Tömegbe hajtott egy kamion Stockholmban - Videók!

Publikálás dátuma
2017.04.07 17:28
Forrás: Twitter
Fotó: /
Emberek közé hajtottak egy lopott teherautóval Stockholm egyik forgalmas főutcáján, a Drottninggatanon, egy vonatállomás közelében péntek délután. A kamionnal legalább három embert halálra gázoltak, és sokakat megsebesítettek. A svéd főváros egy másik részén lövöldöztek, nem tudni, hogy a két eset kapcsolódik-e egymáshoz. Stefan Lofven svéd kormányfő terrortámadásnak minősítette a történteket, vidéki útjáról azonnal visszaindult Stockholmba. Meg nem erősített hírek szerint egy embert őrizetbe vettek.

A kamion - amit egy nappal a merénylet előtt loptak el - az Åhléns City bevásárlóközpont területére hajtott be, majd kigyulladt. A rendőrség megerősítette a tömeges gázolás tényét, majd 3 halálos áldozatról és 8 sebesültről adott hírt.

A belvárosban pánik tört ki, a környék fölött helikopter köröz. Szemtanúk arról számoltak be, hogy emberek feküdtek a járdán, és olyan hangot hallottak, mintha bomba robbant volna, a teherautó volánjánál ülő személyről azonban nem tudtak személyleírást adni. 

Az Aftonbladetnek sikerült elérni a lopott teherautót üzemeltető Spendrups cég vezetőjét, aki azt mondta, hogy a teherautót éppen rakodták, amikor valaki beugrott a vezetőfülkébe és elhajtott. A sofőr megsérült és sokkot kapott, a rendőrség kihallgatja.  

Ezzel egy időben a Index szerint a metróban lövöldözés is volt, erről számoltak be szemtanúk is. Innen még nem érkeztek hírek sérültekről vagy áldozatokról.

Hosszú Katinkáék Stockholmban vannak
Hosszú Katinka és férje, Shane Tusup egy verseny miatt utazott Stockholmba. A világbajnok úszó délután egy Facebook-posztban nyugtatta meg aggódó rajongóit, amiben azt írta: ma délután ők is a gázolás helyszínén sétáltak, de szerencsére már a hotelben voltak a támadáskor. A sportoló részvétét fejezte ki az elhunytak családtagjainak, barátainak. 

A svéd fővárosban rendkívüli biztonsági intézkedéseket vezettek be, a svéd parlamentet, a kormányhivatalokat, de a színházakat, mozikat is bezárták, valamint a vonat-és a metróforgalmat is leállították. A rendőrség arra kérte a stockholmiakat, hogy maradjanak otthonaikban, terrorcselekményre figyelmeztetik a helyieket.

„Mivel lezárták a metrót, ami itt a legfontosabb tömegközlekedési eszköz, és a buszok sem járnak, tele van a belváros emberekkel. Mindenki gyalogol, és a telefonján nézi a híreket. Közben a levegőben helikoptereket látni, és folyamatosan érkeznek a rendőrök a belvárosba. Az üzletek közül sok azonnal bezárt, a McDonald's is üres volt. A támadás helyszínét pedig nagy körben lezárták, állítólag azért, mert nem tudni, van-e veszélyes anyag, robbanószer a teherautó rakterében” – így adott helyzetjelentést alig egy órával a támadás után Stockholm belvárosából egy kint élő magyar telefonon.

Mint felidézte, ő maga a munkahelyén volt az incidens idején, már épp készült volna haza, amikor a folyosón beszélgető svéd kollégáitól meghallotta: „Valami szörnyűség történt.” Mint mondta, a Stockholm központjában lévő, egyik legismertebb bevásárlóközpont oldalsó bejárata előtt vezető sétálóutcába hajtott be a teherautó. A támadás helyszínétől négy-ötszáz méterre kordont vont a rendőrség – számolt be –, egymást érik a golyóálló-mellényt, gépfegyvert viselő kommandósok.

Egyelőre nem tudni, hogy merénylet történt-e, Stefan Löfven svéd miniszterelnök az esettel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy  "megtámadták Svédországot", és "minden jel szerint" terrortámadást követtek el. A kormányfő jelenleg Göteborgban van, de siet vissza Stockholmba. 

