Heineken - Három éve még jó multi volt Orbánéknál

Publikálás dátuma
2017.03.17 11:39
Illusztráció: David Rogers/Getty Images
Fotó: /
"A Heineken is hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország ma jobban teljesít" - mondta 2014-ben Szijjártó Péter, akkor még a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkárként annak az alkalmából, hogy a kormány a Heinekkennel is stratégiai együttműködésről szóló szándéknyilatkozatot írt alá.

Szijjártó Péter akkor úgy fogalmazott: a magyar gazdaság növekedése szempontjából kiemelten fontos a magyar-holland gazdasági együttműködés, ugyanis mára 9,5 milliárdos összeggel, a harmadik legtöbb befektetés Hollandiából érkezik Magyarországra, tavaly pedig Hollandia Magyarország 11. legfontosabb kereskedelmi partnere volt, közel ötmilliárd eurós forgalommal. "A sörgyártó a magyar-holland gazdasági együttműködés egyik legjelentősebb képviselője" - szögezte le Szijjártó.

"Szijjártó emlékeztetett arra: a 2010-es választások után a kormány nem a minél kisebbre összehúzódzkodás és a kivárás politikáját választotta, hanem lehetőségként tekintett a válságra, amelyből - ha gyors és hatékony választ adnak a kihívásra - az ország erősebben kerülhet ki. Ezért tűzte célul a kormányzat, hogy az ország Európa termelési központja legyen, ehhez pedig - szinte minden nagy rendszer átalakításával - a kontinens legkedvezőbb üzleti környezetét kell szervezni" - említette meg az államtitkár.

Azóta változott a helyzet: a stratégiai partnerségi megállapodást Szijjártó a Miniszterelnökség nevében írta alá. Ma ugyanezt a Miniszterelnökséget vezető Lázár János támadja hevesen a Heinekent.

A meglehetősen furcsa történet szerint a sopronit előállító Heineken azzal húzta ki a gyufát a kormánynál, hogy a román leányvállalatuk beperelte az "Igazi Csíki Sört" gyártó Lixid Project Kft.-t azzal, hogy a székely sörmanufaktúra eltulajdonította a Heineken szellemi termékét.

A Heinekennek ugyanis Romániában 2003 óta volt egy "Ciuc premium" nevű söre, ami magyarra lefordítva "Csík Prémiumot" jelenti. A Lixid viszont 2014-ben jelent meg az erdélyi magyar ajkú területen, majd Magyarországon a magyar márkanevű termékével. A Heineken azt kifogásolta, hogy az ő sörét a helyi köznyelvben Csíki Sörnek nevezik, így a csíkszentsimoni manufaktúra jogsértően használja az "Igazi Csíki Sör" megnevezést. Nemrég az első, majd a másodfokon eljáró marosvásárhelyi táblabíróság is a Heineken Romániának adott igazat.

Válaszul Lázárék nemcsak védelmükbe vették a Csíki Sört, ám a nehéztüzérséghez nyúltak. Lázár János csütörtöki hódmezővásárhelyi lakossági fórumán már úgy fogalmazott: "megvizsgálná a kormány a sörgyárak működésének szabályozását, a nagy cégek és a kisebb magyar szereplők, valamint a vendéglátó-ipari vállalkozások viszonyát." Más szóval: hasonló piacszabályozó lépésekre készülhet a kormány, mint a nagy kereskedelmi láncokkal szemben.

Ezen túlmenően a kormány nekitámadt a Heineken logójában található vörös csillagnak. "Magyarország tiszteletben tartja a véleménynyilvánítás szabadságát" - hangsúlyozta Lázár János, ám "elfogadhatatlannak tartja, hogy egy cég kereskedelmi, profitszerzési céllal mások emberi méltóságát sértő jelképeket használ. A Heineken az 50-es években - éppen a politikai jelentése miatt - kifehérítette a csillagot sörösüvegein, és csak a '90-es évek óta használja újra a vörös csillagot"- idézte föl a miniszter.

