a vonatkozó jogszabályokban foglalt rendelkezéseknek megfelelően járnak el”.

Köztörvényes bűnök gyanújával üldözöttekkel szemben - különösen, ha Interpol-körözés van hatályban ellenük - egyetlen demokratikus ország sem mérlegeli a politikai menedékjog megadásának kérdését, hanem azonnal elutasítja azt, ilyen kérelmet még csak be sem fogad. Magyarország viszont 2013 júliusában befogadta Sepelevék menedékkérelmét.

„Tudomásom van arról, hogy Sepelevnek Magyarországon komoly korrupciós kapcsolatai voltak. Letartóztatásakor, az első napok kihallgatásai során egyfolytában azt állította, hogy ő egy Sevcsenko nevű magyar állampolgár. Csak az Interpol magyar, ukrán és grúz munkatársainak köszönhetően sikerült lebuktatni, mert Grúzia biometrikus útlevél-adatai - Sepelev ennek az országnak is állampolgára - alapján kimutatták, hogy ő a letartóztatott személy.” Ezt nyilatkozta a Népszavának akkor Sergiy Dyadechko, a merényletkísérlet áldozata. „Több bizonyíték van arra, hogy okmányát, amelyet utóbb elkoboztak, az illetékes magyar hatóságok adták ki, jogilag teljesen alaptalanul, kimondottan Sepelev befolyásos barátai, korrupciós kapcsolatai révén” - mondta lapunknak 2013-ban Dyadechko, aki csodával határos módon úszta meg a gépfegyveres támadást.

Német magánkopók a magyar hatóságok helyett

Magyarország nem vett tudomást arról, hogy Sepelevet/Sevcsenkot köztörvényes bűncselekményekkel körözik és nem is tett semmit elfogása, kiadatása érdekében. Ezért a legjobb német magánnyomozó-irodát fogadta fel Sergiy Dyadechko. A magándetektívek szinte napok alatt felderítették Sepelev tartózkodási helyét, és értesítették a német szövetségi hatóságokat. Ezután a magyar szerveknek már nem volt más lehetőségük, mint, hogy német kollégáikkal közösen – valószínűleg akaratuk ellenére - elfogják a hamis néven régen „magyarként” bujkáló bűnözőt. Azóta a Sepelev/Sevcsenko házaspárt kiadták Ukrajnának, további sorsuk nem ismert.

Nincs itt semmi látnivaló!

A Népszava kérdésre a belügyi tárca akkor úgy nyilatkozott, csak akkor indít büntetőeljárást a hamis névre kiállított magyar útlevelek ügyében, ha bűncselekményre utaló adatokat talál. A nyilvánvaló visszaélés eszerint nem adott okot a vizsgálatra. Az útlevélbiznisznek semmi nem állja útját azóta sem.

Pharaon „professzor”

Ghaith Pharaon

Ghaith Pharaon

Ghaith Pharaon szaúdi üzletembert 25 éve óta körözte az FBI és az Interpol. A vádak többek között: csalás, pénzmosás és vesztegetés, fegyverkereskedelem, terrorizmus támogatása, nukleáris technológiával való kereskedés, csempészés, prostitúció és illegális bevándorlás elősegítése. Pharaon 2014 októberében kért és kapott magyar vízumot és azóta ötször járt Magyarországon, Orbán Viktorral is találkozott. Kastélyt, illetve a miniszterelnök közvetlen szomszédságában villát is vásárolt. 2017 januárjában elhunyt. A magyar hatóságok nem tettek semmit elfogása érdekében.

Az azeri baltás megdicsőülése

Olekszandr Sepelev

Olekszandr Sepelev

Ramil Safarov azeri katonatiszt a NATO Partnerség a Békéért program keretében részt vett egy, a budapesti Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen 2004 elején tartott angol nyelvtanfolyamon. Gurgen Margarjan örmény tiszttel szomszédos szobában volt elszállásolva. Safarov éjszaka baltával lefejezte az alvó Margarjant. A bíróság előtt kijelentette: tettének indítéka az azerbajdzsániak és az örmények közti konfliktusban rejlik. 2004-ben Azerbajdzsán diplomáciai képviseletet hozott létre Budapesten, kizárólag Safarov védelme érdekében. Az Orbán-kormány minden mértékadó jogi vélemény ellenére kiadta a gyilkost. Bár az azeri kormány hivatalos levélben vállalta, hogy a büntetést nem alakítják át, Safarov hazaérkezése után Ilham Alijev elnök azonnal kegyelemben részesítette, nemzeti hős lett.

Szerzs Szargszjan örmény elnök ezután bejelentette, hogy hazája minden diplomáciai és hivatalos kapcsolatot megszakít Magyarországgal.

Szerző