KKM: nincs hír magyar áldozatról
Elítéljük a stockholmi terrortámadást; a svéd emberek számíthatnak Magyarországra a terrorizmus elleni harcban - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) sajtófőnöke pénteken. Menczer Tamás a köztévé péntek délutáni műsorában azt mondta, hogy nincsenek információik magyar áldozatokról. Hozzátette: a stockholmi magyar nagykövetség már felvette a kapcsolatot a svéd rendőrséggel, arra kérve, hogy ha mégis tudomást szereznek érintett magyarokról, azonnal tájékoztassák őket.  Svédországban mintegy tizenhatezer magyar állampolgár él, jelentős részük Stockholmban - közölte a sajtófőnök, kiemelve: ha valaki nem éri el kint tartózkodó hozzátartozóját, a nagykövetség ügyeleti telefonszámát célszerű hívnia, amelyen bárki segítséget kérhet. Az elérhetőséget a KKM honlapjára is kiteszik - jegyezte meg.

A tavaly július 14-i nizzai mészárlás után ez volt a negyedik, hasonló módon végrehajtott akció. 2016 novemberében az Egyesült Államokban, az Ohiói Egyetem diákjai közé hajtott egy 18 éves merénylő, s késsel kezdett szurkálni, 11 ember sérült meg. December 19-én Berlinben 12 ember veszítette életét, 49-en megsérültek, amikor egy teherautó a karácsonyi vásár közönségét vette célba. Március 22-én Londonban hat embert ölt meg egy támadó, aki autójával felhajtott a járdára, turisták közé a Westminster hídon. Másnap Hollandiában, Antwerpenben egy késsel, puskával felfegyverzett merénylő akart a tömegbe hajtani, sikerült megállítani.

Orbán Viktor és Áder János is részvétet nyilvánított
A magyar emberek nevében is együttérzését fejezte ki a stockholmi támadás áldozatai családjainak, a sérülteknek pedig gyors felépülést kívánt Orbán Viktor miniszterelnök abban a levélben, amelyet Stefan Löfven svéd kormányfőnek írt.  "A kontinensünket érő sorozatos támadások óriási megrázkódtatást jelentenek minden európai nemzet számára, de meggyőződésem, hogy nem hajthatunk fejet az értelmetlen erőszak előtt. Biztosíthatom, hogy kormányom továbbra is minden rendelkezésére álló eszközzel támogatni fogja közös küzdelmünket az Európát sújtó terrorista támadásokkal szemben" - írta svéd kollégájának Orbán Viktor.
Áder János köztársasági elnök részvéttáviratot küldött pénteken XVI. Károly Gusztáv svéd királynak, és elítélte a Stockholmban elkövetett "aljas terrorcselekményt". Az üzenetben a köztársasági elnök a maga és Magyarország népe nevében "a legőszintébb részvétéről" és arról biztosította az uralkodót, hogy Svédország népe mellett áll ebben a "szomorú és gyászos időben". Áder János ugyancsak részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak, és gyors felépülést kívánt a sérülteknek. Az elnök hangsúlyozta azt is, hogy Magyarország "teljes mértékben elítéli" ezt az "embertelen és tragikus" erőszakcselekményt.

 

Juncker: Európa legszínesebb városát érte támadás

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szolidaritásáról biztosította Svédország polgárait a Stockholmban pénteken történt tömeges gázolás - a hatóságok gyanúja szerint terrorcselekmény - után és kijelentette, a svéd hatóságok az uniós bizottság minden lehetséges támogatásával számolhatnak. Juncker nyilatkozata szerint pénteken Európa legélénkebb és legszínesebb városát érte támadás. "Bármely tagország ellen elkövetett támadás mindannyiunk ellen intézett támadást jelent" - fogalmazott. A bizottság elnöke részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak és elismerését fejezte ki mindazoknak, akik gyors segítséget nyújtottak a rászorulóknak.

Szerző
2017.04.07 17:28

„Mi nem menekülteknek hívjuk őket”

