Új Kezdet - Pártalapítást jelentett be Gémesi György

Publikálás dátuma
2017.03.15 13:55
Népszava fotó: Molnár Ádám
Fotó: /
Ma itt, Gödöllőn, ünnepélyesen a nyilvánosság előtt bejelentem az Új Kezdet megalakulását - ezt a város polgármestere közölte a március 15-e alkalmából elmondott ünnepi beszédében. 

Mit kíván a magyar nemzet? Legyen béke, szabadság és egyetértés.

1. Kívánjuk a sajtó szabadságát , a censura eltörlését.

2. Felelős ministeriumot Buda-Pesten.

3. Évenkénti országgyűlést Pesten.

4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben.

5. Nemzeti őrsereg.

6. Közös teherviselés.

7. Úrbéri viszonyok megszüntetése.

8. Esküdtszék. Képviselet egyenlőség alapján.

9. Nemzeti Bank.

10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, a magyar katonákat ne vigyék külföldre , a külföldieket vigyék el tőlünk.

11. Politikai statusfoglyok szabadon bocsássanak.

12. Unio

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A mindannyiunk által ismert 1848. március 15-én kihirdetett 12 ponttal köszöntöm Önöket az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 169. évfordulója alakalmából rendezett gödöllői megemlékezésen.

Azzal a 12 ponttal, amit akkor az Ellenzéki Körben március 14-én véglegesítettek és másnap Petőfi Sándor éjszaka megírt Nemzeti dal című költeményével együtt vittek a Landerer és Heckenast nyomdába sokszorosítani. Ez a két, azóta is nagy mozgósító erejű üzenet volt, ami berobbantotta és végigkísérte a magyar történelem legszebb, vér nélküli, győztes forradalmát.

Az azóta eltelt 169 esztendőben a 48-as márciusi forradalom számtalanszor adott hitet, erőt és kapaszkodót a magyar szabadságért vívott küzdelemben. Szinte ma is hihetetlennek tűnik, hogy egy maroknyi csapat hogyan tudta elindítani és egy nap alatt győzelemre vinni a forradalmat, hiszen nem volt számítógép, nem voltak mobil telefonok, tömegkommunikációs lehetőségek, óriásplakátok és korlátlan nyomdai kapacitás.

De volt bátorság, hit és hazaszeretet.

Bátorság, ami szembe mert nézni a hatalommal, hit abban, hogy a túlerővel szemben is lehet győzni, lehet sikeresnek lenni, ha amögött tisztesség, becsület és összefogás van, és minden érdek feletti hazaszeretet, ami nem mérlegel, hogy megéri vagy nem. Igen akkor volt.

És ma van-e bátorság, hit és hazaszeretet?

Igaz, nem kell idegen hadsereggel szemben állni, nincsenek hazánkban állomásozó idegen csapatok és 1991. június 30-án az utolsó szovjet katona távoztával a szabadság is vér nélkül az ölünkbe hullott, így akár megnyugodva és kényelmesen hátradőlve mondhatnánk, minden rendben.

De tényleg minden rendben van? Minden nap folyamatosan, elképesztő mennyiségben kapjuk a tájékoztatást a tömegkommunikációs csatornákon, postaládákba eljuttatott kiadványokon és óriásplakátokon keresztül, hogy nem kell aggódnunk, Magyarország erősödik.

És akik talán nem értenék meg elsőre, vagy másodszorra, vagy ne adj' Isten, nem éreznék ezt az erősödést, azok kedvéért újra és újra hirdetik: Értsék már meg, Magyarország erősödik!

Igen, erősödik. Igaz, nem az ország, sokkal inkább néhány személy az országban már nagyon erős lett. De úgy is fogalmazhatnánk, van egy, aki mindent visz.

