Merkel megint megelőzte Schulzot

Publikálás dátuma
2017.04.14. 15:55
FOTÓ: Michele Tantussi/Getty Images
Újabb felmérés jelzi Németországban, hogy Angela Merkel kancellár ismét népszerűbb, mint szociáldemokrata párti (SPD) kihívója, Martin Schulz.

Az ARD országos közszolgálati televízió Deutschlandtrend című kutatássorozatának új mérése szerint amennyiben közvetlenül lehetne kancellárt választani, a németek 46 százaléka a 2005 óta hivatalban lévő kancellárra szavazna, 40 százalék pedig a szociáldemokrata jelöltre. Márciusban még fordított volt a helyzet, Martin Schulz 45 százalékon, Angela Merkel 36 százalékon állt.

Martin Schulz - az Európai Parlament korábbi elnöke - január végén lépett színre az őszi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választásra készülő német belpolitikában. Megjelenése révén az SPD alig néhány hét alatt csaknem teljesen ledolgozta 15 százalékpont körüli lemaradását a CDU/CSU-hoz képest, országos választói támogatottsága a 20-23 százalékos szintről 30 százalék fölé emelkedett, miközben a kisebb pártok visszaestek, a CDU/CSU népszerűségének növekedése pedig megállt. 

Azonban az úgynevezett Schulz-hatás gyengülni látszik, ezt jelzi a kancellár közvetlen választásáról szóló kérdésre adott válaszok megoszlása mellett az is, hogy az SPD-s kormányfőjelölt - akit márciusban a párt elnökének is megválasztottak - tevékenységével elégedettek aránya a márciusi 52 százalékról 48 százalékra csökkent, így a legnépszerűbb politikusok rangsorában a negyedik helyről a hatodikra csúszott.

Angela Merkel továbbra is a második helyet foglalja el, tevékenységével a németek 62 százaléka elégedett, ami 2 százalékpontos emelkedés márciushoz képest. A rangsor élén változatlanul Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter, a Merkel vezette jobbközép CDU egyik legtekintélyesebb politikusa áll 68 százalékos népszerűségi mutatóval. Ugyanakkor Martin Schulz megjelenése révén az SPD országos választói támogatottsága a 30 százalékos szint felett stabilizálódott, ami igen jelentős teljesítmény, tekintve, hogy a szociáldemokraták legutóbb a 2010-es évek elején álltak 30 százalék felett.

A Deutschlandtrend adatai szerint ha most vasárnap lenne a Bundestag-választás,  Angela Merkel pártja és a bajor testvérpárt, a CSU szövetsége a szavazatok 34 százalékára számíthatna, ami 2 százalékpontos növekedés, míg az SPD változatlanul 31 százalékon áll. Így a szeptember 24-re kiírt Bundestag-választás előtt nagyjából 5 hónappal mindössze 3 százalékpont a különbség Németország két legnagyobb politikai erejének támogatottsága között.

A többi pártot tekintve márciushoz képest nincs jelentősebb változás. A Bundestag ellenzéki oldalán a Zöldek 8 százalékon stagnálnak, az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) 1 százalékponttal 7 százalékra gyengült. A CDU/CSU-tól jobbra álló, Bundestagon kívüli Alternatíva Németországnak (AfD) változatlanul 11 százalékon áll, és bejutna a Bundestagba a legutóbbi választásokon a parlamentből kiesett, liberális FDP is, amely továbbra is 6 százalékon áll.

Mindennek alapján a jobbközép vezetésű nagykoalíció - CDU/CSU és az SPD összefogásának - folytatása tűnik a leginkább valószínűnek. A Deutschlandtrend adatai szerint a lakosság többségének ez nem is lenne ellenére: 51 százalék szerint a CDU/CSU-SPD összetételű koalíció folytatása jó, vagy nagyon jó lenne Németországnak. Csaknem ugyanennyien, a választók 47 százaléka úgy véli, hogy egy szociáldemokrata vezetésű nagykoalíció - egy SPD-CDU/CSU összetételű kormány - is jót, vagy nagyon jót tenne Németországnak.

Az ARD csütörtök késő esti híradójában ismertetett felmérés a többi között azt is kimutatta, hogy a németeket nem rázta meg különösebben a Borussia Dortmund labdarúgó csapatot szállító autóbusz ellen kedden elkövetett robbantásos merénylet, amelyben megsebesült egy játékos és egy rendőr. A megkérdezettek 82 százaléka azt mondta, hogy biztonságban érzi magát, és csupán 17 százalék számolt be arról, hogy nem érzi magát biztonságban a hazájában. Ugyancsak többségi - a németek 56 százaléka által osztott - vélemény az, hogy Németország megfelelően védett a terrortámadások ellen, míg 42 százalék nem tartja megfelelőnek a védelmet.

