Két össze nem illő ember a golfpályán

Publikálás dátuma
2017.04.06. 07:31
Az amerikai elnök otthonosan mozog ebben a környezetben FOTÓ: GETTYIMAGES/JEFF J MITCHELL
Mától két napig Donald Trump floridai, Mar-a-Lagó-i rezidenciájának vendége lesz Hszi Csin-ping kínai elnök. Jócskán lesz mit megbeszélnie amerikai vendéglátójával, aki az elnökválasztási kampányban azt közölte, 45 százalékos védővámokkal sújtaná a kínai termékeket. Észak-Korea ügyében sem lesz könnyű megállapodásra jutniuk.

Amikor Angela Merkel három héttel ezelőtt Washingtonba látogatott, az egész világ nagy érdeklődéssel várta a kancellár és az amerikai elnök találkozóját, hiszen két teljesen eltérő személyiségről van szó. Ugyanez azonban elmondható Hszi Csin-pingről és Donald Trumpról is. A kínai elnök a protokoll, a kiszámíthatóság embere. Mindent előre, pontról pontra megtervez, talán még gesztusait is. Trump ezzel szemben igazi provokatőr, teljesen kiszámíthatatlan, s minden további nélkül felrúgja a protokollt például azzal, hogy vendégével (történetesen Angela Merkellel) nem fog kezet a sajtóértekezleten, vagy rácsapja a telefont az ausztrál miniszterelnökre.

Nagy kérdés, mennyire lesznek képesek közös nevezőre jutni csütörtökön és pénteken, az amerikai elnök floridai, Mar-a-Lagó-i rezidenciáján esedékes találkozóik során. Ahhoz azonban, hogy megbeszéléseiket siker koronázza, Trump nem követheti el ugyanazokat a példátlan diplomáciai – fogalmazzunk így - baklövéseket, mint eddig, a kínai vezetők ugyanis sokat adnak az előírásokra. A két vezető eleve kétkedéssel tekint egymásra. Trump még az amerikai elnökválasztási kampány során azt találta mondani, hogy Peking kereskedelmi szempontból „ki akarja fosztani” az Egyesült Államokat, s Kínában annak sem volt túl kedvező a visszhangja, hogy Washington jelentős fegyverüzletre készül Tajvannal. Sőt, Trump rögtön a megválasztása után eltért a több évtizedes amerikai állásponttól, amikor fogadta a tajvani elnök gratuláló telefonját. Februárban mindenesetre a Hszi elnökkel folytatott telefonbeszélgetés során azt közölte, tiszteletben tartja az egy Kína-elvet.

Az sem volt túl barátságos lépés az amerikai elnök részéről, hogy múlt héten elrendelte az Egyesült Államok külkereskedelmi kapcsolatainak felülvizsgálatát. Mint fogalmazott, „kiigazítjuk a rossz kereskedelmi megállapodásokat”. Ez elsősorban szintén Kínának szólt.

Mar-a-Lagóban is a külkereskedelem lesz az egyik legfőbb témakör. A kampányban Trump még 45 százalékos védővám bevezetésével fenyegette a kínai importot. Ennek kapcsán európai vezetők is arra kérték az amerikai elnököt, tekintsen el a protekcionizmustól. Ugyanakkor egy ilyen lépés hatásait nemcsak a kínaiak, hanem az amerikai vásárlók is megéreznék, hiszen jelentősen megdrágulnának az eddig igen olcsónak számító ázsiai termékek. Trump egy másik kampányígérete is dugába dőlhet. Ugyan azt akarja, hogy az amerikai gyárak helyezzék vissza termelésüket az Egyesült Államokba, Kínában azonban még mindig sokkal inkább megéri fenntartani gyáraikat.