És 169 évvel a forradalom kitörése után újra aktuálissá válik az egykori 12 pont. Ismét aktuálissá vált a sajtó szabadságának kérdése, a törvény előtti egyenlőség, a Nemzeti Bank függetlensége, vagy éppen a hatalmas földvagyon megszerzése után lassan újra beszélhetünk az úrbéri viszonyokról. Mi lenne, ha láthatnák ezt azok is akik ott, 48 március 14-én este döntöttek arról, hogy a március 13-án kitört bécsi forradalom után Pesten is forradalmat kell csinálni? Büszkén mondanák, hogy volt értelme az akkori és későbbi áldozatoknak, az orosz segítséggel levert szabadságharc utáni megtorlások elviselésének?

Ezt mondanák? Kétlem.

Ők világosan és tisztán gondolkodó hazafiak voltak, és tisztában voltak a mögöttes folyamatokkal.

És ma, vagyunk-e elegen ehhez a gondolkodáshoz és tisztán látáshoz?

Van-e szándék arra, hogy meglássuk és szembesüljünk a mai közállapotok mögött lévő folyamatokkal?

Észrevesszük-e, illetve észre akarjuk-e venni a mai morális válságra alapozott megosztó politikát?

Észrevesszük-e, illetve észre merjük-e venni, hogy ez az ellenségképre, gyűlöletre és félelemre épített politikai stratégia nemcsak megoszt, hanem gyengíti és felforgácsolja az erőket. Vagy talán pont ez a cél?

Mondhatjuk-e, hogy tökéletességre fejlesztette a jelenlegi hatalom az „oszd meg és uralkodj" elvét?

Ma folyamatosan harcban vagyunk valakikkel, akiket nem látunk, nem ismerünk, megfoghatatlanok.

Mesterségesen gerjesztett szellemképekkel harcolunk.

De harcban vagyunk egymással is. Egymás ellenségeivé tesznek, tettek bennünket. Mert aki nem hódol be, nem bólogat, el meri mondani a véleményét, netán ellent mer mondani, az bizony azon nyomban hazaárulóvá válik, liberálbolsevik, sorosista ügynök lesz. Az ellen megindul a lejáratás. Lassan 6 millióan mondhatják ezt el magukról az országban.

De lehet-e több millió hazaáruló? És valójában egy 87 éves ember tartja rettegésben az országot?

Sajnos sokan becsukják a szemüket, mert már nem akarják látni mindazt, ami történik. Befogják a fülüket, mert nem akarják hallani az ordító, pocskondiázó hangokat. Sokan csak csendben, otthon őrlődnek. Csendben, mert már abban sem lehetnek biztosak, hogy ha otthon mondják el véleményüket, akkor az tényleg családban is marad.

Oda jutottunk, hogy senki nem bízik meg a másikban. Oda jutottunk, hogy az apa nem beszél a fiával, testvér a testvérrel, hogy a vasárnapi ebédek elmaradtak, mert az ünnepi asztal politikai csatározások színhelyévé vált.

Elmondhatjuk tehát, hogy a hatalom tökéletesen teljesített. Elérte a célját. Megosztottak bennünket és ők uralkodnak. Folyik a harc. A harc a lelkünkben és egymás között.

Kérdés, hogy továbbra is harcolunk-e önmagunkkal csendben, vagy akarunk-e tenni ellene? Tudatosul-e bennünk, hogy hiányzik közel 700 ezer honfitársunk, nagyrészt fiatalok, akik külföldön dolgoznak? Vajon észre merjük-e venni, hogy a mai hatalom, és az a körül ólálkodók mértéktelen meggazdagodásnak egy részét általuk meghozott törvények garantálják?