A felmérést az infratest dimap kutatóintézet végezte április 10. és 12. között 1502 ember megkérdezésével. Az adatok a szavazókorú népességre nézve reprezentatívak.

Szerző

Gyermekekkel írattak alá hamis jelenléti ívet Szekszárdon

A fogyatékosok életét bemutató, "érzékenyítő programon" vettek részt kisdiákok a szekszárdi Garay János Általános Iskolában, ám csak papíron:  a Hadházy Ákos (LMP) korrupcióellenes ügyvivője által bemutatott jelenléti íven a foglalkozás dátumánál 2017 június 9. szerepel. Ugyanakkor a kisiskolásokkal már most aláíratták az ívet arról, hogy részt vettek az "Esélyt Tolnának" alapítvány által szervezett foglalkozáson, ahol megismerhették a vakok és gyengénlátók életét. 

A foglalkozást Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) finanszírozta: a békemeneteket szervező CÖF-vezér Csizmadia László elnökölte NEA 2015-ben 2,1 milliárd forintot osztott ki "a civil társadalom erősítésére és a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának segítésére" és ebből kapott az Esélyt Tolnának alapítvány is. 

Hadházy Ákos lapunknak elmondta: az eset után megkereste a szekszárdi iskola igazgatóját és tanárját. Azok azzal magyarázták neki az esetet, hogy "egy korábban megtartott foglalkozást akartak ilyen módon adminisztrálni."  Ezzel némileg egybehangzik azzal, amit Letenyei Márta az "Esélyt Tolnának" alapítvány vezetője mondott lapunknak: szerinte ezek az általános iskolai érzékenyítő programok 2016 júniusa és decembere között valósultak meg, az eseményekről fotó- és videóanyagok is készültek.  (Az iskolában a gyerekek emlékeztek is rá, hogy jó egy évvel korábban előfordult, hogy kiterelték őket az iskolaudvarra, ahol egy vak bácsi mesélt nekik az életéről.) 

Azonban: "ahogy jól sikerült civil rendezvényeken előfordul, a programokba belefeledkezve a helyszínen nem töltötték ki a résztvevők a jelenléti íveket" , ezért arra kérték a partneriskolát, hogy pótolják a hiányosságot, azonban a pótlás során elírták a dátumot és így került oda a 2017 júniusi dátum. "Alapítványunk a jövőben a partnerekkel történő események megvalósítása során naprakész adminisztrációt fog elvárni" - kommentálta az ügyet nekünk Letenyei Márta. A városban ismert közösségszervező szerint alapítványuk 1995-ben alapult és ez alatt  nagyon sok hasznos és értékes programmal kapcsolódtak be a város kulturális életébe.

Hadházy Ákos hangsúlyozta: az adott ügy messze nem a legkirívóbb eset. Az alapítvány ugyanis legfeljebb csak 3 millió forintot kaphatott a költségvetésből a programra, míg másutt milliárdos tételekben folyik el a közpénz fiktív vagy silány oktatási programokra. 

Szerinte ugyanakkor széltében-hosszában elterjedt gyakorlat, hogy elmaradott, mélyszegénységben lévő kistérségekben különféle oktatásszervező cégek, alapítványok, egyesületek tanfolyamokat szerveznek,  majd ezeket nem tartják meg, vagy jóval kevesebbet tartanak az ígértnél. Ugyanakkor a pályázati források lehívása érdekében gyakran fiktív jelenléti íveket íratnak alá a résztvevőkkel. Sőt, előfordul, hogy a különféle évszakokban tartott kültéri rendezvények dokumentálásához arra kérik a résztvevőket, hogy öltözzenek át, majd az évszaknak megfelelő ruházatban is levideózzák a résztvevőket. De Hadházy az ellenkezőjéről is hallott: volt, hogy egy téli rendezvényt próbáltak a szervezők nyárinak beállítani, ám ott becsúszott egy kis malőr, mivel a "nyári" háttérben látszódott egy karácsonyfa. Azonban ezeken a helyeken a zömében mélyszegénységben élő kisiskolások nem mernek beszélni az ügyről. 

Szekszárdra visszatérve: Hadházy szerint "Esélyt Tolnának" ügye szerinte csak annyiban speciális, hogy itt kézzelfogható bizonyíték van a félredátumozásra. A gyerekekkel aláíratott jelenléti ívet azért szerezte meg az LMP korrupcióellenes ügyvivője gyerekével is aláíratták az előredátumozott jelenléti ívet, a gyerek pedig titokban lefotózta azt. Hadházy úgy tudja, hogy nem ez volt az egyetlen fura eset a városban. Tud olyan ügyről, hogy a gyerekeket kiterelték egy testnevelési óráról és mások nevében kellett jó pár jelenléti ívet aláírniuk, más szóval aláírást kellett hamisítaniuk.  "Négy gyerekemből csak eggyel nem akartak aláíratni hamis jelenléti ívet, de csak azért, mert ő még csak hét hónapos" - mondta az ügyvivő.