Trumpnak sem állhat érdekében, hogy feszítse a húrt a kínai elnökkel, hiszen az Egyesült Államoknak szövetségesekre lenne szüksége a világpolitikában. S Hszi elnök sem ellenségként érkezik. Belpolitikai szempontból is fontos számára a tárgyalások sikere, hiszen novemberben tisztújításra kerül sor a pártvezetésben, leváltják a legfőbb politikai vezetés, a kínai állandó tanács több tagját. Az államfő meg akarja szilárdítani a hatalmát, erős vezetőként kell a központi bizottság elé állnia, ezt azonban csak úgy valósíthatja meg, ha hazája külpolitikája is kiegyensúlyozott. Elképzelhető ezért, hogy Hszi elnök kisebb kereskedelmi engedményre is hajlandó lesz, s Trump is azt hangoztatja majd a tárgyalások után, hogy jó marad a két ország viszonya. A kiegyezést vetítették előre Cseng Ze-guang kínai külügyminiszter-helyettes szavai is, aki kifejtette, gazdasági szempontból több lehetőség adódik az együttműködésre. Rex Tillerson amerikai külügyminiszter nemrégiben, Kínában tett látogatása során pedig azt hangoztatta, hogy a két nagyhatalom együttműködésének konfliktusoktól mentesnek kell lennie, s a kölcsönös megbecsülésen kell alapulnia.

A két ország viszonyában azonban nemcsak a kereskedelmi kérdések keltenek feszültséget. Trump már szinte hetente szólítja fel Kínát arra, fogja vissza Észak-Koreát. Mint a Financial Times hétfői számának elmondta, ha ezt nem teszi meg, akkor Washington akár egyedül is fellépne a sztálinista állammal szemben. Hangzatos kijelentés ugyan, de ettől a lehetőségtől Kínánál is jobban retteg az Egyesült Államok egyik legfontosabb ázsiai szövetségese, Dél-Korea. Ha ugyanis Washington háborút indítana Észak-Korea ellen, abból Szöul aligha maradhatna ki. Valóságos Armageddon fenyegetne a Koreai-félszigeten, halálos áldozatok millióival. Dél-Korea nem lelkesedne azért a forgatókönyvért sem, hogy az északi szomszéd egyik napról a másikra omoljon össze, hiszen ez esetben észak-koreaiak milliói áramlanának dél felé.

Washington attól tart, talán nem alaptalanul, hogy Phenjan négy éven belül képes lesz akár az Egyesült Államok ellen is nukleáris támadást indítani, hosszú hatótávolságú ballisztikus rakétáival. Egyelőre nem tudja miniatürizálni nukleáris tölteteit, s célba juttatni a rakétákat, szakértők szerint azonban ez csak idő kérdése. Trumpnak abban igaza van, hogy Peking kezében lehet az észak-koreai probléma megoldásának kulcsa, s ha egyáltalán létezik olyan állam a világon, amely képes nyomást gyakorolni Kim Dzsong Unra, az kizárólag Kína lehet. Igaz, ezt is csak óvatosan lehet kijelenteni, mert a kis vezér lépéseiből hiányzik mindenfajta racionalitás. S éppen emiatt veszélyes. A nukleáris programot nem elrettentő erőnek, hanem saját játékszerének tartja.

Kína február közepén bejelentette, felfüggesztette észak-koreai szénimportját. Ez évi egymilliárd dolláros kiesést jelentene a phenjani rezsim számára. Kérdéses azonban, hogy mennyire veszi komolyan Peking ezt az intézkedést. A Daily North Korea ugyanis azt írta, hogy titokban továbbra is hajókon szállítanak szenet kínai kikötőkbe.

Felettébb kérdéses, hogy Észak-Korea kapcsán előmozdulást hoz-e a találkozó. Peking továbbra sem akar keményebben fellépni Észak-Korea ellen, hiszen Szöulhoz hasonlóan szintén tart a rezsim teljes összeomlásától. Az viszont teljesen valószínűtlen, hogy az amerikai elnök, beváltva fenyegetését, egyedül lépne fel Phenjannal szemben.

