Sehol a küldemény - Súlyos munkaerőhiány a Magyar Postánál

Publikálás dátuma
2017.04.03 07:15
FOTÓ: Népszava
Fotó: /
Dupla vagy háromszoros pénzért vehetnénk látszólagos biztonságot a postai szolgáltatásoknál, bár a magasabb díj is csak arra garancia, hogy jogosnak ismerik el a panaszunkat, ha a feladott levél soha nem, vagy csak késve érkezik meg a címzetthez. Közben egyre többen mennek el, egyre kevesebben állnak be dolgozni a Magyar Postához.

Aki hivatalos leveleket vár, gyakorlatilag semmit nem tehet, ha nem kapja meg a helyi iparűzési adó, gépjárműadó befizetési csekkjeit, vagy ügyészségi, bírósági behívókat, mert a Postatörvény a Magyar Postát egészen sajátosan kötelezi csak kártérítésre.

A Népszava szerkesztőségébe is folyamatosan érkeznek a panaszos levelek a postai szolgáltatások színvonala miatt. Az egyik legutóbbiban például az áll, hogy az elmúlt hetekben három hivatalos levelet sem kapott meg az illető, emiatt lekésett befizetési határidőket, így késedelmi pótlékokat kellett fizetnie. „Amikor nem csekély erőfeszítéssel utánajártam a személyes problémám megoldásának, azt tapasztaltam, hogy ez gyakran előfordul, sokak panasza"- írta a felháborodott olvasónk. A kérdésre, hogy milyen gyakoriak az ilyen esetek és vajon tavaly mekkora kártérítést fizetett ki ezek miatt az állami cég, a Magyar Posta sajtóirodája csak részben adott választ.

Azt jelezték, hogy az összes küldeményhez képest évente csak néhány ezrelék a panaszok száma a cégnél, a kézbesítési hiányosságokkal kapcsolatos bejelentéseket kivizsgálják, ha mind a feladó, mind a címzett pontos címe ismert, és a kézbesítési gondokért a lakosság elnézését kérték. Arról is tájékoztattak, hogy legtöbben a postákon tesznek panaszt és javasolták, hogy akinek gondja van, az személyesen is forduljon inkább a Budapesten és minden megyeközpontban működő ügyfélszolgálataikhoz, amit most főként e-mailben keresnek meg a kifogásokkal. Kérdésünkre azt is elmondták, hogy a legtöbb panasz nem a levelek, hanem az előfizetett hírlapok késői kiszállítása vagy elmaradása miatt érkezik hozzájuk.

Mi az, hogy kártérítés?

A soha meg nem érkező hivatalos levelek miatt sok ezer forintos büntetést kifizető panaszosaink nem sok jóra számíthatnak. A kártérítésre vonatkozó kérdéseinkre a cég sajtóirodája a Postatörvény passzusait sorolta, ami semmilyen kártérítésre nem kötelezi őket, ha egy sima levél szőrén-szálán eltűnik vagy megsérül. „A sima (nem könyvelt) levelet – azonosító hiányában – sem kerestetni, sem követni nem lehet a postai rendszerekben, azon kívül a feladásuk sem igazolható” – hangzott a válasz. Az idézett paragrafusok kikeresésekor aztán az ember ráakad olyan gyöngyszemekre, mint például, hogy akkor sem kell kártérítést fizetniük, ha a „postai küldemény sérülését vagy megsemmisülését más postai küldemény okozta”. A nagy levél agyonnyomta a kicsit, netán sebeket tépett benne?

Átalány kártérítést fizet a posta a feladónak, ha a könyvelt küldemény sérül vagy megsemmisül, ez a fizetett szolgáltatási díj tizenötszöröse. Kártérítés csak a levél küldőjének jár, de aki amiatt fizetett ki különféle bírságokat, mert a posta hibázott, egyetlen fillérre sem jogosult. Akkor sem lenne nagyon kisegítve, ha ő kapná meg az ajánlott levelek 200 forintos díja után járó 3 ezer, vagy a tértivevényesek 290 forintos tarifájára számított 4350 forintos átalány kártérítést, hiszen ezeknek az összegeknek a sokszorosát bukhatja a kézbesítetlen levelek miatt.