A miniszter arról is beszélt, hogy  a hírek szerint van olyan vállalkozás, amely - Németországban már nem engedélyezett - génkezelt élesztőtörzseket használ fel, hogy a sör gyorsabban készüljön el". Lázár ugyanakkor nem nevezte meg, hogy melyik sörgyártóra gondolt.

Szerző
2017.03.17 11:39

A főváros hozzávágott 205 milliót a rászoruló sportklubokhoz

Publikálás dátuma
2018.09.26 12:05

Fotó: / Ferenczy Dávid
Mindenki tudja, milyen siralmas anyagi helyzetben vannak a vezető magyar sportegyesületek, a Fővárosi Közgyűlés nem is bírta tovább nézni vergődésüket.
Kiemelt budapesti sportegyesületek 205 millió forintos támogatásáról döntött szerdai ülésén a Fővárosi Közgyűlés- írja az MTI.  A támogatásokról szóló előterjesztést Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes írta alá, és 24 igen, 2 nem szavazat ellenében és 2 tartózkodás mellett fogadta el a testület. A döntés értelmében utánpótlás-nevelés támogatására az Újpesti Torna Egylet 40 millió forintot kap, a Ferencvárosi Torna Club és szakosztályai 80 milliót, a Vasas Sport Club 15 milliót, a Budapesti Honvéd Sportegyesület 20 milliót, a Magyar Testgyakorlók Köre szintén 20 milliót, a Kőbányai Sport Club 15 milliót, a Budapesti Vasutas Sport Club 10 milliót, valamint 5 millió forintot kap a Központi Sport és Ifjúsági Egyesület.
Mindez talán érthető is lenne, ha nem olyan sportszervezetekről lenne szó, amik évente akár több milliárd forintos költségvetéssel gazdálkodnak és szinte számolatlanul öntik beléjük a TAO-támogatásoka. A Portfólió becsléseken alapuló összefoglalója alapján a Fradi tavaly közel 5,3 milliárdos, a Honvéd 1,8 milliárdos, az Újpest 1,78 milliárdos költségvetéssel gazdálkodott. Nem állhat olyan rosszul az MTK sem, ami a Sportbiznisz blogoldal szerint 2016-ban 1,8 milliárdos büdzsé felett rendelkezett, és 1,1 milliárdos árbevételt könyvelhetett el. 
Az utánpótlás-nevelés ügyében oly nagyvonalú fővárosnak eközben kormányzati támogatást kellett kérnie ahhoz is, hogy be tudják fejezni a Lánchíd és a Váralagút felújítását.  Tarlós szerdán büszkén jelentette be, hogy a sok feltételhez kötött állami pluszforrás megérkezett a munkához.
A döntés kapcsán Gy. Németh Erzsébet (DK) fel is vetette, hogy miért kell olyan egyesületeket támogatni, amelyek jelentős TAO-támogatást kapnak, és luxusnak nevezte, hogy a főváros "súlyos" tízmilliókkal támogatja ezeket. Tarlós István főpolgármester erre annyit mondott, a támogatásra szánt keret „szűkebb” a tavalyinál – hogy miért kell erre egyáltalán költenie a fővárosnak, az nem derült ki. 
2018.09.26 12:05
Frissítve: 2018.09.26 12:18

Közgyűlés: szmogban, szemétben fuldoklik Budapest

Publikálás dátuma
2018.09.26 10:45
A Fővárosi Közgyűlés ülése MTI Fotó: Soós Lajos
Fotó: /
Az utcák és a levegő szennyezettsége is téma volt a Fővárosi Közgyűlésén, ahol jóváhagyták az új budapesti rendőr-főkapitány kinevezését.
Jóváhagyta a közgyűlés Terdik Tamás rendőr-főkapitányi kinevezését, aki a szeptember végével távozó Bucsek Gábort váltja posztján; a fővárosi testület megszavazta azt is, hogy saját büdzséből javítják ki és üzemeltetik a kispesti Vak Bottyán utca leromló útszakaszát, amit az M3-as metrót pótló buszok forgalma miatt csak tovább pusztult az utóbbi időkben – írja az MTI.
Mint lapunk elsőként megtudta, Tarlós István újra vállalná a főpolgármesteri posztot, és a Fidesz jelöltje lesz a 2019-es választáson; a főpolgármester erről még nem beszélt a gyűlésen, arról viszont igen, hogy a főváros megkapta a 7 milliárd kormányzati támogatást a Lánchíd- felújításra, és az átépítés során áthelyezik a kőoroszlánokat is.