Trump már a floridai helyszínnel is jelezni kívánja vendéglátója számára, mennyire nagyra becsüli őt. Ilyen kegyben eddig csak Abe Sinzo japán miniszterelnök részesült, aki februárban golfozhatott együtt Mar-a-Lagóban Donald Trumppal. Hszi elnök azonban aligha veszi a kezébe a golfütőt, de legalábbis furcsán venné ki magát. 2015 októberében ugyanis a kínai pártvezetés határozatban lépett fel a golf és a falánkság ellen...

A két elnök közötti közeledésnek aligha lesz akadálya a kínai emberi jogok helyzete. Trump eddig nem sok érdeklődést mutatott ezen kérdések iránt.

Visszafogott a pekingi média
A kínai média felettébb visszafogott a találkozót illetően, alig foglalkozott a ma kezdődő eseménnyel. Az Újkína hírügynökség hétfőn honlapján közölte Sean Spicer három nappal korábbi megnyilatkozását. A Fehér Ház szóvivője azt közölte, Trump várakozásokkal tekint a találkozó elé.

Theresa May: lesz átmeneti időszak

Publikálás dátuma
2017.04.06. 07:30
Nigel Farage lemaffiázta az Európai Parlamentet FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CARL COURT
Állásfoglalást fogadott le az Európai Parlament a Brexitről. Az Egyesült Királyság kilépését rendező megállapodást az uniós képviselő-testületnek is jóvá kell hagynia. Az EP egyelőre kérlelhetetlennek mutatkozik, társulási egyezményt ajánl a briteknek, hangsúlyozva, London nem mazsolázhat az együttműködési formák között. Theresa May brit kormányfő egy sajtótájékoztatón ismerte be, szükség lesz átmeneti időszakra a munkaerő szabad mozgása kapcsán.

Az Egyesült Királyságban élő uniós polgárok, és az EU területén lakó britek helyzetének megnyugtató rendezése a legsürgetőbb feladat – hangzott el az Európai Parlament Brexitről tartott szerdai vitájában. Az uniós képviselő-testület nagy többséggel fogadott el állásfoglalást a brit kilépés folyamatáról.

A viszonosság, az egyenlőség és a megkülönböztetés-mentesség elveit betartva kell rendezni az Egyesült Királyságban élő EU polgárok, illetve az unió 27 tagállamában letelepedett brit polgárok helyzetét – hangsúlyozza az EP állásfoglalása. A brit kilépést rendező megállapodást az uniós képviselő-testületnek is jóvá kell hagynia.

A szavazást megelőző vitában a mértékadó politikai csoportok képviselői a Brexit miatt kialakult bizonytalanságok mielőbbi felszámolásának a szükségességét hangsúlyozták. Jean-Claude Juncker bizottsági elnök azt mondta: azoknak a millióknak a nevében kell tárgyalásokat folytatnunk, akik az Európai Unióban bízva kezdtek új életet a szigetországban vagy a kontinensen.

Az EP állásfoglalása leszögezi: kilépése után az Egyesült Királyság “harmadik ország” lesz, addig azonban az EU törvényei vonatkoznak rá. Az EP társulási szerződést ajánl a szigetországnak, és hangsúlyozza: szó sem lehet arról, hogy London kimazsolázza a neki tetsző együttműködési formákat. Kérlelhetetlennek mutatkozik a képviselő-testület abban is, hogy előbb a válás feltételeiről kell megegyezni, és csak utána a jövőbeni kapcsolatrendszerről.

Nigel Farage, a Brexit egyik szellemi atyja, a brit Függetlenség Párt képviselője felszólalásában a maffiához hasonlította az európai uniós képviselő-testületet. Az őt rendreutasító Antonio Tajanitól, az EP olasz elnökétől pedig úgy kért bocsánatot: megértem, ha nemzeti érzékenységeket sértek...

