Előfizetés

Rejtélyes pénzből emelik a bért

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2017.04.08. 07:07
Most nem állnak le FOTÓ: Népszava
Senki nem tudja honnan, de a főváros és az önkormányzati tulajdonú vállalat előteremtette a pénzt a budapesti közlekedési dolgozók idei 10+5 százalékos béremelésére. A főpolgármester bejelentésére a cég szakszervezetei visszavonták a sztrájkkészültséget.

„Elutasíthatatlannak tűnő ajánlatot” kaptak a BKV szakszervezetei - jelentette be szokásos tájékoztatóján Tarlós István pénteken: januárig visszamenőleg 10+5 százalékos béremelést kapnak. Erre egyelőre csak az ő szava a biztosíték, de az érdekvédőknek ez is elegendő volt ahhoz, hogy felfüggesszék a sztrájkkészültséget, így már biztos, hogy április 18-án nem lesz munkabeszüntetés a BKV-nál, a főváros tömegközlekedése akkor zavartalan marad. Az érdekvédelmi vezetőket a cég menedzsmentje egyelőre szintén szóban tájékoztatta az ajánlatról, aláírt megállapodás tehát egyelőre nincs.

Nemes Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) elnöke a Népszavát arról tájékoztatta, hogy jövő szerda estig kapják meg a közlekedési vállalat vezetőitől a beígért béremelés pontos tartalmát, hiszen most nem tudják, miből áll majd össze a 10 százalékos általános béremelés mellé kínált további 5 százalék, mekkora részt tesz ki például a cafetéria vagy a bérfelzárkóztatás a legkevesebbet kereső csoportok esetében. Jövő csütörtökön, a részletek ismeretében folytatják az egyeztetést.

A pénteki Budapestinfón Tarlós István a bejelentéshez azt is hozzátette, hogy az ajánlott béremelés fedezete rendelkezésre áll. Úgy fogalmazott: „a BKV saját és a főváros forrásait többszörösen átcsoportosítva izzadjuk ki” a pénzt. Állítólag tehát az idei béremeléshez az állam egyetlen fillérrel nem járul hozzá. A váratlanul megtalált pénzek felvetnek azonban néhány kérdést. Például azt, hogy mi történt március vége óta, amikor a főpolgármester még „hosszú levelet” írt Orbán Viktor miniszterelnöknek az önkormányzati szektor béremelése érdekében, mondván, hogy a főváros nem tudja biztosítani az ehhez szükséges forrásokat. A felvetésre, hogy milyen más feladattól vették el a hiányzó milliárdokat, a főpolgármester nem válaszolt, további érdeklődésünkre a Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs vezetője pedig annyit mondott, Budapest költségvetésében vannak tartalékok.

A kérdésfeltevést sok minden indokolja, kezdve azon, hogy a Fővárosi Közgyűlés épp a héten fogadta el a két budapesti közlekedési cég: a BKV és a BKK 2017-es üzleti tervét. A Budapest portálon elérhető előterjesztés kissé nyakatekerten azt állítja: „ a tervezési premisszák a bérfejlesztés lehetőségét nem biztosították”, magyarul a BKV kasszájában egy fillér sem volt még szerdán, amit a dolgozókra fordíthattak volna. A szakszervezetek korábbi számításai szerint a közlekedési cég munkavállalóinak 2017-re elvárt 10 százalékos béremelése 6,5 milliárd forintba került volna, a megemelt bérfejlesztés nyilván ennél többet igényel, amiből egyelőre Nemes Gábor szerint 2 milliárd jöhet össze az 5 százalékos járulékcsökkentés miatt felszabaduló keretben és még sehol nincs a következő 2 éves emelés, amit az állami vállalatoknak megadott a kormány. Tarlós István kijelentette, ezekről hamarosan ismét megbeszélést folytat a miniszterelnökkel, aki szerinte nem közömbös a helyzet iránt.

A főpolgármester feladta Budapestet a kormánnyal szemben, hiszen korábbi ígéreteivel ellentétben mégis a fővárosiaknak kell összébb húzni a nadrágszíjat a BKV dolgozók béremeléséhez – reagált megkeresésünkre Horváth Csaba, a fővárosi közgyűlés szocialista frakcióvezetője. Korábban Tarlós István többször is arról beszélt, hogy a BKV bérfejlesztéséhez az államnak kellene forrást biztosítani és városházi forrásaink szerint a héten többször is tanácskozott erről Orbán Viktorral, ám úgy fest, hogy a miniszterelnök nemet mondott. Horváth Csaba emlékeztetett rá, hogy tavaly 750 dolgozó hagyta ott a BKV-t, az idén pedig 900 munkatárs helyezte letétbe felmondólevelét, és további 600-800-an gondolkodnak a távozáson, ami már működésképtelenséget jelentene, tehát lépni kellett. Vagy a szocialistáknak van igazuk és Tarlós nem ért el semmit, vagy a kormány titokban mégis kisegítette a budapesti önkormányzati vállalatokat, csak ezt nem akarja nagy dobra verni, mert fél, hogy sztrájkhullám indulhat el a hír nyomán a vidéki közlekedési és közmű cégeknél.

