Lázár kamuzik a rezsicsökkentésről

Publikálás dátuma
2017.04.01. 07:21
A hazai gázárak – a nemzetközi tendenciák ellenére – három éve nem változtak FOTÓ: PROFIMEDIA
A kormánynak nincsenek bizonyítékai arról, hogy ha az Európai Unió rezsielvei érvényesülnének, akkor nálunk 30-200 százalékkal nőnének a díjak. Sőt, szakértők szerint hosszú távon inkább tovább csökkennének. De a kormány nem alkuszik.

A hamarosan kezdődő „nemzeti konzultáció” kapcsán Lázár János kancelláriaminiszter a heti Kormányinfón immár sokadszorra azzal fenyegette meg a társadalmat, hogy ha „Brüsszel szándékai szerint a cégek határoznák meg a hazai energiaárat, 30-40-50 százalékkal” nőne a rezsi. Igaz, néhány hete még 100-200 százalékot becsült.

Lapunk elkérte a Miniszterelnökségtől a tárcavezetői becslés alapjául szolgáló tanulmányokat. Hosszú válaszlevelükben azonban ilyesmit nem véltük felfedezni. A kancellária emlékeztet arra, hogy a központilag meghatározott magyar ár az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban. Véleményük szerint a piaci („a cégek által meghatározott”) díjak nem alacsonyabbak a kormányzatiaknál.

Ez az állítás ugyan igaz, de a szakértők korábbi vizsgálata mégsem mutatott összefüggést a rezsidíj piaci, vagy kormányzati meghatározottsága, illetve annak mértéke között. Ebből azt következik, hogy a piaci rezsi is lehet mélyen. A hazai díj kétségkívül igen alacsony, de az Európai Unió inkább a háztartások költségeit csökkentené, inkább a fogyasztási időpontok átterelésével, lakásszigeteléssel és a legrászorultabbak külön díjával.

Lázár János szerint e tárgyban több kötelezettségszegési eljárás zajlik, és per is indul Magyarország ellen. Az erre vonatkozó kérdésünkre adott válaszuk alapján viszont csak egy ilyen vizsgálatról tudnak, illetve hasonló indulhat a mostani árvita miatt is. Perről ugyanakkor nem tettek említést.

Annak kapcsán, hogy az ügyben nem látnak-e lehetőséget számos más tagállamhoz hasonló kompromisszumra, hosszú választ küldtek, ami úgy foglalható össze, hogy nem. Arra a kérdésünkre, pedig hogy mit tennének, ha a lakosság inkább az olajárkövető rezsivágás és a támogatott lakásszigetelésen keresztüli költségcsökkenés mellett tenne hitet, úgy feleltek: a magyar embereknek elég nagy tapasztalatuk van arról, mekkora volt a rezsiterhük, amikor „ki voltak szolgáltatva a külföldi energiacégeknek”; illetve hogy árpolitikájukat az emberek véleménye alapján határozzák meg.

Mindemellett hosszasan ismételte a Miniszterelnökség válasza a Fidesz ismert rezsifordulatait, amelyek többségét szakértők már többször cáfolták.

Erősen túloz Lázár János, ha úgy véli, hogy az uniós elvek szerinti, szabadáras piac 30-50-200 százalékos rezsiemelkedést okozna – mondta érdeklődésünkre Barta Judit, a GKI Energiakutató Kft. szakértője, aki kezdetben ugyanakkor nem zárna ki egy átmeneti drágulást sem. A magyar piac ugyanis fejletlen, belépni csak drágán lehet, és egy ilyen szándékot rejtett tényezők akadályoznak. De ne feledjük, a lakások szigetelése is pénzbe kerül (még ha az unió támogatná is). Mindez azonban már magába foglalná a későbbi árcsökkenést, amivel számlánk akár a mostani alá is süllyedhetne – fogalmazott.

Stafírozzák az állami gázipart
Április elsejétől nőtt a lakosságot gázzal ellátó állami Főgáz Zrt. árrése – derül ki a nemzeti fejlesztési miniszter rendeletéből. Egyszersmind többet is kell fizetni a termékért a szintén állami MVM Zrt. tulajdonában lévő nagykereskedőnek, a Magyar Földgázkereskedő Zrt.-nek is. A lakossági árak három éve (a nemzetközi áresés ellenére) nem módosulnak. Emellett a kabinet a jelenlegi 915 millióról ismét a korábbi 1,2 milliárd köbméterre növeli a stratégiai gázkészletet. Az eredetileg a Gyurcsány-kormány által meghatározott szintet a Fidesz-kabinet csökkentette le pontosan nem látható okokból. Az így adódó ki- és betárolási feladatok viszont lehetőséget biztosítottak a kormányfőhöz közel álló MET energiakereskedő fura, az állam megcsapolásaként értelmezhető ügyleteihez. Barta Judit szerint, ha a kormány a gázpiac állami szereplői bevételét növeli, akkor – változatlan végárak mellett – a vezetékeket üzemeltető külföldiek bevételei csökkenhetnek. A stratégiai készleteket pedig a hideg tél miatt emelhetik vissza.