Az állami hivataloknak így szól a szintén állami Magyar Posta jó tanácsa: „a fizetési kötelezettséget megállapító közlendőt az ügyfél felé könyvelt levélként és lehetőség szerint tértivevényes levélként adja fel a feladó”. A cég javaslatát azonban a legtöbb hivatal nem tudja betartani, hiszen a mostani tarifák alapján a sima levél feladása 120 forintba kerül, az ajánlott pedig ennek majdnem háromszorosába. Arra a kérdésre pedig valóban nem a postai dolgozók hivatottak választ adni, miért nem lehet az állami és önkormányzati hivatalokra más, kifizethető tarifákat megállapítani, hogy ne a lakosság kárára kényszerüljenek spórolásra. Hogy a szolgáltató tudná-e kezelni az ajánlott és tértivevényes levelek miatt megnövekedett feladatokat, azt a választ kaptuk, hogy „postai részről annak nincs akadálya, hogy tértivevényes levélben kommunikáljanak a hivatalos szervek”.

Arra azonban nem kaptunk érdemi választ, hogy tavaly mekkora kártérítési összeget fizetett ki a Magyar Posta, mert ez üzleti titoknak minősül.

A posta a késve kihordott levelek miatt érkező panaszokra úgy reagált, hogy ezt a követelményt független szakértők vizsgálják folyamatosan és szerintük sikerült teljesíteni azt az elvárást, hogy a nem elsőbbségi levelek 85 százalékát 3 munkanapon, 97 százalékát pedig 5 munkanapon belül kézbesítsék. Az elsőbbségi leveleket ennél valamivel gyorsabban, 90 százalékot a feladást követő napon, míg 97 százalékot 3 munkanapon belül juttatnak célba. Kívülálló nehezen tudja megítélni, mekkora levéltömeg a fennmaradó 3 százalék, de biztos, hogy a panaszok ebből a körből származnak.

Belül esik szét a rendszer

A felszívódott levelek, a hetek után kézbesített, ehetetlenné vált disznótoros csomagok miatt küldött panaszok mellett egyre gyakrabban jelentkeznek szerkesztőségünkben „házon belüli” rémtörténetekkel postai dolgozók. Különösen a cég Országos Logisztikai Központjában, Budaörsön vannak bajok – szólnak a jelzések. Tudják, ez az a központ, ahová a központi irodákból is kimentek dolgozni a cég vezetői karácsony előtt, akkora volt a fennakadás. Nos, a levelek tanúsága szerint azóta sem javult sokat a helyzet. Alacsony bérekről, a munkatársak egyre gyorsuló cseréjéről, félanalfabéta közvetített munkásokról szólnak a panaszok.

A cég válasza szerint „a logisztikai iparágra általánosságban jellemző, így a Magyar Postára is, hogy a központi régióban és Nyugat-Magyarországon, különösen az országhatárhoz közel, munkaerőhiánnyal küzd, jellemzően kézbesítési, küldemény-feldolgozási területeken, de az egyes postákon, illetve az irányítási szférában megüresedő munkakörök száma is növekszik”. Új dolgozókat állásbörzéken toboroznak, és csoportos tájékoztatókat is szerveznek, de arra nem kaptunk választ, mekkora sikerrel.

A cég a budaörsi elosztó központban foglalkoztatott bérelt munkaerővel kapcsolatos kifogásokra úgy reagált, hogy levelek elosztására nem, de csomagok osztályozására valóban alkalmaznak ilyen dolgozókat. A cég központjából úgy látszik, nekik ugyanolyan képzettségük, végzettségük van, mint a logisztikai központ régi munkatársainak, szerintük azonban nem ritka, hogy az alkalmi segítő nem tudja kibetűzni a város nevét, ahová a csomagot el kellene juttatni.

