Brüsszel - Terítéken a magyar ügyek

Politikai vitát tart szerdán az Európai Bizottság a legfrissebb magyarországi fejleményekről. Ez az első eset, hogy a Jean-Claude Juncker vezette testület több területre kiterjedően megvizsgálja az Orbán-kormány megkérdőjelezhető döntéseit. Általános vélemény szerint a bűvös hetes szám nem fog elhangzani, vagyis a testület nem fog rendkívüli szankciós eljárást javasolni.

Nemcsak a Közép-Európai Egyetem jövőjét befolyásoló törvénymódosításról fognak hallani szerdán az Európai Bizottság tagjai, amikor az első alelnök, az alapvető jogok és a jogállam tiszteletben tartásáért is felelős Frans Timmermans előterjeszti a legfrissebb magyarországi fejleményeknek szentelt beszámolót. Terítékre kerül a nemzeti konzultáció, a menekültpolitika, a civil szervezetekről szóló törvénytervezet és az Orbán kormány több más vitatott intézkedése. A délelőtt 10 órakor kezdődő, 11 napirendi pontot tárgyaló testületi ülés utolsó vitatémája lesz a magyarországi helyzet.

Értesüléseink szerint a “CEU törvényt” és a nem-kormányzati szervezetekről szóló jogszabály-tervezetet az Európai Bizottság jogi szolgálata is megvizsgálta. “A magyar jogászok rendkívül jók. Mindig megtalálják azokat a megoldásokat, amelyekbe az uniós jog alapján nem lehet belekötni” — mondták a Népszavának az elemzéseket közelről ismerő források.

Hírek szerint a bizottsági ülésen Frans Timmermans nem fogja javasolni az. úgynevezett 7. cikkelyes, vagyis rendkívüli szankciós eljárás megindítását Magyarországgal szemben. Ezt akkor kezdeményezheti az EU ellenőrző testülete, ha a jogállam rendszerszintű megsértésének a veszélyét tapasztalja egy tagállamban. Az alelnök legutóbbi nyilvános megszólalásai arra engednek következtetni, hogy a tagállamok támogatása nélkül nem látja értelmét a büntetésekkel való fenyegetőzésnek. A kormányközi törvényalkotó fórum, a Miniszteri Tanács viszont nem sok hajlandóságot mutat arra, hogy megfogalmazza a fékek és egyensúlyok rendszerének magyarországi leépítése miatt érzett aggodalmait. A Fidesz pártcsaládjában, az Európai Néppártban tapasztalható törést ugyanakkor magasrangú bizottsági tisztségviselők is figyelemreméltónak ítélik. Megfigyelők azt valószínűsítik, hogy a Juncker-testület szerdai vitájában fog eldőlni, pontosan mi lesz a Budapestnek címzett brüsszeli üzenet: pusztán aggodalmak megfogalmazása vagy komoly figyelmeztetés, esetleg kötelezettségszegési eljárás indítása.

Kedden Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár győzködte Brüsszelben az európai uniós ellenőrző testület tagjait — és a nemzetközi sajtó képviselőit — arról, hogy a “CEU törvény” nem az, aminek látszik: nem a “Soros egyetemet” ellehetetlenítő jogszabály, hanem a felsőoktatási intézmények átlátható működését biztosító rendelkezések gyűjteménye. Palkovics a megbeszélései végén azt mondta: véleménye szerint sikerült meggyőznie tárgyalópartnereit arról, hogy nem sérül az egyetemek autonómiája, a kormány nem akarja megszüntetni a CEU-t, amelynek a működése mindenképpen biztosított. Az államtitkár szerint az Európai Bizottság az uniós joggal összhangban lévőnek találta a jogszabályt, és nem kéri a módosítását. A szakpolitikus Frans Timmermans-szal, Navracsics Tibor oktatásért felelős biztossal és a tudományos kutatást felügyelő Carlos Moedas kabinetfőnökének a helyettesével találkozott.

Lemondott konzul: autokrata vezetés felé halad Magyarország

Publikálás dátuma
2017.04.12. 07:03

Huszonhárom év után a CEU elleni hadjárat miatt mondott le Magyarország tallinni tiszteletbeli konzulja. A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével 2002-ben kitüntetett Mall Hellam magyarul mesélt akadémiai szabadságról, civilek vegzálásáról és orosz befolyásról.

- Jól ismeri Magyarországot, itt járt egyetemre, majd több mint húsz évig volt tiszteletbeli konzul. Gondolta volna, hogy Áder János köztársasági elnök végül aláírja a lex CEU-t?

- Mindenki, aki kiállt a CEU és a demokrácia mellett, remélte, hogy nem írja alá. De túl szép lett volna, ha így történik. Ez a politikai valóság… nagy csalódás.

- Személyes vagy szakmai döntés volt a lemondás? Tekintve, hogy a Soros György alapította Nyílt Észtország Alapítvány igazgatója.

- Személyes döntés volt. Nem is értesítettem a lépésemről a munkatársaimat az utolsó pillanatig. A magyarországi parlamenti vita volt számomra meghatározó. Az utolsó pillanatig naivan reméltem, hogy ez nem fog megtörténni. Nagyon a szívemre vettem, mert én is Magyarországon tanultam, és az akadémiai szabadság nagyon fontos. Az, hogy más szabadságjogok korlatozása mellett hozzányúltak az akadémiai szabadsághoz is, mutatja, hogy ország autokrata vezetés felé halad, s ez a demokrácia szempontjából nagyon rossz jel.

