CEU: ez egy megnyerhető küzdelem

Noha az államfő hétfőn jóváhagyta a lex CEU-t, a Közép-európai Egyetemen úgy látják, messze nincs még vége a csatának. Erre utal az is, hogy bár a kabinet az Egyesült Államok kormányával tárgyalna, Washington a CEU-hoz irányította Orbánékat, mindeközben pedig a tüntetéshullám sem veszít lendületéből.

"Budapesten szeretnénk maradni. Most ott tartunk, hogy ez egy megnyerhető küzdelem. Nagy vereségnek tartanám, ha el kellene költöznünk Budapestről. A CEU a magyar főváros része, ha el kellene mennie, olyan lenne, mintha az ELTE-t kellene más országba költöztetni" – mondta a Népszavának a CEU rektorhelyettese, Enyedi Zsolt tegnap, egy nappal azután, hogy Áder János államfő jóváhagyta az egyetemet ellehetetlenítő törvényt.

Mint mondta, örülne annak, ha valamelyik erre feljogosított szervezet utólagos normakontrollt kezdeményezne az Alkotmánybíróságnál (Ab) a lex CEU ügyében, az egyetem ugyanis csak akkor fordulhat a testülethez, ha már konkrét sérelem éri a törvény miatt. "Konkrét lépésekről még nem tudok beszélni, egyelőre azt várjuk, hogy a magyar kormány mit lép. Mi készen állunk a tárgyalásra, a kormány részéről eddig erre nem volt fogadókészség. Ám most a köztársasági elnök szólította fel őket arra, haladéktalanul tárgyaljanak az érintettekkel." – mondta Enyedi arról, mi lehet az ügyben a következő lépés.

Csakhogy az kérdéses, hogy ki, kivel tárgyal majd. Orbán Viktor kormányfő korábban leszögezte, a "Soros-egyetem" jövője az amerikai-magyar kormányközi tárgyalásokon múlik, s a CEU-val „nem kell tárgyalnunk”. Most azonban úgy tűnik, mégiscsak kell. Két napos magyarországi látogatása után Hoyt Yee, az Egyesült Államok helyettes külügyi államtitkára leszögezte: a magyar kormánynak az egyetemmel kell tárgyalásokat kezdeményeznie az ügyben, az Egyesült Államok szövetségi kormány ilyen ügyeken nem szokott tárgyalni. A diplomata – aki egyébként jelezte, hogy látogatása már a botrány kirobbanás előtt napirenden volt, csak a téma változott a CEU-ügy miatt – hosszan méltatta az egyetemet.

Az ombudsman még nem döntött

Miközben a CEU-nál is abban bíznak, hogy az ügy végül az Ab elé kerül, erre kevés lehetőség maradt. Az LMP ugyan már bejelentette, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul, ám kétséges, hogy össze tudja-e gyűjteni a szükséges mennyiségű képviselői aláírást ennek támogatására. A parlamenti képviselők egynegyede fordulhat ugyanis alkotmányjogi panasszal az AB-hoz, vagyis a 199 tagú testület esetében 50 fő aláírását kellene csatolni a beadványhoz, ám az erősen kérdése, ebben partner lenne-e a Jobbik.

Kolláth György alkotmányjogász elmondta utólagos normakontrollért a taláros testülethez fordulhat az alapvető jogok biztosa is, közvetlen érintettségre hivatkozva a CEU, mint intézmény és elméletileg - bár ez ma gyakorlatilag kizárható - a legfőbb ügyész, a kormány vagy a Kúria elnöke. Lapunk érdeklődésére az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala annyit válaszolt, Székely László ombudsman még nem döntött, hogy az Ab-hez fordul-e.A CEU pedig egyelőre nincs olyan helyzetben, hogy az Ab-hez fordulhatna. Az egyetem oktatói és hallgatói személyes sérelmükkel fordulhatnak a strasbourgi bírósághoz – tette hozzá az alkotmányjogász a nemzetközi jogi esélyek összefoglalásakor, de ez a hosszú eljárás még nem adná vissza az intézmény működési szabadságát.

Rejtélyes rendőri intézkedések

Közben hétfő este, nem sokkal azután, hogy kiderült, Áder János aláírta a törvénymódosítást, rövid időn belül tüntetést szerveztek a Sándor-palotához. Hétfő este 1500-2000-en tüntettek a Köztársasági Elnöki Hivatal előtt. A demonstráló fiatalok rigmusaikban nem kímélték az államfőt: "Aláírtad János, égni fog a város!"; „Elvesztette elnök jellegét!”. A tüntetők végül az éjszaka középén „sétálni indultak:”: a várból a Magyar Rádió régi, Pollack Mihály téri épületéhez vonultak. Itt kisebb dulakodás volt a rendőrök és a tüntetők között, némi könnygáz is levegőbe került, de komolyabb atrocitás nem történt. Egy lány kitűzte még az épületre az uniós zászlót, majd a spontán demonstráció véget ért.

A tüntetésről, még a várban, bilincsben vitték el az ismert aktivistát, Gulyás Mártont, aki festékes palackot dobott az elnöki hivatal felé. A festék összekente az épület falát és több rendőr ruháját is. Gulyást garázdasággal és rongálással gyanúsítják – a férfi „szabadon engedéséért” egyébként tegnap tüntetést is tartottak.