Publikálás dátuma
2018.09.22 11:00

Fotó: / Molnár Ádám
Aszad al-Samlan szaúdi professzor szerint már a múlté az az elképzelés, hogy „tiszta” társadalomban, kizárólag a saját kultúránkban élhetünk.
– A menekültválság kirobbanása után mindenki azt kérdezte Magyarországon, miért nem inkább a gazdag muszlim Öböl-menti államok fogadják be a menekülteket. Nos, miért nem?  – Az érv, hogy nem vesszük ki a részünket a segítségből, egész egyszerűen téves tényeken alapul. Az igazság az, hogy Szaúd-Arábia több mint ötszázezer szírnek ad otthont, csak éppen mi nem menekülteknek hívjuk őket. Tartózkodási joguk van, és ugyanúgy megilleti őket az oktatás, az egészségügyi ellátások, stb., mint a szaúdi állampolgárokat. Másrészt a migráció valóban az egyik terület, ahol a jövőben szorosabb együttműködésre van szükség Európával. Szaúd-Arábiának rendkívüli tapasztalata van például a segélyezésben.  – Csakhogy közben az európai társadalmakban erősödik az idegenellenesség. Talán hallott az esetről, hogy nemrégiben egy magyar kisvárosban rendőrt hívtak a lakosok az ide látogató szaúdi rendőrökre, mert migránsoknak nézték őket. Hogyan látják ezt Szaúd-Arábiából?  –  Ezt az incidenst nem ismerem, de jól illeszkedik egy nagyobb képbe, amit kezelnünk kell. Tudniillik paradox világban élünk. A nemzetközi gazdaság, a telekommunikáció, a közlekedés, egy szóval a technológia fejlődése miatt a világunk egyre kisebb. Ugyanakkor az emberekben mégis erősödik a különállás érzése. Egyre közelebb kellene kerülnünk egymáshoz, mégis inkább távolodunk. Másrészt a világ minden része kapcsolatban van egymással: ha egy térségben probléma merül fel, az a többit is érinteni fogja. Márpedig Magyarország még messze sincs a Közel-Kelettől. Az iszlamofóbia erősödése Európában persze aggasztó jelenség. Az az elképzelés már a múlté, hogy „tiszta” társadalomban élhetünk, kizárólag a saját kultúránkban. És ebből nincs visszaút. A multikulturális társadalom megteremtése Európában egyébként is „rutin”, intellektuális hagyomány. Semmivel nem nehezebb, mint megtisztítani a kultúránkat az „idegenektől”.   
– Lát konfliktust az iszlám és a kereszténység vagy nyugati kultúra között?    – Személy szerint nem, és Szaúd-Arábia sem. Ami azt illeti, Szaúd-Arábia egyik fontos feladatának tekinti a vallások közötti párbeszéd megteremtését. Még Abdullah király ezért is hívott életre az ENSZ támogatásával, Ausztria és Spanyolország részvételével egy bécsi központú intézményt (KAICIID), melynek célja a vallások és kultúrák közötti párbeszéd kialakítása.  – Nyugaton Szaúd-Arábiának még sincs túl jó híre. Általában a szigorú vallási előírások, az emberi jogok megsértése, a terrorizmus támogatása miatt emlegetik.      –  Igaza van, de ez a legtöbbször egyszerűen a tudatlanságból fakad. Beszéljünk például az emberi jogokról! Kevesen emlékeznek rá, hogy Szaúd-Arábia azon kevés harmadik világbeli országok egyike volt, amely 1948-ban aláírta az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát. Az országunknak alapvetően tehát semmi kivetnivalója nincs az emberi jogokban, éppen ellenkezőleg. Konkrét kérdésekben persze lehetnek nézeteltérések, de ezzel a világon minden állam így van. Ott van például a halálbüntetés, amit nem csak nálunk, de például az Egyesült Államok számos államában is alkalmaznak. A gond az, hogy a mai újságírásban minél hatékonyabban és egyszerűbben kell közvetíteni az üzenetet, és Szaúd-Arábia ennek az áldozata lett. Ha arról kell beszélni, hogy milyenek a nők jogai az iszlám világban, azonnal minket citálnak elő, nem pedig mondjuk Malajziát vagy Tunéziát. Ez sajnálatos, és a kormányunk mindent meg is tesz, hogy harcoljon ellene. Ugyanakkor ehhez szükség van a felelős újságírókra, hogy ne egyszerűsítsék le a dolgokat, és persze az olvasókra is.  – Nem csak a rossz hírek ellen kell harcolniuk, de valós háborút vívnak Jemenben is, és egy diplomáciait Katarral. Hogyan lehetne lezárni ezeket a megnyerhetetlen háborúkat?  – A beavatkozásunk Jemenben a törvényes kormány visszaállítása érdekében nem csupán Szaúd-Arábia döntése, de a nemzetközi jog is támogatja. Egyszerűen azt tesszük, ami helyes. Nem tehetjük meg, hogy magukra hagyjuk a jemeni embereket, csak mert néhányan, akik azt sem tudják, miről beszélnek, azt akarják, hogy a koalíció hátráljon meg. Bármit is kér viszont a törvényes jemeni kormány, azt elfogadjuk. Ami Katart illeti, ez a probléma is régre nyúlik vissza, de amint hajlandóak együttműködni, a helyzet megoldódik.