Postai tarifák 2017-ben
sima levél: 120 Ft
elsőbbségi levél: 155 Ft
ajánlott levél: 290 Ft
tértivevényes levél: 200 Ft
a címzett saját kezébe: 1120 Ft
postacsomag 2 kg-ig: 1490 Ft
postacsomag 10 kg-ig: 1790 Ft



2017.04.03 07:15

116 településen állhat le a szemétszállítás, mert nem fizet az állam a kukásoknak

Publikálás dátuma
2018.09.22 11:02
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Már idén sem volt lomtalanítás Gödöllő környékén, mert nincs pénz a járműpark karbantartására. Két hét múlva a szelektív hulladékgyűjtés is leállhat.
Gémesi György, Gödöllő polgármestere és a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke pénteken élő adásban jelentkezett be Facebookon, hogy tájékoztassa a lakosságot a szemétszállítás egyre problémásabb helyzetéről - írja a Mérce. A polgármester Gyenes Szilárddal, az Észak-Kelet Pest és Nórgád megye hulladékának elszállításáért felelős cég ügyvezető igazgatójával beszélgetett. A Zöld Híd B.I.G.G. Kft. 116 településen 52 járművel megközelítőleg 360 ezer ember hulladékát kezeli - vagy inkább csak kezelné.
2012 óta forráshiány miatt folyamatosan elmaradnak a járművek karbantartásai, nemrég már 20 jármű nem tudott munkába állni egy nap. Idén a lomtalanítás is elmaradt, Gyenes szerint
ha egy szombati lomtalanításra kiengednék a járműveket, a meghibásodások miatt hétfőre már a vegyes- és a szelektív hulladékgyűjtés is veszélybe kerülne.
A forráshiány oka, hogy a lakosság által befizetett szemétdíjak átkerültek az önkormányzatoktól az állam kezébe, ahonnan már csak a töredékét osztják vissza a szemétszállító cégeknek. Ez a Zöld Híd esetében évi 130 milliós hiányt okoz. Ezért a lomtalanítás elmaradása után újabb szolgáltatások eshetnek ki: mivel a vegyes hulladékszállítás a legfontosabb környezetvédelmi és közegészségügyi szempontból, először a szelektív szemetet nem fogják elvinni.
A jelen helyzet szerint még 2 hétig tudják elszállítani a zöldhulladékot, de ha továbbra sem érkezik be elegendő forrás, a szemétszállítási szolgáltatások még tovább szűkülhetnek.
Augusztusban írtunk róla, hogy a Fővárosi Közterület-Fenntartó Nonprofit Zrt. is hasonló problémákkal küzd: az alacsony bérek miatt nincs elég hulladékrakodóka cégnél, így volt olyan budapesti kerület, ahol hetekig vagy hónapokig nem ürítették a szelektív kukákat. A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelési Zrt. az FKF-et sem fizeti ki, tavaly májusban például 10 milliárd forinttal tartozott a cégnek.
2018.09.22 11:02

Járvány tombol Heves megyében, fertőzött lehet a csapvíz

Publikálás dátuma
2018.09.22 09:52
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Tömegesen lettek rosszul két hevesi településen, Domoszlón és Kisnánán. Mindenki hányásra, hasmenésre, lázra panaszkodik. Azt gyanítják, az ivóvízzel lehet baj.
Gyerekek, felnőttek, idősek vártak a sorukra egész héten a domoszlói és a kisnánai háziorvosi rendelőben - írja a Bors. Utóbbi településen csupán két nap alatt majdnem háromszázan lettek rosszul.
Nem kizárt, hogy az ivóvízzel van baj: a két településnek közös forráskútja van, és a legtöbb beteg ivott belőle. Az okokat az illetékes kormányhivatal és a gyöngyösi vízmű szakemberei is keresik, az eredményre azonban még várni kell. Ha a vízbázisban történt a szennyeződés, akkor a katasztrófavédelem is vizsgálatot indít.
A kormányhivatal, amely a két faluban összesen 142 betegről tud, egyelőre azt kéri a lakóktól: a csapvizet csak öt perc forralás után, visszahűtve igyák, illetve használják fogmosásra, ételkészítésre, babafürdetésre, mosogatásra. Emellett a megszokottnál is alaposabban és gyakrabban mossanak kezet szappannal, meleg folyóvízben.
2018.09.22 09:52