Miközben Gulyást még hétfő éjjel, a helyszínről vitték el, addig volt, akit – többek szerint szokatlan és gyanús módon – csak jóval a tüntetés után fogtak el. Egy másik fiatalembert például már a lakásáról állítottak elő. A fiatalember barátnője a 444.hu-nak elmondta, nem érti, hogy ha elő akarták állítani, miért nem a helyszínen vagy a hazafelé tartó úton gyalogolva igazoltatták őket. Mint emlékezetes, a Magyar Nemzet írt korábban arról, hogy az egyik korábbi, CEU melletti tüntetés egyik szervezőjénél és egy részvevőnél is a demonstrációk után jártak rendőrök.

Az esetet bemutató 444 megkeresésére a rendőrség ezt válaszolta: „a rendőrség bűncselekmény gyanúja miatt egy embert előállított. A lakásba csengetést követően engedték be őket, ott a rendőrségi törvény alapján intézkedtek. A lakásba két rendőr ment be.”

A Népszavának arra kérdésére, hogy a rendőrök miért nem a helyszínen vagy annak közelében igazoltatták és állították elő az érintettet, illetve, hogy az intézkedés szakszerű és jogszerű volt-e, mindössze ennyit közöltek:
Igen.

A rendőrség fellépése kérdéseket vet fel: vajon miért nem a helyszínről állították elő az érintetteket a rendőrök? Így akarták elkerülni, hogy fotók, videók készüljenek a fiatal tüntetők elvezetéséről. Másfelől vannak olyan vélemények is: ez a fajta rendőrségi eljárás elrettentő lehet. S ha már elrettentés: Bayer Zsolt, a Magyar Idők című kormánylap újságírója azt üzente a most tüntetőknek: „Egy darabig még őrjönghettek az utcákon. (...) Aztán majd megtapasztaljátok, milyen érzés üldözöttnek és fenyegetettnek lenni. Mondom: már mi is nagyon dühösek vagyunk. Világos?” Szél Bernadett, az LMP társelnöke még tegnap est azt írta: „Elég volt! Bayer Zsoltot közösség elleni uszítás miatt feljelentjük. Ez való neki, nem a kitüntetés! Elég, elég, elég!”

Folytatódó tüntetések

Ma délután újabb tömegtüntetés várható: a Civilizáció Facebook-csoport hirdetett tüntetést Hősök Vétója címmel szerda délután fél hattól a Hősök terére, ahol az összegyűlő civilek élőképet formál majd. A megmozdulást a civil szervezeteket megbélyegző törvénymódosítást miatt hívták össze, ám az elmúlt napok eseményei nyomán az túlmutat az eredeti „apropón”. A lex CEU miatti tüntetéseket szervező Oktatási Szabadságot csoport is részvételre biztatta követőit a Facebook-on. Közben lassan országossá válik a tiltakozás: a civil törvény és a lex CEU ellen tüntetés Szegeden, Békéscsabán és Debrecenben is.

Aggódik a Lantos-család a CEU-val történtek miatt

Nagyon aggódunk a Közép-európai Egyetemmel Magyarországon történtek miatt – nyilatkozta a Népszavának telefonon Dr. Katrina Lantos Swett, az amerikai Lantos Alapítvány elnöke. A néhai amerikai kongresszusi képviselő, Tom Lantos lánya azt reméli, hogy az Egyesült Államok kormányzata, mindenekelőtt a külügyminisztérium aktív közreműködésével elérhető a CEU ügyének újbóli napirendre vétele és a felmerült problémák rendezése.

Az elnök, akinek férje, Richard Swett korábban maga is kongresszusi képviselő, majd dániai nagykövet volt, a demokratikus értékek és az akadémiai szabadság elleni támadásként értékelte a magyar Országgyűlés által elfogadott törvénymódosítást. „A magyar kormány saját magának okozott monoklit” – mondta Tom Lantos lánya.

A magyar származású politikus özvegye, Annette Lantos nyílt levelet tett közzé, amelynek már a címzése és első mondata is érzelemmel teli: „Kedves Magyarország, lányodként írok, akit az a szerencse ért, hogy a páratlan Budapesten született és nevelkedett.” Annette Lantos arra is kitér, hogy a holokauszt idején kényszerült elhagyni szülőhazáját, de később, immár Tom Lantos oldalán is figyelemmel kísérte annak életét, és örült, amikor Magyarország független, szabad állam lett.

Annette Lantos azt írja, hogy a CEU-val kapcsolatos kormányzati döntések összetörték a szívét, A támadásokat alaptalanoknak minősítette és csalódásának adott hangot, amiért Áder köztársasági elnök aláírta a jogszabályt. „Ha férjem élne, tudom, hogy erőteljesen felemelné a szavát ezen lépések ellen. Bár már csaknem 86 éves, sokszoros nagymama vagyok, úgy érzem, nekem is ezt kell tennem” - szól a levél, amelynek szerzője bátorítónak tartja, hogy ezrek vonultak utcára a CEU érdekében. „Most, inkább, mint valaha, Magyarország népén a sor, hogy megvédje a tanulás és a szabadság eme bástyáját és rábírja a kormányt hibás politikája felülvizsgálatára. Honfitársaitok és a világ tisztelegni fog elszántságotok előtt” - zárja sorait Annette Lantos. - H. G.