Jót tett Botka László - Erősödött az MSZP

Az MSZP kicsit erősödött Botka László színre lépése után, a Momentum Mozgalom pedig 2 százalékon áll. Csak a 64 évnél idősebbek között vannak többségben azok, akik baloldali-liberális kormányt látnának szívesen – számolt be a 24.hu a Republikon Intézet közvélemény-kutatása alapján.

A Republikon Intézet március közepén végzett kutatása alapján a teljes népességben egy, a pártválasztók között 2 százalékpontot erősödött az MSZP. Botka kampányának hatása tehát korlátozott, de még mindig ez a legnagyobb változás a múlt hónaphoz képest. A Fidesz támogatottsága továbbra is 30 százalék, a kormánypárt előnye utcahossznyi a 9 százalékon álló Jobbik és a most 10 százalékra erősödő MSZP előtt. A kisebb pártok közül a DK 4, az LMP 3, az Együtt 2, a Magyar Liberális Párt 1, a Momentum 1 százalékon áll a teljes népességben, a Párbeszéd az egy százalékot sem éri el. Két százalék egyéb, a felmérésben meg nem nevezett pártra voksolna, míg 38 százalék nem tudja vagy nem válaszolt.

A pártválasztók között a Fidesz támogatottsága 51-ről 49 százalékra csökkent, az MSZP-é 15-ről 17-re nőtt, ezzel megelőzi a 15 százalékos Jobbikot, átlépné a parlamenti küszöböt a 6 százalékon álló Demokratikus Koalíció és az 5 százalékos LMP is. Az Együtt 3, a felmérésben először szereplő Momentum Mozgalom 2, a Magyar Liberális Párt és a Párbeszéd 1-1 százalékot mondhat magáénak.

A Momentum tehát egyfelől máris elérte a baloldali-liberális kis pártok népszerűségi szintjét, és láthatóan veszélyes azok parlamentbe jutási esélyeire. Másfelől a sikeres népszavazási aláírásgyűjtés után semmiképp sem nevezhető áttörésnek, hogy a párttá alakuló mozgalom támogatottsága csak kétszer akkora, mint Fodor Gábor pártjáé - írják a felmérés eredményében.

A kutatás azt is vizsgálta, hogy a különböző korosztályok milyen – fideszes, baloldali-liberális vagy jobbikos – kormányt szeretnének 2018-tól. Az adatokból az látszik, hogy a kormánypárt támogatottsága kiegyenlített, mindössze a 64 évesnél idősebbek között nem éri el az 50 százalékot azoknak az aránya, akik továbbra is Fidesz-kormányt szeretnének. A baloldal viszont igazán csak a nyugdíjasok között népszerű: míg a 18-24 éveseknek és a 35-44 éveseknek is mindössze a 15 százaléka látna szívesen 2018 után baloldali-liberális kormányt, és a 45-64 év közöttieknek is alig több mint a negyede, addig a 64 évesnél idősebbek között már minden második pártválasztó örülne egy baloldali kabinetnek.

A Jobbiknál fordított a helyzet: míg a fiatalabb korcsoportokban még minden negyedik ember Jobbik-kormányt szeretne, addig a 64 éven felülieknek mindössze a 3 százaléka. Ezzel együtt is látszik a Jobbik néppártosodásának hatása: korábban a radikális párt népszerűsége kiugró volt a fiataloknál, ez mostanra megszűnt, és a Jobbik támogatottsága kiegyenlített lett 18-tól 44 éves korig.

A felmérésből az is látszik, hogy a fiatalok jó része elégedetlen a jelenlegi politikai felhozatallal: a pártot választó 18-24 évesek tizede azt sem tudja megmondani, hogy milyen kormányt szeretne. A nem szerinti bontásból pedig az látszik, hogy a Fidesz a nők között sokkal népszerűbb: a nők 59 százaléka Fidesz-kormányt akar, míg a férfiaknál ez az arány csak 41 százalék - derült ki a kutatásból.