„A hatalmon levőknek, rokonaiknak és kegyeltjeiknek nem lenne szabad kiváltságokat élvezniük. Visszatetszést kelt az állampolgárokban a kormányzati tisztségek szaporodása, egyes nagyvállalkozók befolyásának növekedése és az olykor tetten érhető hatalmi arrogancia. A tartósan birtokolt hatalom nemcsak híveit, vazallusait termelte ki, de úgy látszik, szerencselovagjait is, és ezzel lejáratja magát. Különösen aggasztó, ha úgy tűnik, hogy a korrupció mára egyéni bűnből kialakult módszertanra, struktúrára, személyi körre épülő, bevett társadalmi gyakorlattá vált, azaz intézményesült" - fogalmazta meg nyílt levélben a jobboldali értelmiségi hátország egyik legfontosabb szereplője az egyetemi tanárokat, kutatókat tömörítő Professzorok Batthyány Köre.

Mit mondana Petőfi, Jókai és a többiek ott a Pilvaxban? Forradalmat kell csinálni. Igen, forradalmat kell csinálni. Ezt mondtam és mondom én is. Nem fegyverrel vívott, de nem is fülkeforradalmat.

A Józan Ész Forradalmát, aminek célja egy össznemzeti, összefogáson alapuló mozgalom alapján megfogalmazott nemzeti minimum 12 pontban.

Ezt a 12 pontot közel 1 éven át Önök állították össze. Ez a 12 pont több ezer levél, javaslat és hozzászólás alapján jött létre, amit itt és most örömmel osztok meg Önökkel.

Mit kíván a magyar nemzet 2017- ben. Legyen béke, szabadság és egyetértés.

A 12 pont

1./ A korrupció intézményes felszámolását!

2./ Jogbiztonságot és törvény előtti egyenlőséget!

3./ Szólás szabadságát, valódi társadalmi párbeszédet!

4./ Emberhez méltó egészségügyi és szociális ellátásokat, megbecsült időskort!

5./ Hasznosítható tudást adó oktatást!

6./ Vonzó hazai jövőt a fiataloknak és a családoknak!

7./ Erős, független önkormányzatokat!

8./ Élhető vidéket!

9./ Kedvező és kiszámítható körülményeket a vállalkozásoknak!

10./ Támogatást és biztonságot a szakmai és civil szervezeteknek, kormánytól független, szabadon szolgáló történelmi és kisegyházakat.

11./ Társadalmi megbékélést és Európai Magyarországot!

12./ Új Kezdetet!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A 12 pont megfogalmazásával lezárult a Józan Ész Forradalmának első szakasza.

„Forradalomról csak ott beszélhetünk, ahol a változás új kezdetként értelmezhető" - írja Hannah Arendt, a 20. század egyik gondolkodó írója.

Ezek alapján is ahhoz, hogy a Józan Ész Forradalma során a nemzeti minimum alapján megfogalmazott 12 pont megvalósulhasson, egy Új Kezdetre van szükség.

Egy összefogásra és párbeszédre alapuló Új Kezdetre, ami nem nélkülözheti a márciusiak bátorságát, hitét és hazaszeretetét. Olyan Új Kezdetre, ami száműzi a közéletből a gyűlöletet, tud Emberül gondolkodni és cselekedni.

Olyan Új Kezdetre, ami nem birtokolni, saját érdekében használni, hanem szolgálni kíván a bizalomból megkapott hatalommal. Olyan Új Kezdetre, ahol mindenki elmondhatja a véleményét hovatartozástól függetlenül és nem hazaáruló az, aki másként gondolkodik. Olyan Új Kezdetre, ahol a tradíciók és a hagyományok nem eszközök, hanem értékek, aminek értékállóságára vigyázni kötelesség. Olyan Új Kezdetre, ahol a nemzet szó valóban az egész nemzetet fogja össze, és nemcsak a kiváltságosok privilégiuma azt használni.

Ez az Új Kezdet egy új politikai erőtér kell legyen, ami első célként tűzi ki a 12 pont megvalósítását és egy valós politikai alternatíva állítását.

Ma itt, Gödöllőn, ünnepélyesen a nyilvánosság előtt bejelentem az Új Kezdet megalakulását.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Egy maroknyi magyar eszközök nélkül, egy lefoglalt nyomdával megmutatta, mit lehet, ha van bátorság, hit és hazaszeretet, szív és lélek. Tudom, hogy mi már most sokkal többen vagyunk. Márciusban Új Kezdet.