Alig néhány órával a béremelési bejelentés előtt adott ki közleményt az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ), hangsúlyozva, hogy egyetértenek Lázár János kancelláriaminiszter Kormányinfón elhangzott kijelentésével, amely szerint az ország vezetése nem teheti meg, hogy csak a fővárosnak és a BKV-nak segít, a vidéki önkormányzatoknak és közlekedési társaságoknak nem. Az EKSZ elnöke a közleményben sokadszor is arra emlékeztetett, hogy a közösségi közlekedés sehol a világon nem nyereséges vállalkozás, a működtetés költségeit a helyi önkormányzatok, a régiók és az adott ország kormánya arányosan megosztja egymással. Nemes Gábor azt sürgeti, a kabinet dolgozza ki ennek a tehermegosztásnak a magyar elveit.

Ezért tiltották le a buszokról a Jobbikot
Reklámetikai és személyiségi jogi aggályai voltak és gazdasági érdekeit is veszélyben látta – ezért nem engedte a BKV, hogy járműveire kitegyék a Jobbik plakátjait. Mindez cikkünk nyomán, a Népszavának adott válaszból derült ki.
Schön Péter, a Jobbik gazdasági igazgatója pénteki számunkban nyilatkozott arról, hogy a párt szeretett volna a BKV járművein is hirdetni, de a közlekedési vállalat „ezt egész egyszerűen megtiltotta”. Például arról a plakátról van szó, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök és Mészáros Lőrinc milliárdos felcsúti polgármester látható a következő szöveggel: „Ti dolgoztok. Ők lopnak.”
Kérdésünkre a BKV cikkünk megjelenése után válaszolt. Mint olvasható, a BKV Zrt. egyebek mellett azért nem engedélyezte a plakátok kihelyezését, mert komoly aggályok merültek fel, hogy „azok sérthetik egyfelől a Magyar Reklámetikai kódex általános irányelveit, ezáltal a BKV – Peron Reklám Kft. közötti bérleti szerződésben írottakat, valamint sérthetnek személyiségi jogokat; ezeken keresztül – egy esetleges ilyen jellegű per esetén – konkrétan akár Társaságunk gazdasági érdekeit is”. A válasz kitér arra is, hogy a BKV a jövőben csak előzetesen megvizsgált reklámanyagok kihelyezését teszi lehetővé. (Cz. G.)

Visszafoglalná az MSZP Budapestet

Tizennyolc egyéni budapesti választókerületből tizenhatot meg kell nyernünk, de tizenkettő alá nem mehetünk!" – jelölte meg a jövő évi országos választáson elérendő célt Horváth Csaba a fővárosi közgyűlés MSZP-frakcióvezetője a párt „Budapest visszaszerzése" című konferenciáján.

A politikus emlékeztetett rá: 2002-ben is Budapest állította meg Orbán Viktort és 2014-ben is kis híján sikerült fordítani a fővárosban. Horváth Csaba hangsúlyozta: bár Budapest a „legszolidárisabb"város, azaz az itt megtermelt bevételek jó részéből a vidéket finanszírozzák, ám méltányos lenne, ha a jövőben minden 10 forintnyi adóbevételből egy forint a fővárosnál és a kerületeknél maradna.

Molnár Gyula a párt országos elnöke szerint itt az ideje, hogy újragondolják az állam és önkormányzatok közötti viszont. Molnár Gyula úgy véli: itt az ideje, hogy kimondják: „Magyarország 3200 helyi önkormányzat összessége". Molnár szerint a mai, mindent egyetlen hatalmi központból irányító berendezkedéssel szemben kézenfekvő, hogy „azok tudnak jó döntést hozni, akik közel vannak a problémához, amiről beszélnek." A jogilag önállóbb önkormányzatokhoz pedig a mainál lényegesen több forrást kell rendelni, ugyanis Molnár Gyula szerint a mai kormány „feladatfinanszírozás" címén alaposan visszavágta az önkormányzatok állami támogatását.

Budapest esetében pedig létrehoztak egy „huszonhárom királyságból és egy főkirályságból" álló rendszert, ahol nincs egységes városfejlesztés, a nagyberuházások össze-vissza egy egységes koncepció nélkül történnek, ahol az ilyen-olyan haveri érdekek miatt az állam rendre átnyúl a kerületek és a főváros feje fölött.

Molnár Gyula szerint észre kell venni, hogy mindaz, amiről ma Budapest ismert, azt az 1870-es évek körül születtek meg, amikor a nagytőke és a városvezetés képes volt közösen „nagy terveket szőni".

A távlatok nélküli, múltba ragadt gondolkodást kifogásolta az oktatáspolitikával foglalkozó Kunhalmi Ágnes is: „az iPadot bőven az után találták fel, hogy a most első osztályos kisiskolások megszülettek volna. Szerinte az iskola feladata az lenne, hogy felkészítse a mai gyereket a hihetetlen gyorsan változó technikai világ kihívásaira. Ezzel szemben az oktatás államosítása igen komoly minőségromlást eredményezett, amit jól mutat, hogy a fővárosi középosztálybeliek közül egyre többen járatják közismereti tárgyakból is különórákra a gyerekeiket.