Szerző

Ezerarcú autizmus

Publikálás dátuma
2017.04.01. 07:15
FOTÓ: KOMKA PÉTER, MTI/MTVA

Komka Péter, az MTI/MTVA fotóriporterének Ezerarcú autizmus című kiállítása öt autista fiatalról készített portrén keresztül szeretné felhívni a figyelmet a szindrómára az autizmus április 2-i világnapjához kapcsolódva. Az Autisták Országos Szövetsége idei felhívásának központi témája, hogy bemutassa a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményt, amely elismeri ezen személyek függetlenségéhez és autonómiájához való jogát, illetve kiemeli, hogy ezeket az embereket másokkal azonos alapon és az élet minden területén megilleti a jog- és cselekvőképesség. A Ragyogj kéken! kampány keretében vasárnap világszerte kék fényben világítanak ki ikonikus épületeket, a londoni Big Bentől a New York-i Empire State Buildingig. Magyarországon a Szabadság-szobor mellett az ország számos városában is kapnak kivilágítást neves épületek. A statisztikák szerint minden 68. embert és családját érinti az autizmus. A tárlatot három héten keresztül lehet Budapesten megtekinteni az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában, később más nagyvárosokban is bemutatják.

Szerző

Folyosón hagyták a tolószékben ülő beteget

Publikálás dátuma
2017.04.01. 07:10
Az idős asszony órákon át várakozott a gyors, rutin kezelésre FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Pénteken a ferencvárosi szakrendelő sebészetén lassabban jutottak ellátáshoz a betegek, mert az ügyeletes szakorvos talált a folyóson egy idős hölgyet és órákon keresztül próbálta kideríteni, kitől kapta, és hol helyezhetné biztonságba.

– Úgy hagyták a rendelés ajtaja előtt a 84 éves, tolószékben ülő asszonyt, hogy be sem szóltak, beteget hoztak. Mintha nem is egy embert, hanem egy cserép virágot tettek volna a sarokba – mondja fölháborodva az orvos, dr. Doktorits Béla.

A hölgyet miután elesett, a fejét tegnap a Merényi úti kórház traumatológiáján összevarrták, most ezt a fejsebet kellett volna a szakrendelőben átkötni. Ez húsz másodperc alatt megtörtént, de hosszú órái mentek el az orvosnak azzal, hogy próbálta elérni a mentőket, a betegszállítókat. Az orvos dohog, ha látja a kolléga, hogy a beteg nehezen mozog, akkor ez a sebellátás az otthonában is megtörténhetett volna, elég lenne a varratszedésre ide utaztatni.

A mentőszolgálat ügyeletese azt mondta, ha a néni nem szorul lélegeztetésre, akkor nekik nincs vele dolguk. A betegszállítókat viszont a folyamatos tárcsázás ellenére órák alatt sem sikerült elérnie az orvosnak.

A mozgásában és tájékozódásában korlátozott asszonynál se ennivaló, se innivaló nem volt. A WC-re sem tudott elmenni. Nem volt nála, sem telefon, sem egy olyan telefonszám ahol a hozzátartozók értesíthetők lettek volna. Doktorits doktort végül megszánta egy régi mentős kollégája, és ígéri egy órán belül kocsit küld a hölgyért – a régi barátság kontójára. A beteg ekkor már négy órája ül a folyóson, de talán már csak egy órát kell várnia...

Nem ez az egyetlen eset, amikor idős embereket hagynak a betegszállítók az egészségügyi intézmények folyosóin őrizetlenül hosszú órákig, vagy akár teljes napon át.

Tavaly decemberben a bama.hu számolt be arról, hogy egy 81 éves férfi, a 74 éves cukorbeteg, kerekes székkel közlekedő feleségét kísérte Mohácsról a pécsi szemészeti klinikára. Délelőtt fél tíz körül érkeztek meg a betegszállítóval, délutánra végeztek a vizsgálattal. Éjfélkor elégelték meg a visszaútra a várakozást: magánszolgálatóhoz fordultak, betegtaxit hívtak, 11 ezer forintot fizettek, hogy hazajussanak.

Egy másik, 82 éves panaszost a megrendelt 9 óra helyett 13 órakor vitték át az Idegklinikáról a Szívcentrumba: a 24 órás EKG holter így csak 20 órányi adatot tudott rögzíteni, ami a teljes kivizsgáláshoz nem volt elegendő. A Szívcentrumból a délutáni hazaszállítás már egy órán belül megtörtént: igaz, szintén betegtaxival, 4500 forintért.

Szerző