CEU - A becsődölt Egri fociklubot vitte a Momentumot beelőző pártvezető

Publikálás dátuma
2017.04.06 16:20
Illusztráció. Fotó: Tóth Gergő
Különféle kis pártok, bedőlt cégek és az Egri fociklub sikkasztási perekben végződött csődje színesíti a kilencvenes évek óta politizáló, a közelmúltig a nagykovácsi képviselő-testületben dolgozó Kósa Sándor politikai pályafutását. Ő az, akinek pártja a jelek szerint megelőzte a megelőzte a lex CEU miatti népszavazási kezdeményezéssel a Momentum Mozgalmat.

A CEU-ügyben ismétlődhet meg a vasárnapi bezárás körüli népszavazási vircsaft? Mint emlékezetes, akkor egy Fidesz-közeli, kopasz férfiak által kísért néni „ütötte el” a szocialista pártot attól, hogy népszavazást kezdeményezhessen a vasárnapi boltzár miatt. Mindez most azért vetődött fel: meglehet, egy rejtélyes, ismeretlen párt hirtelen bevágott a népszavazási ügyekben meglehetősen jártas Momentum Mozgalom elé, amely a lex CEU-ról kérdezné az embereket. (A Momentum – Orbán újabb megválasztását ellehetetlenítve – azt is megkérdezné a választóktól, egyetértenek-e azzal, hogy ne lehessen miniszterelnöknek javasolható és megválasztható az a személy, akit korábban az Országgyűlés legalább két alkalommal miniszterelnöknek megválasztott.)

A népszavazási ügyekben meglehetősen jártas Momentum szerdán jelentett be, hogy referendumot kezdeményezne: egyrészt a CEU-ról, másrészt arról kérdezné az embereket, egyetértenek-e azzal, ne lehessen bárkit is kettőnél többször miniszterelnöknek választani. Csakhogy a semmiből előbukkant a Demokrata Párt. A párt vezetője, Kósa Sándor lapunknak azt mondta, a népszavazási kezdeményezését április 4.-én, kedd este kilenc órakor küldte el elektronikusan a választási bizottsághoz. A kérdése így szól: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a 2017/04/04-én hozott "lex-CEU" nemzeti felsőoktatásról szóló trv CCIV. módosítását a kormány visszavonja?” A 444.hu közben arról írt: a Demokrata Párt az Országos Sajtószolgálaton keresztül közölte, hogy április 4-én már benyújtotta népszavazási kezdeményezését, s a közleményt az MTI annak ellenére is lehozta, hogy a Momentum népszavazási kezdeményezéséről egy szót sem közölt. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a Demokratikus Koalíció szerdán nyújtott be az ügyben népszavazási kérdést, amely így szól: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetről (OECD) szóló szerződésben részes állam által elismert felsőoktatási intézmény Magyarországon bejelentés alapján folytathasson külföldi oklevelet adó képzési tevékenységet?"

A tavaly februári "kopaszbalhé" után, márciusban eltörölték az elsőbbségi szabályt, azaz egyszerre többen is benyújthatnak azonos tárgyban népszavazási kezdeményezést. Ezután a kezdeményezőknek össze kell gyűjteniük legalább 200 ezer aláírást, s akinek ez előbb sikerül, annak javaslatát fogadhatja be a Nemzeti Választási Bizottság. (NVB). Ezt követően már nem lehet újabb kérdést feltenni ugyanabban a témában. Így annak nincs jelentősége, hogy a Momentum vagy Kósa Sándor nyújtott-e be elsőként kérdést a NAIH-hoz, legfeljebb egymás aláírásgyűjtésének az eredményét ronthatja le a két, párhuzamosan futó aláírás-gyűjtési kampány. Kérdés csak az, hogy a NAIH hitelesíti-e a Momentum aláírásgyűjtését is. (Kósa Sándorét csütörtök délelőtt már hitelesítette.)