- A hétfőn kiadott közleményéből kiderült: nem ez volt az első kormányzati lépés, amely aggasztotta. Miért a CEU elleni támadás után döntött úgy, hogy lemond?

- Rossz érzés volt kritikusan szemlélni Magyarországot, és közben ellátni a tiszteletbeli konzuli feladatokat. Ez egy állandó belső vita volt az utóbbi években. Úgy látszik, hogy a kormány 2014-es ígéretei mind megvalósulnak. Pedig a politikában gyakran előfordul, hogy a választások előtt kiadnak különböző populista nyilatkozatokat, de utána változnak a dolgok. Magyarországon sajnos nem így történt, és a különböző – a sajtószabadság, és a civil szervezetek elleni – lépések azt eredményezték, hogy csak a pillanatot vártam, amikor meghozhatom a végleges döntést.

- A civil törvény az olyan szervezeteket akarja ellehetetleníteni, mint amelyet ön is vezet. Régóta dolgozik a civil szférában: milyen következményei lehetnek egy ilyen lépésnek?

- Nagyon súlyosak. Vannak más adminisztrációs, civilizált utak arra, ha az állam szeretne többet megtudni egy szervezetről. Ami Magyarországon történik, az nagyon hasonlít arra, ami Oroszországban zajlik. Ott is úgy nevezik azokat a szervezeteket, amelyek külföldről pénzt kapnak, hogy külföldi ügynök. Hihetetlen, hogy a mai világban, az EU-ban szóba kerülhet ilyen törvény.

- Az utóbbi időben voltak mélypontok a magyar-észt kapcsolatokban, miután 2014-ben Magyarország bezárta a tallinni magyar nagykövetséget. Gondolja, hogy a CEU elleni hadjárat – éveken át mintegy száz észt diák tanult az egyetemen -, és az ön válaszlépése negatívan érinti a két ország viszonyát?

- Nem hiszem, mert hivatalos szinten a kapcsolatok mérsékeltek. Az én döntésemtől azt hiszem nem nagyon fog változni semmi. De jogosan mondta, hogy a nagykövetség bezárása sokk volt. Abszolúte érthetetlen volt, hogy Magyarország gazdasági okokra hivatkozva bezárta a képviseletet. Ez nagyon rossz atmoszférát teremtett itt. Mert attól függetlenül, hogy mi történik hivatalos szinten, mi itt mindig nagy szimpátiát éreztünk a nyelvi rokonaink iránt. Valamivel mindig többet tudtunk Magyarországról, mint mások Európában. Ezt nagyra értékeltük, és minden észt tudatában volt és van annak, hogy van ez a titkos kapcsolatunk, ami összeköt bennünket. Ezért nagy pofon volt számunkra, amikor megtudtuk, hogy bezárják a magyar követséget. Képtelenek voltunk megérteni, hogy miért döntöttek így.

Névjegy
Mall Hellam 1983-ban, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett diplomát magyar nyelv és irodalomból, valamint finnugor összehasonlító nyelvészetből. Alapító tagja volt az öt évvel később létrejött Észt-Magyar társaságnak, amelynek 1994 és 2016 között elnöke volt. A Soros György által alapított Nyílt Észtország Alapítványt 1990 óta vezeti. 1994-ben lett Magyarország tallinni tiszteletbeli konzulja. 2002-ben kitüntették a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével, 2010-ben pedig neki ítélték az „Év európaija” díjat.

Frissítve: 2017.04.12. 11:18

Nem kerül utcára a roma kórházfestő

Lakatos Norbert szobafestő Aranypánt-díjat kapott, amiért kórház-felújítási mozgalmat indított egy nemes gesztusával. Ma azonban bajban van, és ő szorul segítségre.

A fiatalembert akkor ismerte meg a nagyközönség, amikor beteg kislánya kórházi kezelése után hálából és természetesen teljesen ingyen kifestett több kórtermet. Mivel nincs indulótőkéje, és nem tud komolyabb gépeket, eszközöket vásárolni, a nagyobb volumenű munkákat kénytelen visszautasítani.

A férfi elmesélte az ATV Start című reggeli műsorában, hogy tavaly is kapott már felajánlásokat a „babkonzervtől a hűtőszekrényig”, de úgy gondolja, hogy sokkal szívesebben teremtené elő mindezeket a saját keresetéből. A műsor közben Nagy Bandó András író hívta fel az ATV szerkesztőségét, hogy szeretne felajánlani egy ajándékcsomagot Lakatos Norbertnek és családjának, amely gyermekkönyvei mellett élelmiszereket, így például egy húsvéti sonkát is tartalmazna. Mivel csak az adást követően derült ki, hogy Lakatosékat akár utcára is tehetik, ha 5 napon belül nem fizetnek ki 60 ezer forint albérletpénzt, az ATV átvállalta ennek rendezését, és az info@atv.hu címen várja azok jelentkezését, akik csatlakoznának a család megsegítéséhez.

Szerző
Témák
Lakatos Norbert