Előfizetés

Megtorló rakétacsapás Szíriára

Publikálás dátuma
2017.04.08. 07:39
Két amerikai romboló fedélzetéről indították a Tomahawk-rakétákat FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/US NAVY
Az Egyesült Államok péntekre virradóra rakétacsapást mért Szíriára, megtorlásképpen a kedden Homsz városánál végrehajtott vegyifegyver-támadásért, amelyben több mint nyolcvan ember, köztük gyermekek veszítették életüket. Ez volt az első alkalom, hogy az amerikai harci gépek közvetlenül a szíriai kormányerők ellenőrzése alatt álló objektumot támadtak. Oroszország agressziónak minősítette az amerikai légicsapást, a válság ügyében összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa.

Donald Trump Floridában, az amerikai-kínai csúcs margóján jelentette be, hogy parancsot adott a légitámadásra. Két amerikai romboló, a Földközi-tengeren állomásozó USS Porter és a USS Ross fedélzetéről 59 Tomahawk manőverező robotrepülőgépet lőttek ki, a célpont a Homsz közelében lévő aj-Sarjat szíriai légibázis volt, az amerikai rakéták a bázis kifutópályáját, repülőit, hangárjait, légvédelmi rendszerét vették célba. Helyi idő szerint hajnali háromnegyed öt körül indították a rakétákat, hogy minimalizálják az áldozatok számát. Szíriai közlés szerint legalább hét ember életét veszítette, kilencen megsérültek a rakétacsapásban.

A bázison vegyi fegyvereket is tárolnak, ezt is tekintetbe vették a légicsapásnál, jelentette a CNN. Amerikai információk szerint erről a bázisról indították a szíriai kormányerők azokat a MiG 24-es harci gépeket, amelyek a lázadók ellenőrzése alatt álló Hán Sejkun falu elleni keddi vegyifegyver-támadást végrehajtották. Nikki Haley, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete a világszervezet Biztonsági Tanácsában szerdán megdöbbentő képeket mutatott be az áldozatokról, s Trump maga is felháborodását fejezte ki csütörtökön, II. Abdalláh jordániai királlyal tartott sajtóértekezletén. A Pentagon többféle válaszlehetőséget tárt az amerikai elnök elé. Trump James Mattis védelmi miniszterrel, HR McMaster nemzetbiztonsági tanácsadóval és más illetékesekkel folytatott konzultációk után döntött a manőverező repülőgépek bevetése mellett. Floridai beszédében nemzetbiztonsági érdeknek nevezte a légicsapást, s ezúttal is bírálta elődjét, az Aszad-rezsim elleni korábbi fellépés elmaradását.

Vlagyimir Putyin szóvivője útján egy szuverén állam elleni agressziónak minősítette a szíriai légicsapást, Dmitrij Peszkov szóvivő közölte, az orosz elnök úgy véli, a támadás árt az orosz-amerikai kapcsolatoknak, s a terrorizmus elleni harc ügyének egyaránt. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter provokációnak nevezte az amerikai támadást, Dmitrij Medvegyev kormányfő is elítélte az egyoldalú amerikai fellépést. Oroszország annak ellenére tiltakozott, hogy a Pentagon tájékoztatása szerint az amerikaiak előzetesen tájékoztatták az orosz felet a légicsapás végrehajtásáról az Iszlám Állam elleni légitámadások koordinálására kialakított biztosított kommunikációs csatornán. Orosz forrásból azt tették közzé, hogy az 59 amerikai Tomahawk rakéta közül csak 23 talált célba, orosz katonák nem sérültek meg. Moszkvában bejelentették,hogy felfüggesztik a szíriai légtérben bekövetkező incidensek kiküszöbölésére létrejött orosz-amerikai memorandum hatályát az amerikai légicsapás miatt.

Az Egyesült Államok szövetségesei támogatták az amerikai lépést. Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök telefonon egyeztetett a légicsapás után kialakult helyzetről, Berlint és Párizst is előzetesen értesítették az amerikai akcióról. Merkel és Hollande közleményben hangsúlyozta, hogy teljes mértékben a szíriai elnököt terheli a felelősség a helyzet kialakulásáért. Már nem először vetett be vegyi fegyvert, s egyéb háborús bűnöket is elkövetett, ezek nem hagyhatók válasz nélkül. A brit kormány is támogatásáról biztosította Trump fellépését, mondván a „barbár vegyi támadásra adott megfelelő válasz” volt a légicsapás.

