Marine Le Pen tesz a francia ügyészségre

A francia hatóságok Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Front elnöke és államfőjelöltje mentelmi jogának felfüggesztését kérték az Európai Parlamenttől a párt fiktív EP-asszisztensi állásai miatt indított vizsgálat keretében - erősítették meg pénteken rendőrségi források a France Inter francia közszolgálati rádió értesülését.

A kilenc nap múlva esedékes francia elnökválasztás első fordulójában favoritnak számító Marine Le Pen március 10-én a mentelmi jogára hivatkozva nem jelent meg az ügyészségen, amely feltételezhetően vádemelésre idézte be. A pártelnök akkor azt közölte, az elnökválasztást hat hét héttel követő nemzetgyűlési választások végéig nem hajlandó az igazságszolgáltatás előtt megjelenni és vallomást tenni. 

A pénzügyi visszaélések vizsgáló párizsi ügyészség ezt követően fordult az Európai Parlamenthez, és kérte Marine Le Pen és egy képviselőtársa, Marie-Christine Boutonnet mentelmi jogának felfüggesztését egy-egy március 29-i és 30-i keltezésű levélben. Az illetékes vizsgálóbíró az eljárásnak megfelelően a levelet a párizsi ügyészségnek küldte el, amely továbbítja a főügyésznek, majd az igazságügyi minisztériumnak, amely eljuttatja a levelet az Európai Parlamentbe, így az eljárás feltehetően hónapokat vesz igénybe, így nincs sok esély arra, hogy az európai képviselők még az elnökválasztás előtt döntsenek a kérdésről.

"Ez természetes, ez egy teljesen klasszikus eljárás, nem vagyok meglepve" - mondta pénteken Marine Le Pen a France Info francia hírrádiónak adott interjúban. Hozzátette, hogy továbbra sem bánja, hogy nem jelent meg márciusban az ügyészségi idézésen.

Az ügyben a párizsi ügyészség indított előzetes eljárást, majd az ügyet decemberben átadta független vizsgálóbíróknak, akik arra keresik a választ, hogy a Nemzeti Front fizetett-e alkalmazottakat Franciaországban uniós pénzekből, európai parlamenti asszisztensek szerződése alapján. Le Pen kabinetfőnöke, Catherine Griset ellen február 22-én emeltek vádat. Azzal gyanúsítják, hogy 2010 és 2016 között az EP-ben vett fel asszisztensi fizetést, holott ezalatt valójában Franciaországban töltött be tisztséget a pártjában. A párt egyik másik alkalmazottja, a párizsi pártszékházban grafikusként foglalkoztatott Charles Hourcade ellen is eljárás indult amiért uniós asszisztensi fizetést vett fel.

Marine Le Pen korábban több ízben is hangoztatta, hogy nem jelenik meg az idézésen a fiktív európai uniós szerződések ügyében. Európai parlamenti képviselőként élvezett mentelmi joga révén nem kényszeríthető vallomástételre, sem más kényszerítő intézkedésre. A vizsgálóbíráknak előzőleg kérniük kell a mentelmi jogának felfüggesztését.

Ez lesz a harmadik alkalom, hogy Marine Le Pen mentelmi jogának felfüggesztéséről szavaznak az európai parlamenti képviselők. Március 2-án szintén a francia hatóságok kérésére az EP azért függesztette fel Le Pen mentelmi jogát, mert az Iszlám Állam nevű terrorszervezet kivégzéseiről készült fotókat tett közzé a Twitteren, és ezért, "erőszakos tartalmú fotók közzététele" miatt 2015 végén vizsgálatot indítottak ellene, 2013-ban pedig szintén egy Párizsban indult eljárás miatt szavazott az EP Le Pen mentelmi jogának felfüggesztéséről, amiért a muzulmánok utcai imádkozását Franciaország második világháborús német megszállásához hasonlította.

Szerző

Merkel megint megelőzte Schulzot

Publikálás dátuma
2017.04.14. 15:55
FOTÓ: Michele Tantussi/Getty Images
Újabb felmérés jelzi Németországban, hogy Angela Merkel kancellár ismét népszerűbb, mint szociáldemokrata párti (SPD) kihívója, Martin Schulz.

Az ARD országos közszolgálati televízió Deutschlandtrend című kutatássorozatának új mérése szerint amennyiben közvetlenül lehetne kancellárt választani, a németek 46 százaléka a 2005 óta hivatalban lévő kancellárra szavazna, 40 százalék pedig a szociáldemokrata jelöltre. Márciusban még fordított volt a helyzet, Martin Schulz 45 százalékon, Angela Merkel 36 százalékon állt.

Martin Schulz - az Európai Parlament korábbi elnöke - január végén lépett színre az őszi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választásra készülő német belpolitikában. Megjelenése révén az SPD alig néhány hét alatt csaknem teljesen ledolgozta 15 százalékpont körüli lemaradását a CDU/CSU-hoz képest, országos választói támogatottsága a 20-23 százalékos szintről 30 százalék fölé emelkedett, miközben a kisebb pártok visszaestek, a CDU/CSU népszerűségének növekedése pedig megállt. 