Isten áldja Magyarországot, Isten áldja a magyar népet!

Szerző
2017.03.15 13:55

Bodolai szerint nincs veszélyben az Index

Publikálás dátuma
2018.09.19 21:31

Fotó: Népszava/
Az online lapot tulajdonló alapítvány kurátora szerint nincs oka azt feltételezni, hogy az új tulajdonosok megvonják tőle a bizalmat.
Személyi és jogi garanciákat is lát Bodolai László a Magyar Fejlődésért Alapítvány (MFA) kuratóriumának elnöke arra, hogy nem távolítják el a posztjáról. Bodolai a Népszavának azt mondta, Ziegler Gábort, aki a CEMP-csoporton belül mindig is az értékesítési területet vezette, több mint egy évtizede ismeri. – Ezért nincs rá okom, hogy bármilyen módon kételkedjek abban, hogy a hétfői napon kiadott közleményükben megfogalmazott a bizalmat egyik pillanatról a másikra megvonja  – tette hozzá. Jogi garanciákat pedig az MFA alapítói okirata és a hazai joggyakorlat biztosít Bodolai szerint. A kuratórium tagjai ugyanis csak alapos indokkal hívhatók vissza, amennyiben például az alapítvány működését veszélyeztetik.  Mint arról lapunk beszámolt, az Index legfontosabb partnerei – a hirdetéseket értékesítő CEMP SH, valamint a szerkesztőségi rendszert biztosító és fejlesztő cég – Ziegler Gábor és Oltyán József tulajdonába kerültek. Ugyanez a két ember cégein keresztül megvásárolta Bodolai Lászlótól azt az NP Nanga Parbat 17 Zrt.-t, amely az Indexet tulajdonló Magyar Fejlődésért Alapítványt alapította. – Szeretném tisztázni, hogy Oltyán József nem „tűnt fel” az Index körül, a hétfőn ismertetett tranzakciók semmilyen módon nem érintik az Index kiadóját. Mostantól az ő résztulajdonában lévő Cemp SH értékesíti az index.hu felületeit, korábban meg Spéder Zoltán cége értékesítette. Ennyi a változás – hangsúlyozta a Népszavának Bodolai. Arra a kérdésünkre, hogy mit szól Oltyán politikai szerepvállalásához (az új vezető ugyanis a KDNP Bács Kiskun megyei szervezetének elnökségi tagja), Bodolai azt mondta: ezt nem tiszte értékelni, mivel "nem egy országos jelentőségű politikus". Az MFA kuratóriumi elnöke a Klubrádiónak is nyilatkozott, szerinte biztosabb helyzetbe került az Index a portál körül minap lezajlott üzleti változásokkal. Nyáron ugyanis komoly veszély alakult ki az Index körül amiatt, hogy Simicska Lajos, Orbán Viktor miniszterelnök egykori barátja eladta az érdekeltségeit Nyerges Zsolt kormányközeli üzletembernek. Az egyébként sem Ziegler, sem Oltyán nem árulta el, hogy mekkora volt a vételár. Oltyán a lapunknak adott interjúban annyit közölt, hogy kevés saját erő mellett az adásvétel nagyját hitelből fizették. Arra a kérdésünkre, hogy melyik banktól kaptak hitelt, nem válaszolt. Ziegler egyébként a napi.hu-nak adott interjújában osztotta Bodolai véleményét, mert szerinte „az Index.hu függetlenségét az garantálja, hogy semmilyen jogunk nem fűződik ahhoz, hogy a napi szerkesztésbe vagy a lap tartalmába bármilyen módon is beleavatkozzunk.”
Szerző
Témák
index
2018.09.19 21:31
Frissítve: 2018.09.19 21:46

