civilek;tüntetés;Hősök tere;CEU;

2017-04-13 07:01:00

Himnusz, Örömóda, Európa – visszaszóltak a civilek

Több tízezren tüntetettek szerda délután a budapesti Hősök terén, ahol élőképpel demonstráltak az Orbán-kormány civil- és társadalomvegzáló politikája ellen, valamint a gondolkodás szabadsága mellett. Nem csak Budapesten, hanem Békéscsabán, Miskolcon, Szegeden, Hódmezővásárhelyen, Debrecenben, Berlinben, a magyar nagykövetség előtt, valamint - Áder János államfő látogatására időzítve - Zágrábban, a Magyar Intézet előtt is kiálltak a CEU-ért.

A civilek kriminalizálása ellen és a Közép-európai Egyetem (CEU) mellett összegyűlt órási tömeg szív formát igyekezett kialakítani a Hősök terén. Teljesen megtelt a Dózsa György út is, az Andrássy utat pedig a Bajza utcától lezárta a rendőrség. "A szabadság a legjobb dolog a világon! Ne legyetek engedelmes alattvalók, legyetek aktív polgárok" - mondta köszöntőjében a téren Kapronczay Stefánia, a TASZ vezetője. A civil szervezetek képviselői ezután egymást követve szólaltak fel: elsőként Móra Veronika, az Orbán-kormány civilellenes politikájának első áldozata, az Ökotárs Alapítvány vezetője. Móra, s az őt követők egyaránt arról beszéltek, a kormány politikája a demokratikus alap- és szabadságjogok ellen irányul, sorra veszik el az állampolgári jogokat, s éppen ezért fenyegető a kabinet számára a civil szféra, amely ezeket a jogokat védi. "Mindannyian civilek vagyunk, magyar állampolgárok. Szóljunk; szóljunk egymásért, a jogainkért! Szóljunk a demokráciáért, a civil társadalomért!" - szólított összefogásra L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője.

A békés tiltakozás a Hősök terén hivatalosan este 7 órakor fejeződött be, a résztvevők elénekelték a Himnuszt és az Örömódát, az unió himnuszát, és hosszan skandálták: "Európa, Európa!" A rendezvény végén a szervezők bejelentették, szombaton újra utcára vonulnak: a találkozó fél 6-kor lesz a Szabadság téren, és a civil törvény, a CEU-t ellehetetlenítő törvény ellen, valamint az EU-s értékek mellett állnak majd ki. A tömeg lassan oszlott fel, a többség elindult az Oktogon felé, amelyet a korábbi tervek szerint reggel 8 óráig le akartak zárni, ami este meg is történt. Több százan a Lendvay utcai Fidesz-székházhoz mentek volna, amelyet a rendőrség hermetikusan lezárt, több ezren pedig 9 óra körül a Parlament előtt, a Kossuth téren tüntetett.

Erről szóló tudósításunkat itt olvashatja!

 

Nemcsak a főváros és több vidéki nagyváros utcán folytatódott az ellenállás, de a magyar és nemzetközi figyelem középpontjából továbbra sem került ki az Orbán-kormány újabb intézkedéssorozata. Sőt, minden korábbinál erősebb jelzés érkezett arról, hogy a a kormányfő és a Fidesz elszámította magát a lex CEU-val.

"Az Amerikai Egyesült Államok kormánya azt várja a magyar kabinettől, hogy ne alkalmazza a CEU bezáratására hozott törvényt." Erről Mark C. Toner, az USA külügyminisztériumának szóvivője beszélt keddi sajtótájékoztatóján, magyar idő szerint kedd este 8-kor. Több internetes portál kiszúrta, hogy Toner a sajtótájékoztatón azt mondta: Washington sürgeti Magyarország kormányát, hogy "függessze fel" a törvény végrehajtását. "A törvény felülvizsgálatát és megvitatását várjuk, amihez párbeszédre lesz szükség magával az egyetemmel és a többi érintett intézménnyel is." Washington ismét egyértelművé tette, hogy hiába akarja a magyar kormány, ők nem fognak tárgyalni velük a törvényről. "Fontos tudományos és kulturális kapocs Magyarország és az Egyesült Államok között. Őszintén szólva a szabad kutatás és gondolkodás ügye van itt a középpontban. A törvény szerintünk több más amerikai egyetem oktatási programját is veszélyezteti Magyarországon, úgyhogy ez az ügy a CEU-n is túlmutat" - mondta.