Névjegy

Prof. Aszad al-Samlan a rijádi központú Szaúd al-Fejszál Herceg Diplomáciai Tanulmányok Intézetének politikatudományi kutatója. Specializációja többek között az Öböl-menti államok biztonsági helyzete és a szaúdi-amerikai kapcsolatok. A professzor több kollégájával együtt a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) által szervezett konferenciára érkezett Budapestre, melynek témái Szaúd-Arábia átalakulása, és a Visegrádi Négyekkel tartott kapcsolatok javításának lehetőségei voltak.

2018.09.22 11:00
Frissítve: 2018.09.22 11:00

Nincs többé SMS-válás Indiában

Publikálás dátuma
2018.09.22 10:30

Fotó: NurPhoto/ Debajyoti Chakraborty
A világ második legnépesebb országában növekszik a feszültség a muszlim kisebbség és nacionalista hindu többség között.
„Talaq, talaq, talaq.” Eddig elég volt ennyit – talaq arabul: válás – kimondania Indiában egy muszlim férfinak, hogy mindenféle indok és kötelezettség nélkül elválhasson feleségétől. Mi több, még hitvese elé sem kellett feltétlenül állnia, beszámoltak olyan esetekről is, mikor levélben, SMS-ben, sőt interneten zajlott a házasság felbontása. Megelégelve a minden szempontból aggályos eljárást, 2017-ben az indiai legfelsőbb bíróság alkotmányellenesnek a minősítette „három talaq” válást, ám a törvényhozás malmai Új-Delhiben is lassan őrölnek, így törvény mindeddig nem született. Szerdán aztán a nacionalista hindu kormánypárt, a Bháratíja Dzsanata Párt (BJP) az asztalra csapott, és az ellenzéket megkerülve kormányrendeletben tiltotta be a muszlim szokást, három év börtönnel fenyegetve az elkövetőket. Az igazságügy-miniszter tájékoztatása szerint cselekedniük kellett, ugyanis a bírósági döntés óta is legalább 201 ilyen válás történt, és ez az adat valószínűleg csak a jéghegy csúcsa.

Persze túlzás lenne kijelenteni, hogy ez az eljárás bevett a muszlimok között. Az 1,3 milliárd lakosú Indiában napjainkban nagyjából 180 millió muszlim él, arányaiban tehát a „három talaq” használata elenyésző. De miután az ellenzék egy része azzal vádolja Narendra Modi kormányát, démonizálják a muszlimokat, hogy politikai tőkét kovácsoljanak az iszlámellenességből a 2019-es választások előtt, a kérdés reflektorfénybe került. Tagadhatatlan, hogy a muszlim-kérdés az utóbbi időben forró téma Indiában. A Pew Resarch Center előrejelzései szerint 2050-re az indiai muszlimok száma el fogja érni a 311 milliót, és így a világ legnagyobb muszlim közösség lesz. Mivel eközben a hindu népesség is szaporodik, továbbra is kisebbségben maradnak, és arányuk sem változik jelentősen, jelenlétük viszont egyre feltűnőbb.  Ez pedig – a politikai retorikával megfűszerezve – óhatatlanul konfliktusokhoz vezet. Az utóbbi években több összetűzés alakult ki például az úgynevezett „szerelem dzsihád” miatt. A vallások közötti párkapcsolatokat Indiában eddig sem nézték éppen jó szemmel, de néhány éve elterjedt az a legenda, amely szerint muszlim férfiak szándékosan hindu nőket csábítanak el, hogy aztán „agyukat átmosva” áttérítsék őket, hogy még több muzulmánt hozzanak világra. Idén márciusban egy nőnek a legfelsőbb bíróság előtt kellett bizonyítania, hogy saját akaratából ment hozzá muszlim férjéhez, és tért át az iszlámra. És bár a bíróság végül a javára döntött, a legtöbb hétköznapi kapcsolat el sem jut eddig a pontig, a családi és társadalmi nyomás már előbb szétszakítja a párokat.  Számos erőszakos eset is történt, ahol felmerült a vallási indíték gyanúja. Tavaly egy muszlim férfit azért lincselt meg a tömeg, mert vett egy tehenet a tejéért, nem sokkal korábban másik kettőt pedig azért, mert azzal vádolták őket, hogy tehenet loptak (a tehén szent állat a hindu vallásban). Ezek persze egyedi esetek, de mindenképpen figyelmeztetőek. Nem véletlen, hogy az USA világ vallásainak helyzetét vizsgáló Nemzetközi Vallásszabadság Bizottsága is arra jutott 2017-es jelentésében, hogy Indiában egyre szaporodnak a muszlimok és dalitok (a hindu kasztrendszerből kirekesztett „érinthetetlenek”) elleni támadások.   
2018.09.22 10:30
Frissítve: 2018.09.22 10:30