Baloldali Messiás Hágában

Míg két nappal a választások előtt a világ azt latolgatja, Hollandia is áldozatul esik-e a populista hullámnak az iszlám és EU-ellenes Geert Wilders esetleges győzelmével, addig Hágában mind nagyobb figyelemmel illetik a baloldal megmentőjeként kikiáltott Jesse Klavert, a Zöld Baloldal (GL) vezetőjét. A fiatal, marokkói származású politikus Wilders szöges ellentéte: oltalmat kínálna a menekülteknek, és büszke EU-párti. Elemzők szerint akár még kormányfő is lehet.

A török-holland feszültség kapcsán kissé háttérbe szorult a választási kampány. Alig néhány hete született meg Jesse Klaver első gyermeke, amikor Geert Wilders 2014 márciusában feltette a kérdést híveinek: „Mit akartok: több vagy kevesebb marokkói éljen Hollandiában?” Az összegyűlt PVV-szavazók egy emberként skandálták: „Kevesebb, kevesebb, kevesebb!” Klaver szerint ez volt az egyetlen alkalom, amikor személyesen is sértve érezte magát Wilders idegengyűlölő retorikája miatt. „Azon gondolkodtam, vajon meddig képes elmenni ez az ember? Rólam beszél? A fiamról?” – nyilatkozta a The Guardiannek Klaver az esetről, amely miatt Wilderst később bűnösnek is találták gyűlöletbeszéd vádjában. A zöldek vezetője most a politikai életben vehet revansot, a holland sajtóban egyre többször utalnak rá úgy, mint lehetséges kormányfőre.

Nem csoda, hiszen a kétgyermekes Klaver néhány hónap alatt megnégyszerezte pártja támogatottságát, s a legutóbbi tv-vitán – amelyen sem Mark Rutte jelenlegi jobboldali-liberális kormányfő, sem Wilders nem vett részt – az RTL az egykori politológus-hallgatót hozta ki győztesnek. Elemzők szerint a sikere részben azzal magyarázható, hogy Wilders szöges ellentéte.

A laza, leginkább feltűrt ingujjban szónokló politikus „reményt és változást” ígér az embereknek. Mint azt a brit lapnak adott interjújában elmondta: kormányfőként nem a gazdasági növekedés és a piac fellendítése lenne számára az első számú prioritás, hanem az empátia és a gazdasági egyenlőség megteremtése, valamint a környezetvédelem. „Elég legyen abból, hogy bűnbakot csinálnak a bevándorlókból. Ez az empátia mozgalma” – mondta a marokkói apától és indonéz-holland anyától született Klaver.

Bátor szavak ezek egy kormányfői posztra vágyó politikustól, amikor az Egyesült Államokban és Európában is tarol a populizmus. Klavernek azonban van egy beceneve, a keresztnevéből és a messiás angol megfelelőjéből – Messiah – alkotott Jessiah. Nem véletlen, hiszen a holland baloldal megmentőként, az európai pedig reménysugárként tekint rá. Pártja, a Zöld Baloldal 25 éve jött létre több politikai párt – köztük a kommunisták és a radikálisok – egyesülésével, s bár többnyire mindig jól teljesített a választásokon, sosem tudta megszólítani a magasan iskolázott szavazókat. Klavernek azonban ez sikerült. Kérdés, hogy van-e mondanivalója a vidéken élő tömegeknek, akik úgy tűnik, hogy Wildersben látják a Messiást.

Koalíciós esélylatolgatás

Bár pártja a Peilingwijzer legfrissebb összesítése szerint 10 százalékkal a negyedik helyen áll a versenyben – holtversenyben több párttal együtt –, Klaverből elméletileg lehet Hollandia miniszterelnöke. A 75 fős parlamenti többséghez mindenképp négy- vagy ötpárti koalícióra lesz szükség. Még ha a jelenleg második helyen álló Geert Wilders Szabadságpártja nyeri is a választásokat, kicsi az esélye, hogy kormányt tud alakítani: eddig minden jelentős párt elzárkózott a közös munkától.

Mark Rutte jelenlegi kormányfőnek – a versenyben 16 százalékkal első helyen álló jobboldali-liberális VVD vezetőjének – jó esélye van arra, hogy maga mellé állítsa a Munkáspártot, a szociáldemokratákat, és a liberális-progresszív D66-ot, de a parlamenti többséghez ez sem biztos, hogy elég. A Zöldekre szüksége lehet, s ekkor kezdődik az alkudozás, ugyanis mindegyik párt vezetője a kormányfői posztra pályázik.