Mindennek fényében érdekes, hogy Orbán Viktor a külügyminisztérium helyettes államtitkárát kérte fel a nemzetközi egyetemekkel kapcsolatos tárgyalásokra, miközben nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államok kormánya teljesen a CEU mellé állt, nem fog tárgyalni. Ezt tette egyértelművé már egy nappal korábban a Budapestre látogató Hoyt Yee, az Egyesült Államok helyettes külügyi államtitkára is. Yee szerint a magyar kormánynak minél előbb "komoly és jószándék által vezérelt" tárgyalásokat kell kezdenie az egyetemmel, hogy megoldást találjanak bármilyen olyan legitim kifogásra, amivel a magyar kormány esetleg rendelkezik. A cél az, hogy a CEU és a többi érintett intézmény megtartsa oktatási szabadságát és akadémiai kiválóságait, hogy Magyarországon tudjanak maradni, ahová az Egyesült Államok álláspontja szerint tartoznak és ahol szükség van rájuk.

Közben az Orbán-kormány a siketek párbeszédét játssza el. Először a Fidesz "Amerika szakos" politikusa, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke azt állította, Hoyt Yee csupán a magánvéleményét fogalmazta meg. "Hát, ez egy vélemény. És egyébként egy helyettes államtitkárról beszélünk, tudtommal ő az elmúlt években is ugyanezt a pozíciót töltötte be. Várjuk a jelenlegi amerikai adminisztrációnak a válaszát arra, hogy meg tudjuk-e kötni azt a megállapodást, ami lehetővé teszi, hogy a CEU folytassa a munkáját" közölte Németh Zsolt, s alig egy órán belül meg is érkezett az amerikai külügyminisztérium válasza. A szerdai sajtótájékoztatóján Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke pedig azt mondta, hogy az amerikaiak azért nem akarnak tárgyalni a magyar kormánnyal, mert tévedésben vannak a törvénnyel kapcsolatban. Gulyás abban bízik, hogy ha az amerikai kormány „a törvény tartalmát megismeri, akkor az amerikai szövetségi kormány is tudhatja, semmi másra nincs szükség, mint elvi jóváhagyásra, megállapodásra, akár szándéknyilatkozatra”. Csakhogy ilyet saját jogrendszere miatt az Egyesült Államok kormánya akkor sem adhatna, ha nem a magyar fél próbálná kizsarolni.

Előfordulhat, hogy mégis kimenekülnek

Az a kérdés, hogy a CEU ahhoz ragaszkodik, hogy legyen Magyarországon működési engedélye, vagy ahhoz, hogy legyen Magyarországon képzése, amire CEU-s diplomát adhat ki - leegyszerűsítve így foglalta össze az egyetem szerinte nem is bizonytalan helyzetét a hvg.hu-nak az oktatási államtitkár. Palkovics László szerint a CEU és a Közép-európai Egyetem jelenlegi licencszerződésének kibővítésével az intézmény a nagy vihart kavart törvénymódosítás előtti módon működhet. Legfeljebb a működési engedélyét veszítheti el a CEU, de a képzései nem kerülnek veszélybe, ha nem teljesíti a múlt héten elfogadott törvény szabta két új feltételt - mondta Palkovics László brüsszeli tárgyalásai után. Szerinte, ha az intézmény meg akarja oldani a problémát, akkor gyakorlatilag csak két önálló jogi személyiségnek számító egyetem: az Amerikában angol nyelven jegyzett CEU és a magyar Közép-európai Egyetem (KEE) 2009-ben kötött licencmegállapodását kell kibővítenie. "Ha a KEE-t lefordítjuk, az így is, úgy is CEU, tehát a működési engedélynek nincsen sok jelentősége" - summázta a helyzetet az államtitkár, hozzátéve: úgyis most jön a tárgyalási szakasz - Orbán Viktor kedden miniszterelnöki megbízottat nevezett ki a kérdés diplomáciai rendezésére - a kormány, illetve akár személyesen ő, nyitott a rektorral való további egyeztetésre. Ez persze egy eddig nem tapasztalt álláspont a magyar kormány részéről, ráadásul ezt Palkovics egyetlen nappal brüsszeli tárgyalásai után mondta, éppen olyan "csalásra" buzdítva a CEU-t, mint amellyel még bárminemű jogalap nélkül megvádolták az intézményt.

Európa ezt is elnézi Orbánnak?

Az Európai Bizottság (EB) egyelőre vizsgálódik és egyeztetéseket kezdeményez, de nem indít hivatalos eljárást Magyarország ellen. Ezzel az eredménnyel zárult a Jean-Claude Juncker vezette testület első politikai vitája a legfrissebb magyarországi fejleményekről.

Sajtótájékoztatóján Frans Timmermans, a jogállamiságért és az alapvető jogokért felelős alelnök a Népszava kérdésére kifejtette: megítélésük szerint a demokrácia és a jogállam “formailag” nincs rendszerszintű veszélyben Magyarországon. (Mint közismert, Lengyelország ellen a jogállamot ért szisztematikus fenyegetések miatt indított másfél éve eljárást a brüsszeli testület.)

