Egyetlen, ám beszédes kis ábra Paks 2 várható megtérüléséről

Publikálás dátuma
2017.03.31. 20:50
2014-ben is demonstrált a Greenpeace Paks II ellen - Népszava fotó
 Az Agora Energiewende tanulmánya alapján készült grafikonon a napenergia (fotovoltaikus) 2014-es németországi, illetve 2050-ben a német és a spanyol piacon várható ára látható, mellé rakva a Paks II. által termelt áram becsült költségét - írja a Facebook-on Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője. Közben a Greenpeace Magyarország ma demonstrációt tartott, jelezve: hazánk válaszút előtt áll: a szennyező és veszélyes atomenergiát, vagy a tiszta, biztonságos és jövedelmező megújulókat választja a világtrendekkel összhangban.

Az ábra nem igényel túl sok magyarázatot - írja a közösségi portálon a Párbeszéd politikusa.

A különböző feltételzésekkel számoló forgatókönyvek (napenergia szempontból) legrosszabbika szerint 2050-re a fotovoltaikus áram költsége nagyjából a fele, az optimista forgatókönyv esetén nagyjából a harmada lesz a kormány által becsült paksi áramköltségnek. Ha a reálisabb paksi árakat vesszük alapul (független elemzések alapján), akkor azok akár ötször, de jobb esetben is 2,5-szer haladhatják meg a napenergia költségeit. Minden megtermelt kilowattóra áramon 4-8 eurócent veszteség képződhet - több, mint amennyi az áram ára lesz. Az évszázad beruházása. Ja, nem - írja Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője.

Hiába kapta meg tegnap Paks II a telephelyengedélyt, Magyarország számára nem az atomerőmű-bővítés jelenti a jövő zálogát. A Greenpeace Magyarország ma látványos fotóeseményen mutatta be, hogy hazánk válaszút előtt áll: a szennyező és veszélyes atomenergiát, vagy a tiszta, biztonságos és jövedelmező megújulókat választja a világtrendekkel összhangban - írja a zöld szervezet közleménye. Magyarország alapvető érdeke, hogy leállítsa a Paks II beruházást, és újra megvizsgálja a projekt gazdasági mutatóit. A kormány megrendelésére készült Rothschild-jelentésről az Európai Bizottság is megállapította: alapvető állításai tévesek, ugyanis állami támogatás szükséges az atomerőmű-bővítéshez. Nem létezik tehát olyan kalkuláció, amely szerint Paks II megérné. Ellenben számos független számítás azt mutatja, a beruházás zsákutca hazánk számára, ami akár évi 285 milliárd forint veszteséget is hozhat.

Eközben a világban zajlik a megújulók forradalma. 2013 óta megújulókkal termeljük a legtöbb villamos energiát az Unióban, a megújulók tehát már most több áramot adnak Európának, mint az atomerőművek. 2016-ban az EU-ban telepített új áramtermelő kapacitások 86%-a volt megújuló. Németországban folyamatosan csökken az új naperőművek által termelt áram ára. Míg 2015 áprilisában 91,7,  idén februárban már 65,8 €/MWh árral nyerték meg a napenergiás tendert.  Paks II ehhez képest legalább 85 euróért termelné a villamos energiát, és számítások bizonyítják, hogy egy megújulókon alapuló energiarendszer hálózati fejlesztésekkel együtt is olcsóbb választás lenne Paks II-nél.

A magyar szélfarmok már most 340 000 család áramát képesek megtermelni, ] és a szélenergia-kapacitás további bővülését műszaki okok sem akadályozzák, kizárólag adminisztratív intézkedések lehetetlenítik el a szélenergia terjedését. Emellett a napenergia használatát is túlzott adók és díjak kötik gúzsba. A napelemeket 2015 óta sújtja indokolatlanul magas környezetvédelmi termékdíj, és a rendszerekre rakódó 27%-os áfa is hátráltatja a terjedésüket. Ráadásul mától a háztartási kiserőművek elosztói teljesítménydíj fizetésére is kötelezhetőek.

Nem az a kérdés, hogy hány engedélye van Paks II-nek, hanem hogy miért építsük meg egyáltalán. Magyarországnak nem éri meg Paks II. Ha mégis az atomenergia felé indul el hazánk, azzal a XXI. század végéig a versenyképtelenséget, lemaradást, importfüggőséget választja ahelyett, hogy a biztonságos, tiszta és a függetlenségünket garantáló megújulókra szavazna – nyilatkozta Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampányosa.

