kitiltás;Németh Szilárd;Európa Szoborpark;
2017-03-25 08:10:00
A veszprémi Vetési gimnázium parkjából Szalai Erzsébet igazgató a hozzá nem értők magabiztosságával eltávolította, kitiltotta az Ézsiás István művész által létrehozott Európa Szoborparkot. A kiállítás bejáratának fémtábláján megjelent és hosszú ideig megmaradt a hazaárulók felirat.
Hasonló sorsra jutott Németh Szilárd, a volt csepeli polgármester jóvoltából Ézsiás István állandó kiállítása a Csepeli Galériában. Az eltávolításokról véleménycsere, vita, egyeztetés nem volt, helyette a döntés a régi latin mondás alapján született: Róma szólt, az ügy be van fejezve. A világban nincs baj a modern művészetekkel. Széles a skála, mindenki elfér rajta. Nem mindenki érti, nem mindenki szereti, de nem kell üldözni, megtiltani vagy kitiltani.
Ézsiás István szobrászművész és Muha Mária (feleség) Kőkapun, festői környezetben létrehozták a Művészeti Műhely Kőkapu Alapítványt. Részletek Szöllősy-Nagy András, az UNESCO tudományos igazgatója 2008-as avató beszédéből:
„Ilyen kezdeményezés nincs sok Európában, sőt a világon sem. Ilyen szoborpark, amelyik vállalkozik a természetes és az épített környezet harmonikus ötvözésére és a tájba illesztésére, csakugyan kevés van. Európa-rangú a projekt, sőt azon is túlmutat, nemzetközi mércével mérhető, jó példát ad a globalizáció lehetséges pozitív következményeinek. Az itt látható művek módszere, látásmódja sok tekintetben a 20. századi európai avantgárdra vezethető vissza. Kassák, Moholy-Nagy, Péri, Beöthy, Barta, Vasarely külön-külön és együtt is jelentik a modern művészet köveit azon az úton, ami ide Kőkapura vezet az Európa Szoborparkba. Külhoni művészek nemzetközivé tették a parkot.”
Pallag Márta művészettörténész 2009-ben így írt Ézsiás István szobrászművész a Körmendi Galériában megrendezett kiállításáról: „Ézsiás István a Magyar Kultúra Napján nyíló kiállítása - bár a „Hommage á Kazinczy” címet viseli - nemcsak Kazinczy nyelvi reformját érinti, hanem általánosan a képzőművészeti formanyelvet. Ezen belül személyes művészi törekvéseinek, a konstruktivizmusnak az előfutárait, gyökereit és elágazásait is felfedi. Emléket állít Alexander Rodcsenkónak, a Bauhaus-alapító építész Walter Gropiusnak, Moholy-Nagy Lászlónak, aki mint többszörös nyelvújító jegyezte be magát a képzőművészet, a művészetelmélet, a fényképészet és a formatervezés történetébe.”
Ézsiás István ismertségét jelzi, hogy nemzetközi hírű művészekkel állított ki Rómában, Madridban, Buenos Airesban, Caracasban, Hengeloban (Hollandia), a kiállítók között volt Vasarely is.
A II. Német Művészeti Kiállításon, 1938 júliusában Hitler megszabta a művészeti normákat. „A 20. század német népe a frissen éledt életigénylés népe, melyet csodálat tölt el az Erő és Szépség iránt és ezért minden iránt, ami egészséges és életerős. Erő és Szépség – ezek az új kor harsonái, tisztaság és logika uralja erőfeszítéseit. Aki ebben a században művész akar lenni, ennek a századnak kell áldoznia magát.”
Pablo Picasso Guernica festménye a művész lelkiismeretét tükrözi. A festmény a náci légierő bombái áldozatainak állít emléket. Nem mindenki érti, pedig ez egy világhírű festmény. Bartók Béla zenéjét sem érti mindenki. A Csodálatos mandarin bemutatóját botrány kísérte. Bartók Béla 1940-ben Amerikába távozott, mert nem tudta elviselni a Horthy-rendszert. Bartók Béla a zene óriása, a modern zene művelője.
Végszó.
Hazánkban az említett városok intézményeiben, Szalai Erzsébet és Németh Szilárd megkísérelték sárba tiporni a modern művészetet. Ettől még a modern művészet él és virágzik. Ki fog igazságot szolgáltatni Ézsiás István szobrászművésznek és a modern művészet akotóinak? Ki fogja meginteni a likvidátorokat?
Budapest, 2017. március