Az uniós kollégium a felsőoktatási törvényről, a civil szervezetek külföldi támogatásáról szóló jogszabály-tervezetről, a nemzeti konzultációról, a komoly jogi aggályokat keltő migrációs törvénykezésről és a romák elleni diszkriminációról tárgyalt szerda délelőtti ülésén. Az EU ellenőrző testületét aggasztják azok a budapesti döntések, amelyek sérthetik az EU jogszabályait és az uniós alapértékeket. Ezért mélyreható politikai párbeszédet kezdeményez a magyar kormánnyal az EU mindhárom intézményének - az Európai Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és a kormányközi Miniszteri Tanácsnak - a bevonásával.

Mint Timmermans szavaiból kiderült, az egyes menekültügyi rendelkezések és a romák iskolai szegregációja miatt korábban indított kötelezettségszegési eljárásokat hamarosan a következő szakaszba léptethetik. A márciusban elfogadott menedékjogi törvény módosítása ugyancsak súlyos aggodalmakat vet fel. A felsőoktatási törvény alapos jogi elemzését követően dönt majd a Bizottság arról, hogy tesz-e jogi lépéseket. Elsősorban azt fogja megvizsgálni, hogy a rendelkezések nem sértik-e a szolgáltatásnyújtás és letelepedés szabadságát, valamint a harmadik országból érkező kutatók jogait. Az uniós “kormány” ugyancsak elemezni fogja a civil szervezetekről készülő jogszabályt is, mégpedig abból a szempontból, hogy a finanszírozás átláthatóságának követelménye összhangban van-e az arányosság és megkülönböztetés-mentesség elveivel. A nemzeti konzultációra még e hónap végén elkészül a brüsszeli válasz — hangzott el.

Timmermans méltatta a magyar kormány készségét a párbeszédre, és azt mondta: szeretnék megtudni Orbán úrtól, milyen elképzelései vannak Magyarország jövőjéről, osztja-e az uniós szerződésekben és a friss Római Nyilatkozatban foglalt európai értékrendet. Az illiberalizmus térhódítását firtató újságírói kérdésre azt válaszolta: az illiberalizmus itt lesz velünk egy darabig, és bár fontos politikai tényező néhány tagállamban és EU-n kívüli országban, sohasem fog győzedelmeskedni.

Lapunkkal ugyanakkor a Bizottság azt is közölte: a testület abban állapodott meg, hogy a kötelezettségszegési eljárásokra vonatkozó soron következő, a hónap végén esedékes döntései keretében előrébb viszik az egyes releváns és jogilag érett kötelezettségszegési eseteket. "A biztosi testület által szerdán megvitatott kérdések kapcsolódnak mind az uniós jog, mind az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében lefektetett közös uniós értékek tiszteletben tartásához. Együttvéve a Bizottság úgy értékeli, hogy a magyarországi helyzet aggodalomra ad okot. A biztosi testület ezért megállapodott arról, hogy politikai párbeszédet indít a magyar hatóságokkal, a többi tagállammal és az Európai Parlamenttel." Márpedig a hónap végére az uniós parlament egyhangú határozattal kérheti fel a Bizottságot, indítsa meg a demokratikus rendszert érintő, átfogó monitoring vizsgálatot Magyarországgal szemben. Erre épp azon az április 26-i plenáris ülésen kerülhet sor, amelyen várhatóan Orbán Viktor is részt vesz majd, s ahol - mint Timmermans kiemelte - a magyar kormányfő egyértelművé teheti, Európa része kíván-e maradni. Mindezek nyomán annyira nem is meglepő, hogy a magyar kormány nevében Kovács Zoltán szóvivő úgy reagált: "az Európai Bizottság megpróbálja nyomás alá helyezni az országot, kikényszeríteni a kötelező kvóta elfogadását és a határzár felszámolását. Szijjártó Péter külügyminiszter szerint pedig egyenesen "szánalmas vádaskodás Timmermans fellépése".

“Az Európai Néppárt elnöksége április 29-iki ülésén fogja megvitatni és értékelni a magyarországi helyzetet a Fidesz részvételével. A Néppárt várja az Európai Bizottság vizsgálatának az eredményét a legfrissebb törvényi rendelkezésekről. Elvárjuk, hogy Magyarország tartsa tiszteletben az EU jogszabályait és értékeit” — nyilatkozta a Népszavának Siegfried Muresan, a kontinens kereszténydemokrata pártjait tömörítő pártcsalád szóvivője.