May a Brexit utáni szabad munkaerőmozgásról
A Perzsa-öböl országaiba kellett elzarándokolnia a brit kormányfőnek ahhoz, hogy megnyugtassa az Európai Unióból már korábban Nagy-Britanniába érkezett, vagy oda készülő EU-állampolgárokat a Brexit életbe lépése után érvényesülő jogaik felől.
Theresa May a közel-keleti tárgyalásai során tartott egyik sajtótájékoztatón kapta a kérdést, vajon 2019. március 29-én, a Brexit tárgyalások befejezésével megszűnik- e a munkaerő szabad mozgása. A kormányfő úgy fogalmazott, hogy “szükséges lehet egy olyan időszak, amikor az üzleti élet és a kormány alkalmazkodik az új rendszerhez”. Ezzel a kijelentéssel elismerte, hogy az EU-állampolgárokat, legalábbis egy átmeneti időszak erejéig, nem lehet megfosztani a jelenleg is nekik járó jogoktól és kedvezményektől. May szerint a Brexitre szavazók megelégszenek azzal a ténnyel, hogy tudják, “Európa elhagyásával a szigetország képes lesz saját határai és a bevándorlás ellenőrzésére”.
Az ICM frissen elvégzett közvélemény-kutatása is igazolja, hogy a kelet-közép-európai munkaerőre nagyon is rászoruló brit szavazópolgárok többsége együtt tud élni a Brexit utáni szabad mozgás fenntartásának lehetőségével. Egy átmeneti időszak a megkérdezettek 54 százaléka számára fogadható el, csupán 29 százalékuk utasítja el.
R.Hahn Veronika (London)



Szerencsétlen döntés az online kaszinókról

Nem áll jól szénája a magyar online szerencsejáték szabályozásnak az Európai Bíróságon. Maciej Szpunar a szervezet főtanácsnoka tegnap ugyanis olyan indítványt tett közzé, amely szerint Magyarország a legális működést biztosító koncessziók odaítélése kapcsán megsértette a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó uniós elvet.

Az indítványt a főtanácsnok egy évekkel ezelőtt indult üggyel kapcsolatban tette. Ahogy a Népszava is beszámolt róla, ezt a globális netes szerencsejátékipar egyik meghatározó szereplője, az Unibet International indította. A vállalat azt szerette volna tudni, hogy az említett uniós alapelvvel összhangban van-e Magyarország „viselkedése”. Mint emlékezetes az online szerencsejáték piaccal kapcsolatban még volt olyan kormányzati elképzelés, amely arról szólt volna, hogy ha a globális cégek hajlandóak a honi játékosok utáni forgalmuk után az adóterheket megfizetni, akkor koncessziós jogot szerezhetnek. Az ígéretet azonban csak lebegtették, sosem írtak ki ilyen tartalmú pályázatot. Az Unibet szerint a magyar passzivitás sérti a szolgáltatások szabad áramlását, hiszen egy cég bármennyire is szeretett volna együttműködni, ezt a kialakult helyzetben soha nem tudta megtenni. A helyzetet bonyolítja, hogy idő közben Magyarország kiadott koncessziókat azoknak a szereplőknek – így például Andy Vajnának -, akik rendelkeznek, élő, vagy ha úgy tetszik hagyományos kaszinókkal.

A főtanácsnok szerint azonban mind az ezt megelőző, mind az ez utáni utáni időszakban felmerülnek komoly problémák. Többi között a koncessziós jog odaítélésére jogosult magyar hatóság szerint olyan széles mérlegelési mozgástérrel rendelkezik, amely nem biztosítja egy objektív és előzetesen ismert kritériumokon alapuló pályáztatási eljárás lebonyolítását. Vagyis annak adhat ki engedélyt akinek akar, s attól vonhatja meg, akitől akarja.

Éppen ezért azt javasolja a Bíróságnak, hogy mindkét időszakra mondja ki: a szolgáltatásnyújtás szabadságát jogellenesen korlátozták. Fontos tudni: a főtanácsnok véleménye nem köti a Bíróságot az ügyben, a grémium ettől még hozhat alapjaiban más ítéletet a közeli jövőre ígért döntésében.