A szíriai válság ügyében ismét összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország a szíriai vegyifegyver-bevetés nyomán közös határozat-tervezetet köröztetett, de Oroszország vétója miatt esély sem volt rá, hogy Szíriát elítélő határozatot tudjanak elfogadni.

„Egyszeri, elrettentő lépés lehetett"
„Úgy vélem, ez direkt válasz volt arra, hogy az Aszad-rezsim vegyi fegyvereket vetett be a héten. Nem hiszem, hogy ez egy hosszú távú katonai kampány része” – elemezte a helyzetet lapunknak Ian Lesser, a German Marshall Fund külügyi programjának elnökhelyettese. A szakértő hozzátette, hogy bár most úgy tűnik, a támadás egyszeri alkalom volt Washington részéről, ez változhat az esetben, „ha a szíriai kormányerők továbbra is bevetnek vegyi fegyvereket”. Wagner Péter biztonságpolitikai szakértő szintén azt mondta a Népszavának, hogy „egyszeri, elrettentő lépés” lehetett a Donald Trump amerikai elnök által elrendelt légitámadás. „Mióta Trumpot beiktatták, azt lehetett látni, hogy együttműködésre törekszik mindenkivel, aki a polgárháborúban az Iszlám Állam elleni harcban érdekelt… Az amerikai ENSZ-nagykövet továbbá a múlt héten kijelentette, hogy az Aszad-rezsim eltávolítása nem céljuk többé. Az történhetett, hogy az Aszad-rezsim úgy értékelte: szabad kezet kaptak, vagy egyszerűen csak tesztelni akarták a hipotézisüket, hogy meddig mehetnek el” – mondta az előzményekről Wagner. A biztonságpolitikai szakértő hozzátette: egyelőre még nem látni, hogy a történtek milyen hatással lesznek az orosz-amerikai viszonyra, de Moszkva sem érdekelt abban, hogy konfliktusos legyen a viszonya az Egyesült Államokkal, hiszen a Szíria feletti légtérben mindkét félnek elemi érdeke, hogy a két ország repülőgépei még véletlenül se ütközzenek össze, vagy nyissanak egymásra tüzet. Ráadásul az Iszlám Állam közös ellenségük, akárcsak az al-Kaida Idlíb tartományban. „Szíria nem ér annyit, hogy a két ország elkezdjen egymással háborúzni” – mondta Wagner Péter. K.I.

Választási csalásról beszél Seselj

Sajtótájékoztatón cáfolta a lemondási szándékáról megjelent sajtóhíreket Vojislav Seselj szerb szélsőjobboldali politikus. A Szerb Radikális Párt elnöke leszögezte, elégedetlen ugyan a vasárnapi elnökválasztáson elért eredményével, de nem áll szándékában lemondani, nem is kérte azt senki. Véleménye szerint szavazatlopás történt a választásokon, ennek köszönhető Aleksandar Vucic első fordulós győzelme. A belgrádi Kurir röppentette fel a hírt, miszerint a háborús bűnökért elítélt, Hágából egészségügyi okokból szabadult Seselj egyre közelebb áll ahhoz, hogy lemondjon a pártelnöki tisztségről. A lap szerint nem zárható ki, hogy fia, Aleksandar veszi át a helyét a radikális párt élén, mert így gyakorlatilag továbbra is kézben tartja a pártot és teljes rálátása lesz.

Választási csalásról beszél Seselj

Sajtótájékoztatón cáfolta a lemondási szándékáról megjelent sajtóhíreket Vojislav Seselj szerb szélsőjobboldali politikus. A Szerb Radikális Párt elnöke leszögezte, elégedetlen ugyan a vasárnapi elnökválasztáson elért eredményével, de nem áll szándékában lemondani, nem is kérte azt senki. Véleménye szerint szavazatlopás történt a választásokon, ennek köszönhető Aleksandar Vucic első fordulós győzelme. A belgrádi Kurir röppentette fel a hírt, miszerint a háborús bűnökért elítélt, Hágából egészségügyi okokból szabadult Seselj egyre közelebb áll ahhoz, hogy lemondjon a pártelnöki tisztségről. A lap szerint nem zárható ki, hogy fia, Aleksandar veszi át a helyét a radikális párt élén, mert így gyakorlatilag továbbra is kézben tartja a pártot és teljes rálátása lesz.