Tóth József XIII. kerületi polgármester szerint hosszú távú fejlődési programra van szükség. Szerinte a környező nagyvárosok, Berlin, Varsó, Bécs, Prága mind egy-egy központi gondolat köré építette fel magát. Tóth József Budapestnek a „szolidáris ugyanakkor fejlődő" város vízióját szánná. A közbiztonságról szólva Molnár Csaba képviselő úgy látta: helyre kell állítani a lakosokban a bizalmat a hatalom iránt, így a térfigyelő kamerákról ne mindenkinek a mindent figyelő orwelli-állam képe jusson elsőre eszébe. Gajda Péter kispesti polgármester a lakáshelyzetről beszélve úgy látta, hogy a 2010-ben leállt panelprogramot mindenképpen újra kell indítania, illetve 50 milliárd forintból egy hatásos bérlakásprogramot lehetne létrehozni. „Annyi minden másra szórtak már el pénzt az utóbbi években, bűn lenne ha erre nem fordítanának semmit" - fogalmazott Gajda Péter.

Visszafoglalná az MSZP Budapestet

Tizennyolc egyéni budapesti választókerületből tizenhatot meg kell nyernünk, de tizenkettő alá nem mehetünk!" – jelölte meg a jövő évi országos választáson elérendő célt Horváth Csaba a fővárosi közgyűlés MSZP-frakcióvezetője a párt „Budapest visszaszerzése" című konferenciáján.

A politikus emlékeztetett rá: 2002-ben is Budapest állította meg Orbán Viktort és 2014-ben is kis híján sikerült fordítani a fővárosban. Horváth Csaba hangsúlyozta: bár Budapest a „legszolidárisabb"város, azaz az itt megtermelt bevételek jó részéből a vidéket finanszírozzák, ám méltányos lenne, ha a jövőben minden 10 forintnyi adóbevételből egy forint a fővárosnál és a kerületeknél maradna.

Molnár Gyula a párt országos elnöke szerint itt az ideje, hogy újragondolják az állam és önkormányzatok közötti viszont. Molnár Gyula úgy véli: itt az ideje, hogy kimondják: „Magyarország 3200 helyi önkormányzat összessége". Molnár szerint a mai, mindent egyetlen hatalmi központból irányító berendezkedéssel szemben kézenfekvő, hogy „azok tudnak jó döntést hozni, akik közel vannak a problémához, amiről beszélnek." A jogilag önállóbb önkormányzatokhoz pedig a mainál lényegesen több forrást kell rendelni, ugyanis Molnár Gyula szerint a mai kormány „feladatfinanszírozás" címén alaposan visszavágta az önkormányzatok állami támogatását.

Budapest esetében pedig létrehoztak egy „huszonhárom királyságból és egy főkirályságból" álló rendszert, ahol nincs egységes városfejlesztés, a nagyberuházások össze-vissza egy egységes koncepció nélkül történnek, ahol az ilyen-olyan haveri érdekek miatt az állam rendre átnyúl a kerületek és a főváros feje fölött.

Molnár Gyula szerint észre kell venni, hogy mindaz, amiről ma Budapest ismert, azt az 1870-es évek körül születtek meg, amikor a nagytőke és a városvezetés képes volt közösen „nagy terveket szőni".

A távlatok nélküli, múltba ragadt gondolkodást kifogásolta az oktatáspolitikával foglalkozó Kunhalmi Ágnes is: „az iPadot bőven az után találták fel, hogy a most első osztályos kisiskolások megszülettek volna. Szerinte az iskola feladata az lenne, hogy felkészítse a mai gyereket a hihetetlen gyorsan változó technikai világ kihívásaira. Ezzel szemben az oktatás államosítása igen komoly minőségromlást eredményezett, amit jól mutat, hogy a fővárosi középosztálybeliek közül egyre többen járatják közismereti tárgyakból is különórákra a gyerekeiket.

Tóth József XIII. kerületi polgármester szerint hosszú távú fejlődési programra van szükség. Szerinte a környező nagyvárosok, Berlin, Varsó, Bécs, Prága mind egy-egy központi gondolat köré építette fel magát. Tóth József Budapestnek a „szolidáris ugyanakkor fejlődő" város vízióját szánná. A közbiztonságról szólva Molnár Csaba képviselő úgy látta: helyre kell állítani a lakosokban a bizalmat a hatalom iránt, így a térfigyelő kamerákról ne mindenkinek a mindent figyelő orwelli-állam képe jusson elsőre eszébe. Gajda Péter kispesti polgármester a lakáshelyzetről beszélve úgy látta, hogy a 2010-ben leállt panelprogramot mindenképpen újra kell indítania, illetve 50 milliárd forintból egy hatásos bérlakásprogramot lehetne létrehozni. „Annyi minden másra szórtak már el pénzt az utóbbi években, bűn lenne ha erre nem fordítanának semmit" - fogalmazott Gajda Péter.