Gyermekekkel írattak alá hamis jelenléti ívet Szekszárdon

A fogyatékosok életét bemutató, "érzékenyítő programon" vettek részt kisdiákok a szekszárdi Garay János Általános Iskolában, ám csak papíron:  a Hadházy Ákos (LMP) korrupcióellenes ügyvivője által bemutatott jelenléti íven a foglalkozás dátumánál 2017 június 9. szerepel. Ugyanakkor a kisiskolásokkal már most aláíratták az ívet arról, hogy részt vettek az "Esélyt Tolnának" alapítvány által szervezett foglalkozáson, ahol megismerhették a vakok és gyengénlátók életét. 

A foglalkozást Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) finanszírozta: a békemeneteket szervező CÖF-vezér Csizmadia László elnökölte NEA 2015-ben 2,1 milliárd forintot osztott ki "a civil társadalom erősítésére és a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának segítésére" és ebből kapott az Esélyt Tolnának alapítvány is. 

Hadházy Ákos lapunknak elmondta: az eset után megkereste a szekszárdi iskola igazgatóját és tanárját. Azok azzal magyarázták neki az esetet, hogy "egy korábban megtartott foglalkozást akartak ilyen módon adminisztrálni."  Ezzel némileg egybehangzik azzal, amit Letenyei Márta az "Esélyt Tolnának" alapítvány vezetője mondott lapunknak: szerinte ezek az általános iskolai érzékenyítő programok 2016 júniusa és decembere között valósultak meg, az eseményekről fotó- és videóanyagok is készültek.  (Az iskolában a gyerekek emlékeztek is rá, hogy jó egy évvel korábban előfordult, hogy kiterelték őket az iskolaudvarra, ahol egy vak bácsi mesélt nekik az életéről.) 

Azonban: "ahogy jól sikerült civil rendezvényeken előfordul, a programokba belefeledkezve a helyszínen nem töltötték ki a résztvevők a jelenléti íveket" , ezért arra kérték a partneriskolát, hogy pótolják a hiányosságot, azonban a pótlás során elírták a dátumot és így került oda a 2017 júniusi dátum. "Alapítványunk a jövőben a partnerekkel történő események megvalósítása során naprakész adminisztrációt fog elvárni" - kommentálta az ügyet nekünk Letenyei Márta. A városban ismert közösségszervező szerint alapítványuk 1995-ben alapult és ez alatt  nagyon sok hasznos és értékes programmal kapcsolódtak be a város kulturális életébe.

Hadházy Ákos hangsúlyozta: az adott ügy messze nem a legkirívóbb eset. Az alapítvány ugyanis legfeljebb csak 3 millió forintot kaphatott a költségvetésből a programra, míg másutt milliárdos tételekben folyik el a közpénz fiktív vagy silány oktatási programokra. 

Szerinte ugyanakkor széltében-hosszában elterjedt gyakorlat, hogy elmaradott, mélyszegénységben lévő kistérségekben különféle oktatásszervező cégek, alapítványok, egyesületek tanfolyamokat szerveznek,  majd ezeket nem tartják meg, vagy jóval kevesebbet tartanak az ígértnél. Ugyanakkor a pályázati források lehívása érdekében gyakran fiktív jelenléti íveket íratnak alá a résztvevőkkel. Sőt, előfordul, hogy a különféle évszakokban tartott kültéri rendezvények dokumentálásához arra kérik a résztvevőket, hogy öltözzenek át, majd az évszaknak megfelelő ruházatban is levideózzák a résztvevőket. De Hadházy az ellenkezőjéről is hallott: volt, hogy egy téli rendezvényt próbáltak a szervezők nyárinak beállítani, ám ott becsúszott egy kis malőr, mivel a "nyári" háttérben látszódott egy karácsonyfa. Azonban ezeken a helyeken a zömében mélyszegénységben élő kisiskolások nem mernek beszélni az ügyről. 

Szekszárdra visszatérve: Hadházy szerint "Esélyt Tolnának" ügye szerinte csak annyiban speciális, hogy itt kézzelfogható bizonyíték van a félredátumozásra. A gyerekekkel aláíratott jelenléti ívet azért szerezte meg az LMP korrupcióellenes ügyvivője gyerekével is aláíratták az előredátumozott jelenléti ívet, a gyerek pedig titokban lefotózta azt. Hadházy úgy tudja, hogy nem ez volt az egyetlen fura eset a városban. Tud olyan ügyről, hogy a gyerekeket kiterelték egy testnevelési óráról és mások nevében kellett jó pár jelenléti ívet aláírniuk, más szóval aláírást kellett hamisítaniuk.  "Négy gyerekemből csak eggyel nem akartak aláíratni hamis jelenléti ívet, de csak azért, mert ő még csak hét hónapos" - mondta az ügyvivő.