A parlamenti szavazás után láttam, hogy a CEU mindenkit arra kért, hogy ne tüntessenek, amit én el is fogadtam. Úgy döntöttem, hogy én így tiltakozok. - magyarázta lapunknak Kósa, miért döntött a népszavazási kezdeményezés mellett. Mint elmondta, a Demokrata Pártot tavaly októberben alapította meg 12 magánszemély és január 20.-án kapták kézhez az erről szóló bírósági határozatot. "Aznap volt Donald Trump beiktatásának a napja, ez jelentett valamit” tette hozzá. Szerinte azóta már minden megyében van szervezetük, Kósa szerint száznál több már most is az aktivistájuk, bár erről a holnapi, petneházi lovardában tartott gyűlésük után tud biztosat mondani.

Arra a kérdésünkre, hogy van-e bármilyen köze a kormánypárthoz, Kósa Sándor lapunknak azt mondta: „Nem, és már a kérdést is kikérem magamnak.” "Ha végignézi a politikai pályámat kiderül, hogy mindig ugyanazt a centrista vonalat követtem. Soha semmi közöm nem volt a Fideszhez" - szögezte le. "Tradicionális politikuscsalád a miénk" – jelentette ki, s jelezte, hogy az édesapja alapította a 1990-ben "Nemzeti Újjáépítési Pártot", illetve a családtagjai különféle vezetői pozíciókat láttak el, a nagybátyja például az előző rendszerben Téesz elnök volt.

A civilben kiskereskedő Kósa Sándor az évek során számos pártban vett részt. Így az Újbaloldalban alelnök is volt, ebbéli minőségében Kisbéren indította a párt ám sikertelenül. Később az azóta megszűnt Újbaloldal összeállt a Kupa Mihály-féle Centrummal. Ezt követően alapította meg Kósa Sándor 2004-ben a papíron máig működő Zöld Centrumot. Közben Kósa csatlakozott a Schmuck Andor-féle szociáldemokrata párthoz is. Szerinte Schmuck 2012-ben egy "politikusi elitgárdát" keresett magának – magyarázta Kósa, akit a párt Pest megye II. választókörzetében indított, ám nem sikerült bejutnia a Parlamentbe. Sikerült viszont függetlenként a Nagykovácsi önkormányzati választásokon képviselői helyet szereznie, 2006-tól 2014-ig volt képviselő, azért csak addig, mert „a Fidesz keményen összezárt” ellene.

De nem csak a Fidesszel gyűlt meg a baja Kósának: szerinte igaztalanul is perelték őt sikkasztásért az Egri fociklub ügye miatt. A vállalkozó ugyanis korábban az Egri Futball Club Kft. tulajdonosa is volt. Az NB III-ban induló klub az NB II-t is célba vette, de az egyesület feljutás helyett felszámolási eljárásba került. Kósa Sándor ellen pedig sikkasztás miatt per indult. Kósa Sándort a budapesti II. és III. kerületi bíróság első fokon, nem jogerősen "üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntette" miatt két év felfüggesztett szabadságvesztésre és 750 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. Kósa szerint az ítéletet azóta hatályon kívül helyezték és most mással szemben folytatnak sikkasztási eljárást. Szerinte az egri futballklub csődjét az okozta, hogy mire ő megérkezett a céghez már lényegében üres volt a kassza. "Kilopták a pénzt" - mondta, nem véletlen, hogy azóta már a sokadik felszámoló bajlódik a céggel.

Kósa Sándor az évek során számos cégben vett részt, ezek cégek zömét mára felszámolták, igaz, sok esetben évekkel Kósa tulajdonlása után. A korábban kiskereskedelemmel, köztük amerikai autók behozatalával foglalkozó Kósa üzleti tervei között szerepel, hogy gatyába rázza az utolsó, még működő vállalkozását, a Delta Customs nevű cégét. A cég Szépvölgyi úti címére van bejegyezve a Demokrata Pártja is. A 7-9 millió forintos adósságot maga előtt görgető vállalkozás ugyanis eddig évente fialt pár millió forintot a tulajdonosának, ám a 2015-ös év már 2,8 milliós veszteséget hozott.

