Halálbüntetés - Kína az élen

Legalább 1032 embert végeztek ki tavaly világszerte - olvasható ki az Amnesty International friss jelentésében. A legtöbb kivégzés Kínában, Iránban, Szaúd-Arábiában, Irakban és Pakisztánban történt. Az Egyesült Államok 2006 óta először nincs az öt legtöbb kivégzést végrehajtó ország között.

Valamivel csökkent a dokumentált kivégzések száma, de még mindig rengeteg embert ítélnek halálra világszerte - derült ki az Amnesty International (AI) 2016-os halálbüntetésekről szóló globális jelentéséből. Tavaly 23 országban legalább 1032 embert végeztek ki; az AI 2015-ben 25 országban 1634 kivégzést dokumentált, amely 1989 óta a legmagasabb szám volt; 1997-ben még 40 ország hajtott végre kivégzéseket.

A jelentés szerint a legtöbb kivégzést végrehajtó ország Kína maradt - bár a halálbüntetés alkalmazásának valódi mértéke nem ismert, mivel ez az adat államtitoknak számít. Az 1032-es teljes számadatban nincs benne a Kínában feltehetően végrehajtott több ezer kivégzés. Kínát kivéve, az összes kivégzés 87 százalékát mindössze négy országban - Iránban, Szaúd-Arábiában, Irakban és Pakisztánban - hajtották végre.

De nagyon sok embert végeztek ki Vietnamban is, sőt az AI szerint a szám jóval magasabb, mint azt korábban bárki gondolta volna. A vietnami média által 2017 februárjában első alkalommal nyilvánosságra hozott adatok szerint az elmúlt három évben az ország titokban a világon a harmadik legtöbb kivégzést hajtotta végre: 2013. augusztus 6-a és 2016. június 30-a között 429 ember halt meg. Ebben az időszakban csak Kínában és Iránban végeztek ki több embert. A vietnami nemzetbiztonsági minisztérium jelentésében ugyanakkor nincsenek 2016-ra vonatkozó adatok.

Hasonló titoktartás uralkodik Malajziában is, ahol a parlament nyomására 2016-ban nyilvánosságra hozták, hogy több mint ezer ember volt siralomházban, közülük csak 2016-ban kilenc embert végeztek ki - ez is sokkal több, mint korábban gondolták. A kivégzési módok közül a lefejezés, akasztás, méreginjekció és golyó általi halál a leggyakoribbak. Nyilvános kivégzéseket Iránban (legalább 33) és Észak-Koreában hajtottak végre. A jelentések rámutattak, hogy legalább két személy 18 év alatti volt, amikor elkövette a bűntettet, amelyért halálra ítélték és kivégezték Iránban.

Fehéroroszország, Botswana, Nigéria és a Palesztin Autonóm Területek is folytatták a kivégzéseket 2016-ban. Az Egyesült Államok pedig - 2006 óta először - már nincs az öt legtöbb kivégzést végrehajtó ország között, a hetedik helyre esett vissza, Egyiptom mögé. A 20 kivégzés a legalacsonyabb feljegyzett adat volt 1991 óta. Ugyanakkor Csád, India, Jordánia, Omán és az Egyesült Arab Emirátusok - országok, amelyek 2015-ben végeztek ki embereket - tavaly nem jelentett egyetlen esetet sem.

A jelentés kitér arra is, hogy már az országok több mint kétharmada, 141 törölte el ténylegesen vagy jogilag a legszigorúbb büntetést. 2016-ban Benin és Nauru szakított végleg a halálbüntetéssel minden bűncselekmény esetében. Guinea csak a köznapi bűncselekmények esetén törölte el azt.

Szerző

Venezuela lezárja az ország Brazíliával közös határát. Mi lesz az adományokkal?

Publikálás dátuma
2019.02.21 21:22
ÉRKEZIK AZ ADOMÁNY VENEZUELÁBA - Több száz tonnányi élelmiszer halmozódott fel a határon
Fotó: AFP/ LUIS ROBAYO
Maduro elnök "provokációnak" tekinti a Venezuelának szánt külföldi segélyek felhalmozását a határokon, ezért csütörtök estétől lezáratja a brazil határt, és ugyanezt fontolgatja Kolumbia esetén is.
Nicolás Maduro hivatalban lévő venezuelai elnök csütörtökön elrendelte az ország brazíliai határának lezárását, és ugyanezt fontolgatja Kolumbia esetében is - írja az MTI. Az elnök a televízióban kijelentette, hogy "provokációnak" tekinti a Venezuelának szánt külföldi segélyek felhalmozását a két országban, ahonnan az ellenzék hétvégén akarja bejuttatni a szállítmányokat az ő akarata ellenére.

Maduro katonai vezetőkkel tárgyalva döntött a határzárról, amely Brazília esetében helyi idő szerint este lép hatályba. "Úgy döntöttem, hogy újabb utasításig február 21-én 20 órától teljesen zárják le a szárazföldi határt Brazíliával" - mondta Maduro, és megismételte azt az állítását, hogy az adományok küldése a katonai invázió "előjátéka". Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy információ vannak arról, hogy a kolumbiai katonaság nem akar segédkezni az invázióban.
A magát az ország ideiglenes elnökévé kikiáltó Juan Guaidó ellenzéki vezető, a parlament elnöke csütörtökön kíséretével együtt elindult Kolumbia felé a segélyért.
Egy képviselő szerint három határátkelőnél fogadják a szállítmányokat szombaton. Brazília annak a mintegy ötven állam közé tartozik, amely Guaidót ismeri el Venezuela ideiglenes államfőjeként. Korábban Orbán Viktor is leszögezte: Nicolas Maduro venezuelai elnöknek azonnal távoznia kell az ország éléről, az európai országoknak pedig el kell ismerniük Juan Guaidó ideiglenes államelnökségét.

Kész a jelentés: hamarosan megtudjuk, az oroszok segítették-e hatalomra Trumpot?

Publikálás dátuma
2019.02.21 20:17
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: AFP/ NICHOLAS KAMM
Csak később derül ki, mennyi lesz nyilvános a vizsgálat eredményeiből. Az mindenesetre beszédes, hogy Trump stábjából az utóbbi időben többeket vád alá helyeztek, és akad, akit már el is ítéltek.
Elkészült a 2016-os amerikai elnökválasztás esetleges orosz befolyásolását vizsgáló bizottság jelentése, amelyet a jövő héten küldenek el az amerikai igazságügyi miniszternek - írja az euronews a CNN értesülései nyomán. Robert Muellert, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) egykori vezetőjét még 2017-ben bízták meg azzal, hogy derítse ki: a 2016-os elnökválasztás idején Donald Trump kampánycsapatának egyes munkatársai összejátszottak-e oroszokkal annak érdekében, hogy Trump győzzön. Az elmúlt csaknem két évben szinte semmi nem szivárgott ki az esetleges bizonyítékokról, az azonban árulkodó, hogy a kampánystábból többeket vád alá helyeztek, és van, akit már el is ítéltek -  igaz gazdasági bűncselekményekért és a hatóságok félrevezetéséért. A jelentés minősítése bizalmas lesz, és csak később derül ki, mennyi lesz belőle nyilvános. Az igazságügyi miniszter korábban azt nyilatkozta, a bizottság vizsgálatainak eredményei "a lehetséges mértékben átlátható lesznek" és "a szabályoknak és a törvényeknek megfelelően" hozzák őket nyilvánosságra. A kérdés csak az, mikor, hiszen mégis csak a fél világ várja, hogy kiderüljön, az oroszok segítették-e hatalomra 2016-ban Donald Trumpot.