Azonban az úgynevezett Schulz-hatás gyengülni látszik, ezt jelzi a kancellár közvetlen választásáról szóló kérdésre adott válaszok megoszlása mellett az is, hogy az SPD-s kormányfőjelölt - akit márciusban a párt elnökének is megválasztottak - tevékenységével elégedettek aránya a márciusi 52 százalékról 48 százalékra csökkent, így a legnépszerűbb politikusok rangsorában a negyedik helyről a hatodikra csúszott.

Angela Merkel továbbra is a második helyet foglalja el, tevékenységével a németek 62 százaléka elégedett, ami 2 százalékpontos emelkedés márciushoz képest. A rangsor élén változatlanul Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter, a Merkel vezette jobbközép CDU egyik legtekintélyesebb politikusa áll 68 százalékos népszerűségi mutatóval. Ugyanakkor Martin Schulz megjelenése révén az SPD országos választói támogatottsága a 30 százalékos szint felett stabilizálódott, ami igen jelentős teljesítmény, tekintve, hogy a szociáldemokraták legutóbb a 2010-es évek elején álltak 30 százalék felett.

A Deutschlandtrend adatai szerint ha most vasárnap lenne a Bundestag-választás,  Angela Merkel pártja és a bajor testvérpárt, a CSU szövetsége a szavazatok 34 százalékára számíthatna, ami 2 százalékpontos növekedés, míg az SPD változatlanul 31 százalékon áll. Így a szeptember 24-re kiírt Bundestag-választás előtt nagyjából 5 hónappal mindössze 3 százalékpont a különbség Németország két legnagyobb politikai erejének támogatottsága között.

A többi pártot tekintve márciushoz képest nincs jelentősebb változás. A Bundestag ellenzéki oldalán a Zöldek 8 százalékon stagnálnak, az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) 1 százalékponttal 7 százalékra gyengült. A CDU/CSU-tól jobbra álló, Bundestagon kívüli Alternatíva Németországnak (AfD) változatlanul 11 százalékon áll, és bejutna a Bundestagba a legutóbbi választásokon a parlamentből kiesett, liberális FDP is, amely továbbra is 6 százalékon áll.

Mindennek alapján a jobbközép vezetésű nagykoalíció - CDU/CSU és az SPD összefogásának - folytatása tűnik a leginkább valószínűnek. A Deutschlandtrend adatai szerint a lakosság többségének ez nem is lenne ellenére: 51 százalék szerint a CDU/CSU-SPD összetételű koalíció folytatása jó, vagy nagyon jó lenne Németországnak. Csaknem ugyanennyien, a választók 47 százaléka úgy véli, hogy egy szociáldemokrata vezetésű nagykoalíció - egy SPD-CDU/CSU összetételű kormány - is jót, vagy nagyon jót tenne Németországnak.

Az ARD csütörtök késő esti híradójában ismertetett felmérés a többi között azt is kimutatta, hogy a németeket nem rázta meg különösebben a Borussia Dortmund labdarúgó csapatot szállító autóbusz ellen kedden elkövetett robbantásos merénylet, amelyben megsebesült egy játékos és egy rendőr. A megkérdezettek 82 százaléka azt mondta, hogy biztonságban érzi magát, és csupán 17 százalék számolt be arról, hogy nem érzi magát biztonságban a hazájában. Ugyancsak többségi - a németek 56 százaléka által osztott - vélemény az, hogy Németország megfelelően védett a terrortámadások ellen, míg 42 százalék nem tartja megfelelőnek a védelmet.

A felmérést az infratest dimap kutatóintézet végezte április 10. és 12. között 1502 ember megkérdezésével. Az adatok a szavazókorú népességre nézve reprezentatívak.

Szerző

Botrány lett a sörreklámból - Elnézést kért a Tesco

Publikálás dátuma
2017.04.14. 14:16
FOTÓ: Daniel Berehulak/Getty Images
Megosztó kampány keretében hirdette akciós söreit és ciderjeit a Tesco Angliában. A reklám egy szóviccre épül, ám  a keresztény egyház több képviselőjénél kiverte a biztosítékot, mondván, hogy óriási tiszteletlenség az ünnepre nézve - írja az Origo.

A reklám magyar fordításban úgy hangzott: "remek ajánlatok sörre és ciderre. Legyen a nagypéntek nagyszerűbb”. Angolul a nagypénteket Good Friday-nek nevezik, a hirdetés pedig azt sugallja, hogy alkohollal még jobb (better - angolul) lehet az ünnep.

A kampány a keresztény egyház több képviselőjét azonnal felháborította, szerintük ez óriási tiszteletlenség az ünnepre nézve, ami Jézus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és temetéséről való megemlékezésről szól. A reklám azért is visszás, mert nagypéntek a böjt utolsó napja, amikor sokan nem csak húsmentes életmódot folytatnak, de alkoholt sem fogyasztanak. 

A reklám miatt a Tesco bocsánatot kért - írta az Origo a BBC-re hivatkozva.

Szerző
Témák
Tesco húsvét