Előfizetés

Eladó a Mátrai Erőmű

Marnitz István
Publikálás dátuma
2017.04.04. 14:28
Fotó: Molnár Ádám, Népszava
Német többségi tulajdonosai, az RWE és az EnBW eladják a Mátrai Erőművet - hangzott el az erőmű tegnapi sajtóbejárásán. Öten tettek ajánlatot, kettő állítólag a kért árat is elfogadta. Úgy tudjuk, a legesélyesebb jelölt az egység negyedét tulajdonló állami MVM. A folyamat, amit egy brit tanácsadó vezényel le, a második félévben zárulhat.

A 35 éve a helyben bányászott lignitre alapult, közel 900 megawattos Mátrai Erőmű a Paksi Atomerőmű után 15-20 százalékos részesedéssel Magyarország második legnagyobb áramtermelője. Tavalyi, 4,2 milliárd forintos nyereségük jelentős esés a 2015-ös 11 milliárd után. A tulajdonosok a tartalékokat csapolva 6,8 milliárd forint osztalékot vonnak ki.

Egyesek a Mátrai Erőművet mégis "pénzgyárnak" tartják: a berendezések jó része már leamortizálódott, de a jelenlegi blokkokat csak a következő évtizedben kell leállítani. Így eddig rendre évi tízmilliárd körüli osztalékkal örvendeztette a tulajdonosi pozíciót az 1995-ös privatizációk során megszerző gazdákat. Az Orbán-kabinetek ellentmondásosan viszonyultak az erőműhöz: hol politikai támadásokat indítottak, hol nagyobb állami szerepvállalásról tárgyaltak, hol lefújták azt. Míg az energiastratégia továbbra is tartalmazza a „szén” irányt, az energiaügyi államtitkár a szénmentes jövő mellett foglal állást. A mátrai lignitvagyon száz évre elég, egy 500 megawattos tervük készen áll. De telephelyükön működnek kisebb gáz-, nap- és biomasszaerőművek, építőipari cégek és már épül Mészáros Lőrinc felcsúti vállalkozó-polgármester gabonafeldolgozója.

A szintén RWE-EnBW-MVM-hátterű, tőzsdén is forgó, fővárosi Elmű tavalyra 4,8 milliárdos nyereséget jelentett, de a tulajdonosok 9,1 milliárd osztalékot vonnak ki. Az Észak-Magyarország áramellátását végző Émász 4,3 milliárdos eredményt ért el; itt a hasonló részvényesi kör 4,2 milliárdot kap.

Zaggyal szennyeződött az Aranyos folyó

Zagy került hétfőn a Cupru Min bányavállalat szászavinci zagytározójából az Aranyos folyóba - közölte az erdélyi Fehér megye környezetvédelmi őrsége.

A Mediafax hírügynökség keddi jelentése szerint a balesetet a zagytározóban meggyűlő víz kontrollált leürítésére használt berendezés meghibásodása okozta. A környezetvédelmi ügynökség illetékese elmondta, egy 1988 óta kiiktatott berendezés esett szét a korrózió következtében, ez okozta a zagy kijutását. Hozzátette, mintegy három és fél órán át ömlött a régi leürítő rendszeren keresztül zagy a tározó völgyében folyó patakba, amelyik pár kilométerrel tovább az Aranyos folyóba ömlik.

A Cupru Min társaság értesítette a környezetvédelmi hatóságokat, és vállalta a felelősséget a környezetszennyezés miatt. A környezetvédelmi ügynökség azt közölte, hogy az ügy kivizsgálása után pontos adatokat közöl a szennyezés mértékéről.

Az Erdélyi-érchegységben, Verespatak szomszédságában lévő egykori Szászavinc helyén ma már több mint százharminc hektáros kénsavas zagytározó található, amelyből csak az elpusztult falu ortodox templomának tornya áll ki. A sárga és vörös színű, nehézfémekkel szennyezett savas víz a veresvölgyi (Rosia Poieni) rézbányából folyik a völgyzáró gáttal kialakított mesterséges tóba, amelynek savasságát mész adagolásával próbálják semlegesíteni.

Zaggyal szennyeződött az Aranyos folyó

Zagy került hétfőn a Cupru Min bányavállalat szászavinci zagytározójából az Aranyos folyóba - közölte az erdélyi Fehér megye környezetvédelmi őrsége.

A Mediafax hírügynökség keddi jelentése szerint a balesetet a zagytározóban meggyűlő víz kontrollált leürítésére használt berendezés meghibásodása okozta. A környezetvédelmi ügynökség illetékese elmondta, egy 1988 óta kiiktatott berendezés esett szét a korrózió következtében, ez okozta a zagy kijutását. Hozzátette, mintegy három és fél órán át ömlött a régi leürítő rendszeren keresztül zagy a tározó völgyében folyó patakba, amelyik pár kilométerrel tovább az Aranyos folyóba ömlik.

A Cupru Min társaság értesítette a környezetvédelmi hatóságokat, és vállalta a felelősséget a környezetszennyezés miatt. A környezetvédelmi ügynökség azt közölte, hogy az ügy kivizsgálása után pontos adatokat közöl a szennyezés mértékéről.

Az Erdélyi-érchegységben, Verespatak szomszédságában lévő egykori Szászavinc helyén ma már több mint százharminc hektáros kénsavas zagytározó található, amelyből csak az elpusztult falu ortodox templomának tornya áll ki. A sárga és vörös színű, nehézfémekkel szennyezett savas víz a veresvölgyi (Rosia Poieni) rézbányából folyik a völgyzáró gáttal kialakított mesterséges tóba, amelynek savasságát mész adagolásával próbálják semlegesíteni.