Frissítve: 2017.04.06 22:42

Több mint tizenhét tonna élő nyulat rendelt az Állatkert

Publikálás dátuma
2019.03.25 20:37
Képünk illusztráció
Fotó: AFP
Ebből 4,5 tonna egynapos kölyök lesz, „a takarmánynyulakat” az állatkert ragadozó lakóinak szánják.
Kissé morbid felhívás jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben: a Fővárosi Állat- és Növénykert két éves időtartamra rendelne „takarmánynyulat” vagyis a helyi ragadozók ellátására szánt élő állatokat, legfeljebb 34,7 millió forint értékben.
A felhívás meghatározza, hogy 17,5 tonna, állatorvosilag ellenőrzött állományból származó, selejt élő nyulat vennének ebből az összegből, a tételből 4,5 tonna pedig újszülött selejt nyúlfióka lesz. Ajánlatot április 23-áig tehetnek a reménybeli nyúlbeszállítók.

Kásler meglóbálta a főigazgatók feje fölött a szívlapátot

Publikálás dátuma
2019.03.25 19:46

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Kásler Miklós miniszter megint nem várt izgalmat okozott a kórházvezetőknek, amikor egy háttérbeszélgetésen talányosan kijelentette: tíz kórház főigazgatói posztjára írt ki pályázatot. Az egyik kormányközeli portál tudósítása szerint a tárca vezetője arról beszélt, hogy „a kórházak adósságának mintegy kétharmadát 28 intézmény okozza. Ezért is hirdettek meg 10 kórházban is vezetői pályázatokat, hogy olyan szakemberek kerülhessenek az intézmények élére, akik képesek elérni a hatékonyabb gazdálkodást.” A tudósítás szerint beszélt arról, hogy a kiírt kórház-igazgatói pályázatok azt a célt is szolgálják, hogy az állami rendszerben is mindenkor megfelelően kezeljék a rendelkezésre álló forrásokat. A főigazgatók körében az a hír, hogy legalább tízük „lapátra került” meglehetős riadalmat okozott. Volt aki gyorsan számba vette, hogy kik lehetnek a legeladósodottabbak, de például a lista elején állók közül a Honvéd Kórház főigazgatójának leváltására vagy kinevezésére nincs is hatásköre a humán miniszternek. Az ötszázmillió feletti adósok között több fővárosi intézmény is van, köztük a Szent János, amely élére néhány hete cseréltek főigazgatót. Menesztették Kázmér Tibort és az intézmény vezetésével pályázat nélkül bízták meg Takács Pétert a tárca addigi egészségpolitikai főosztályvezetőjét. Ha a főigazgató cseréket az eladósodás nagysága vezérelné akkor veszélyben lehet a Békés megyei Központi kórház, a Jász-Nagy-Kun Szolnok Megyei kórház, a fővárosi Bajcsy, a Dél-Pesti Centrum, és a Péterfy kórház főigazgatójának a széke.  Lapunknak többen azt is megjegyezték, hogy a kórházi eladósodásnak vajmi kevés köze van a menedzseri képességeknek. A finanszírozás alapjául szolgáló pontok költségtartalmát utoljára 1997-ben igazították meg, az ellátásokért utalt díjaknak húsz éve nincs köze a gyógyítás valós költségeihez. A miniszter által említett pályázati kiírást azonban hiába kerestük például az állam kórházfenntartó, a közigazgatási állásportálon illetve az egészségügyi közlönyben – nem találtuk. Igaz az utóbbinak, noha formailag közérdekű adatokat közöl, mégis csak a tartalomjegyzéke érhető el a neten, a tartalma csak 2730 forint ellenében ismerhető meg.
Szerző