Szerző

Nocsak! Matolcsy összefog a multikkal?

Publikálás dátuma
2017.03.31. 16:19
FOTÓ: Tóth Gergő
Mivel szükség van a fogyasztók pénzügyi tudatosságának fejlesztésére, ennek erősítésére a Magyar Nemzeti Bank az idén több kampányt is indít, és együttműködési magállapodást kötött öt országos áruházlánccal - mondta Szeniczey Gergő, a jegybank ügyvezető igazgatója pénteken Budapesten sajtótájékoztatón. Elmondta: az MNB az Aldival, a CBA-val, a MediaMarkttal, a Sparral és a Tescóval írta alá az erről szóló megállapodást.

Szeniczey Gergő szerint a pénzügyi tudatosság fejlesztése azért is fontos, mert ismét elkezdett nőni a lakosság által felvett fogyasztási kölcsönök állománya.

Az ügyvezető igazgató elmondta: az MNB idén első alkalommal a húsvét előtti bevásárlások idején indít lakossági kampányt, és bevásárlóközpontokban hívja fel a figyelmet a háztartási pénzügyi tervezés, a felelős hitelfelvétel és a tudatos hitelkártya-használat fontosságára, illetve a fogyasztási hitelek jellemzőire.

A jegybank nyár eleji kampányának témája az utazáshoz kötődő pénzügyi konstrukciók - az utasbiztosítások, bankkártyák, a pénzváltási tudnivalók - lesznek, míg az őszi iskolakezdés előtt megrendezett akció a diákok pénzügyeivel kapcsolatos fontos fogyasztói információkat összegzi. Az MNB év végi kampánya a karácsonyi ajándékok vásárlásakor felvett hitelekről és a gépjármű-biztosítások jellemzőiről szól majd.

Az együttműködésben a jegybank és az áruházláncok - az év egészében, illetve egy-egy időszaki fogyasztóvédelmi kampányhoz kapcsolódva - pénzügyi fogyasztóvédelmi kiadványokat, így például az MNB Pénzügyi navigátor füzetét terjesztik majd az ország közel 800 kereskedelmi egységében, illetve kihelyezett plakátokkal, táblákkal hívják fel a figyelmet a vásárlás helyszínén a pénzügyi tudatossághoz kötődő üzenetekre.

Szeniczey Gergő rámutatott: az MNB gyorsfelmérése szerint 2016-ban a legnagyobb kereskedelmi áruházakban havi több mint 12 ezer fogyasztási hitelszerződést közvetítettek a vezető hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások ügynökei. A fogyasztási hitelek volumene és az új szerződések száma folyamatosan nőtt az elmúlt időszakban - tette hozzá.

Szerző

Nő a katalán függetlenséget ellenzők száma

Friss felmérések szerint ismét nő a függetlenséget ellenző katalánok száma. A katalán helyi kormányzat, a Generalitat megrendelésére készült közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 48,5 százaléka ellenezné Katalónia elszakadását Spanyolországtól, három hónappal korábban egy hasonló felmérésben 45,1 százalék nyilatkozott úgy, hogy nem híve a függetlenné válásnak. A katalánok 44,3 százaléka ugyanakkor támogatná, hogy az autonóm tartomány elszakadjon Spanyolországtól. A felmérésben 1500 ember véleményét kérték ki.

A közvélemény-kutatás akkor készült, amikor a katalán legfelsőbb bíróság két évre eltiltotta a politikai tevékenységtől a volt katalán kormányfőt, Artur Mast, a madridi alkotmánybíróság tilalma ellenére megszervezett 2014-es népszavazás miatt.
A CEO-felmérés résztvevőitől azt is megkérdezték, hogy támogatnák-e a függetlenségi népszavazás kiírását. 50,3 százalék igennel felelt, akkor is támogatnák, ha a madridi kormány nem adna rá engedélyt. 23,3 százalék csak akkor lenne a referendum mellett, ha a spanyol kormány jóváhagyásával szerveznék meg, 2,9 százalék bizonytalan, 0,8 százalék nem válaszolt.

Szerző