Szél Bernadett joggal mondhatta a MET-re, hogy kipumpálja a közpénzt

Publikálás dátuma
2018.09.19 21:14

Fotó: / Molnár Ádám
A Kúria úgy ítélte meg: a politikus a vélemény-nyilvánítás keretein belül tett kijelentéseket egy közvitában.
Majdnem 19 millió forintra perelte be a MET energiakereskedő csoport Szél Bernadett LMPs képviselőt, mint magánszemélyt. Az ok, hogy a politikus azt mondta: gázvezetékeken keresztül pumpálják ki az adófizetők pénzét offshore-cégekbe. A három éve tartó eljárásban a Kúria mai harmadfokú ítéletében úgy ítélte meg, hogy Szél politikusként egy közvitában, a vélemény-nyilvánítás keretein belül tett kijelentéseket, így a per az LMP-s politikus győzelmével zárult – írja az Index
„Egy olyan országban, amikor Orbán Viktor miniszterelnöknek is csak 993 ezer forint megtakarítása van a vagyonnyilatkozata szerint, igazán félelemkeltő volt, hogy a MET eleinte 18 millió forintot meghaladó összeget követelt ebben a személyiségi jogi perben”
–mondta a portálnak Szél Bernadett.
Pálvölgyi Miklós ügyvéd, a politikus jogi képviselője közölte, hogy az eljárás akkor indult, amikor a MET ügyeiről elkezdett írni a sajtó. A portál szerint a MET a róla szóló cikkek nyomán helyreigazítási eljárásokat is kezdeményezett, míg több esetben, például a 444.hu, illetve két politikai szereplő, Szél Bernadett (LMP) és Tóth Bertalan (MSZP) ellen személyiségi jogi eljárást is indított. A MET ezekben azt állította, hogy a különböző sajtótájékoztatók, parlamenti beszédek nyomán sérült a cég jó hírneve, ezért a társaság konkrétan nyolc állítást peresített, és állításonként 600 ezer forint sérelmi díjat kért. Emellett azt is állította, hogy elmaradt haszonként leírható anyagi kár is érte, mert egyes ügyfelei nem hosszabbították meg a szerződéseiket, így az első két eljárásban összesen 18,8 millió forintra rúgott a kereset. A bíróságok végül mind a három bírósági szinten egyetértettek, és Szél kijelentéseit a vélemény-nyilvánítási szabadság részeként értelmezték, és azok pontos valóságtartalmát nem vizsgálták. A felülvizsgálati eljárásban a MET már csak az állításonként összeírt sérelmi díjat követelte, az elmaradt haszon miatti keresetét elhagyta. A Szél Bernadettnek kedvező ítélethirdetésre szerdán reggel került sor. Mindhárom bíróság egyetértett abban, hogy a MET és a magyar állam közötti szerződéses viszony alapvetően közügy volt, Szél Bernadett parlamenti képviselőként, közvitában vett részt, márpedig ilyenkor a véleményszabadság itt kiemelten fontos. A Kúria tanácsvezető bírája külön is kitért arra, hogy furcsállja, hogy Szélt miért magánszemélyként perelték be, hiszen egy szervezet vezetőjeként fogalmazott, ilyenkor inkább a szervezetet lehet perelni. Az Index megkereste a MET-et is. A társaság elismerte és elfogadta az ítéletet, ugyanakkor azt „szélsőségesen véleményszabadság-pártinak” minősítette, mert szerintük az LMP-s képviselő valótlan állításaival megsértette a vállalat jó hírnevét, a Kúria azonban ezek valóságtartalmát nem nézte, csak azt, hogy a sérelmezett nyilatkozatok a ténymegállapítás vagy a véleménynyilvánítás körébe tartoznak-e, és így a politikus felelősségre vonható-e vagy sem. A Kúria álláspontja szerint véleménynyilvánításról van szó, a MET szerint azonban a kijelentések túllépték a véleménynyilvánítás határait és hátrányosan befolyásolják a cég megítélését.
2018.09.19 21:14
Frissítve: 2018.09.19 21:23