Büdös és szennyez, tiltsák be vagy ki

Az ellenzéki képviselők Budapest szennyezettségére hívták fel a figyelmet:  V. Naszályi Márta, a Párbeszéd tagja egy friss uniós felmérésre hivatkozva megjegyezte, Magyarországon a légszennyezettség nagyobb, mint Kínában és Indiában. Ezt szerinte a szmogriadók szigorításával lehetne kezelni a fővárosban: ki lehetne tiltani a dízel üzemű autókat a riadók idején, és forgalomkorlátozás is elvárható lenne már a riasztás tájékoztatási fokozatában is. V. Naszályi szerint nagy előrelépést hozna, ha a budapesti háztartások energia-korszerűsítésére is biztosítanának uniós támogatásokat.
Az LMP a műanyag zacskók ellen kelt ki: képviselőjük,  Gál József a Közgyűlés megrendezése előtt tartott sajtótájékoztatót a témában, és arra kérte a fővárosi vezetést, kezdeményezzenek törvénymódosítást a kiskereskedelmi forgalomban használt műanyag zacskók betiltásáért. Gál szerint Tarlós István  hivatalának már csak azért is élnie kellene felterjesztési jogával, mert a hulladékgazdálkodás egyre nagyobb gondot jelent a városnak.   
 A Demokratikus Koalíció (DK) szerint a fővárosnak a jelenleginél több forrást kell biztosítania a szemétszállításra és a közterületek tisztán tartására: képviselőjük, Gy. Németh Erzsébet emlékeztetett rá, hogy mekkora késlekedések fordultak elő a fővárosi szelektív hulladék elszállításában – amit az FKF lapunknak a munkaerőhiánnyal magyarázott.  Gy. Németh szerint a szeméthelyzetet rontja, hogy Budapestről kétmilliárd forintot vonnak el a vidéki hulladékszállító cégek finanszírozására. 

A Rácz fürdő miatt is ütik Tarlóst

A DK politikusa arra is is kitért, hogy a fővárosnak mindaddig nem lenne szabad engedélyeznie a Rácz fürdő 2,5 milliárd forintba kerülő befejezését, amíg nem tisztázódnak az ingatlan tulajdonviszonyai, valamint az üzemeltető személye.   Emellett annak felelőseit is meg kell nevezni, hogy a 2010-ben nyitásra kész fürdő miért nem kezdett korábban működni - tette hozzá.
 Ennek apropóján az MSZP ismételten felszólította a fővárosi városvezetés kormánypárti képviselőit, hogy saját zsebükből fizessék ki azt az összesen 3 milliárd forintos kárt, amely a szocialisták szerint a Rácz fürdő elhúzódó nyitása, valamint Simicska Lajos hirdetési oszlopainak jogszerűtlen eltávolítása miatt keletkezett. Horváth Csaba, a párt budapesti képviselője sajtótájékoztatót is tartott a témában a közgyűlés ülése előtt: mint hangoztatta, a gyógyfürdő nyolc éve teljesen elkészült és megnyithatott volna, mára azonban 2,5 milliárd forintos kár keletkezett az épületben. Horvát kitért a főváros és a Simicska-cégek plakátháborújára is: szerinte az MSZP már a kezdetekkor jelezte, hogy a Simicska Lajos plakátjai miatt indult perben szintén komoly kár éri majd a várost, de „Tarlóséknak fontosabb volt, hogy Orbánéknak gazsuláljanak, minthogy a budapestiek érdekeit képviseljék".
2018.09.26 10:45
Frissítve: 2018.09.26 12:04