Szerző
2017.03.29 18:55

Máshol már leszerepelt az MKB szoftvere

Publikálás dátuma
2018.08.22 06:00

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Az MKB Bankban frissen bevezetett Flexcube rendszert korábban két Magyarországon is működő bank megvásárolta már, de a Népszava információi szerint mindkét esetben súlyos problémák voltak vele. Erről az MKB vezetői is tudhattak.
Öt napra bezárt június 29-én az MKB Bank és az online szolgáltatások sem voltak elérhetőek, mert a pénzintézetben a teljes informatikai rendszert lecserélték. Bár a bank július 5-én közleményben azt tudatta, hogy az átállás sikeres volt és minden az előzetes terveknek megfelelően történt, néhány nappal később az Azenpenzem.hu szakportál mégis arról számolt be, hogy számos olvasójuk jelezte: azóta sem tudja megfelelően használni a bank szolgáltatásait, például nem tud pénzt utalni. Ezért július 18-án a bank vezetői sajtótájékoztatót tartottak, ahol Kovács Larissza, a bank „ügyfélélmény igazgatója” azt mondta, csak kevés számú hibajelentés érkezett hozzájuk, de ezeket is már megoldották, és volt „néhány elszigetelt bejelentés” (hogy ez pontosan mit jelent, az nem derült ki a tudósításokból), amin akkor még dolgoztak. Ehhez képest a 24.hu még hetekkel később is azt írta, hogy olvasóik rendszeres problémákról számolnak be, volt aki nem tudott pénzt felvenni a vállalkozói számlájáról az ATM-terminálból, más pedig azt írta: a beérkező utalásainak csak az összegét látja, hogy honnan jön a pénz, azt nem. Az elmúlt napokban banki és az MKB rendszerét ismerő informatikai szakemberrel is beszéltünk a működési zavarok lehetséges okairól. A megkérdezettek hangsúlyozták, hogy egy olyan informatikai váltás, amire az MKB vállalkozott, minden bank esetében kritikus helyzetet jelent, mert olyan mennyiségű adatot kell exportálni egyik rendszerből a másikba, hogy azt előzetesen teljeskörűen tesztelni egyszerűen nem lehet, így sok minden élesben történik a váltás során. Forrásaink szerint ugyanakkor az MKB által megvásárolt Flexcube rendszerrel már korábban is adódtak problémák és ez nem volt ismeretlen a hazai bankszektor egyetlen vezetője előtt sem. Egy forrásunk szerint két Magyarországon is működő bank használta a Flexcube-ot évekkel ezelőtt, de végül mindkét pénzintézet vezetői úgy döntöttek, hogy inkább megszabadulnak tőle, mert folyamatos problémákkal szembesültek. - A banki informatika az egyik legbonyolultabb rendszer még az informatikán belül is, ez tény, de így is olyan mennyiségű hibával szembesültünk, hogy végül a váltás mellett döntöttünk - mondta egy forrásunk. Ő a következő példával illusztrálta a helyzetet: egy 25 évre megkötött lakáshitel szerződésnél a bank informatikai rendszerének a kamatok és egyéb költségek alapján 25 évre előre ki kell tudnia számolnia a havi törlesztőrészleteket, majd a törlesztések beérkezésével ezt folyamatosan újrakalkulálni, ha esetleg elmaradás vagy éppen túlfizetés van. Ezek az informatikai műveletek a bankfiókok zárása és a másnapi nyitás között történnek meg, azonban informátorunk szerint előfordult, hogy az említett rendszer egyszerűen nem volt képes időre végezni, így reggel késve tudtak csak kinyitni. Igaz, forrásunk azt is hozzátette, hogy ez még az említett Flexcube rendszer egy korábbi változata volt, azóta nyilván történtek fejlesztések a rendszeren. Egy informatikai cég vezetője azt mondta, egy ilyen nagyságrendű váltás-fejlesztés egy MKB szintű bank esetében nagyságrendileg 80 és 120 millió dollár (22,7-34 milliárd forint) közötti összegbe kerül, ő úgy becsüli, a bank az új rendszerre körülbelül 50 milliót költhetett.
2018.08.22 06:00
Frissítve: 2018.08.22 06:00

Tovább éheztetik a menedékkérőket a magyar hatóságok

Publikálás dátuma
2018.08.21 19:03
Illusztráció
Fotó: / Németh András Péter
Már a nyolcadik menedékkérőtől tagadják meg a tranzitzónában az élelmet. Már hétszer felszólította a strasbourgi bíróság a magyar hatóságokat, hogy adják meg az ellátást, ám - mint a Magyar Helsinki Bizottság írja - mégis folytatják az embertelen gyakorlatot.
Az a menekült, aki Szerbia felől érkezik, jó eséllyel a tranzitzóna idegenrendészeti részlegén találja magát, a menekültügyi kérelmét ugyanis várhatóan elutasítják arra hivatkozva, hogy biztonságos országból érkezett. Annak ellenére, hogy menekültüggyel foglalkozó szervezetek szerint Szerbia nem minősül biztonságos országnak, a helyi idegenrendészeti rendszer ugyanis erősen hiányos. A menedékkérők hiába fellebbeznek az elutasító döntés ellen, annak nincs halasztó hatálya, így azonnal megindul az idegenrendészeti eljárás. Amíg pedig a jogerős döntésre várnak nem kapnak ellátást. Ha ételt akarnak, csak Szerbia felé mehetnek - és akkor zárul mögöttük a Magyarország felé vezető kapu.
A tranzitzónában már a nyolcadik menedékkérő embertől tagadják meg az élelmet a magyar hatóságok - olvasható a Magyar Helsinki Bizottság közösségi oldalán kedden megjelent közleményében. Az áldozat, egy fiatal afgán nő hosszú menekülése során elképzelhetetlen borzalmakat élt át, írják, hozzátéve:
"Mai határozata alapján a magyar hatóság mégis azt mondta ki, hogy nemhogy védelemre, de még két zsömlére sem érdemes."
A Helsinki Bizottság a korábbi esetekhez hasonlóan, most is a strasbourgi bírósághoz fordul. "A korábbi hét megkínzott, kiéheztetett ügyfelünknél már felszólította a bíróság a magyar államot, hogy adjon enni nekik. Most sem számítunk másra. Tudja ezt a hatóság is, de minden emberi érzést sutba vágva inkább aljas politikai megrendelést szolgál ki" - fogalmaznak.
Múlthéten az Iványi Gábor lelkész által vezetett humanitárius csoportot fordult a hatóságokhoz azzal, hogy élelmet szeretnének eljuttatni a tranzitzónában lévő embereknek. Kérésüket indoklás és jogszabályi hivatkozás nélkül utasította el a Bevándorlási Hivatal.
2018.08.21 19:03
Frissítve: 2018.08.21 19:27