Kovács kontra Ignatieff - Mindkettő megszólalt a külföldi sajtóban

Publikálás dátuma
2017.04.16 15:25
Forrás: The Observer/Facebook
Fotó: /
Aki olvasta Akutagava örökbecsű novelláját, a Vihar kapujában-t, az talán hajlamos lesz életében arra, hogy a saját vélt igazsága mellett, legalábbis mérlegelje a másikét, vagy épp a harmadikét, hiszen még az un. tényeknek is annyi nézőpontja lehet - erre tanít a bölcs japán író - ahányan érzékelik azt a maguk szemszögéből. Mindez persze nem jelenti azt, hogy minden relativizálható, hogy ne létezhetnének kikezdhetetlen, vagy épp gránitszilárdságú alapértékek az emberiség történetében, ahogy azt sem jelenti, hogy a figyelmes szemlélő ne vehetné észre, ha valaki hamis prófétaként, tudatosan, manipulatívan és önös érdekből hirdeti a maga védhetetlen "igazságát." A többi beszéljen magért.

Az MTI beszámolója szerint a Közép-európai Egyetem (CEU) ügyéről közöl írást a The Observer című vasárnapi baloldali brit lap, megszólaltatva Kovács Zoltán kormányszóvivőt és Michael Ignatieffet, a CEU rektorát. A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című német konzervatív vasárnapi lap pedig Orbán játéka címmel közölt kommentárt hasonló témában.

A The Observer szerzője, Robert Tait szerint "az urbánus értelmiségi Ignatieff valószínűtlen jelölt arra, hogy Orbán Viktor, "Magyarország populista miniszterelnöke" szemében mumussá váljék". Kovács Zoltán ugyanakkor a lap idézete szerint kijelentette, hogy a CEU rektora, a "Kanadából jött, bukott liberális politikus" a nyilvánosság előtt félremagyarázza, a tanszabadság elleni támadásnak állítja be a felsőoktatási törvényt. A szerző értelmezése szerint e nyilatkozatok arra vallanak, hogy a magyar kormányt váratlanul érte az ellenállás ereje a parlamentben néhány nap alatt gyorsított eljárásban elfogadott törvénnyel szemben.

A Lex CEU-nak nevezett törvénnyel a kormány újabb frontot nyitott a Soros Györggyel szembeni háborúban, amelyet a magyar kormány abban a hiszemben hirdetett meg, hogy csekély ellenállásba fog ütközni Donald Trump amerikai elnök részéről. A Soros elleni támadással egy időben Orbán Viktor újabb EU-ellenes rohamot is indított az "Állítsuk meg Brüsszelt" "provokatív" címmel ellátott kormányzati konzultáció formájában - írja a brit lap. Vannak azonban arra utaló jelek, hogy Orbán tévesen mérte fel a hangulatot, és a CEU elleni támadással alkalmat adott az EU-nak a cselekvésre az egyre inkább autoriter vezetési módszereivel kapcsolatos, régóta fennálló aggályok ügyében is - áll a The Observer írásában.

Kovács Zoltán szerint ugyanakkor az EU fellépése a CEU-ügyben "összességében alapvetően az illegális migrációról szól". "Amit az idén érvényesíteni akarnak és át akarnak erőltetni, az a kvótarendszer, és az, hogy Európa befogadóbb legyen az illegális migrációval szemben" - idézi a brit lap a kormányszóvivőt. Ignatieff erre a The Observernek úgy reagált: "Érti-e (Kovács Zoltán), hogy a szavai mire vallanak?" A CEU rektora szerint a kormányszóvivő kijelentéseiből az következtethető, hogy "a magyar kormány valamilyen politikai műveletet folytat", mert van valamilyen cselekvési terve a migrációval kapcsolatban, és "okos húzásnak tartja egy olyan intézmény megtámadását, amely 25 éve Magyarország életének részese". Michael Ignatieff szerint mindez "tökéletesen egyértelművé" teszi, hogy "politikai támadásról van szó egy olyan ügy szolgálatában, amely engem nem érint". A CEU rektora a The Observernek nyilatkozva a felsőoktatási törvény módosítását a tanszabadság elleni "olyan kirívó, diszkriminatív" támadásnak nevezte, amilyenre szavai szerint a második világháború óta nem volt példa Európa történetében. Ignatieff szerint azonban a CEU semmilyen körülmények között nem zár be. Hozzátette: tárgyalások útján fogják megtalálni a megoldást. 

A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung szerzője, Reinhard Veser kiemelte, hogy Orbán Viktor miniszterelnököt nem lehet antiszemitizmussal vádolni, és pártja, a Fidesz vezető politikusai ugyan nem tesznek antiszemita kijelentéseket, de "elnézik" hűséges támogatóik ilyen megnyilatkozásait. Így adódik az a kérdés, hogy mi a valódi meggyőződés és mi tekinthető taktikázásnak. Hozzátette, hogy ez a kérdés a politika más területeire is érvényes, így a sajtószabadság, az igazságszolgáltatás függetlensége, a demokrácia és az EU ügyére. Orbán kiáll mindezen ügyek mellett, és ugyan a nemzet vérségi kötelékéről és az "+illiberális demokráciáról+" beszél, de úgy fogalmaz, hogy szavaiba "bele kell interpretálni" egyet s mást ahhoz, hogy "Európa-ellenes és antidemokrata ördögként lehessen ábrázolni".

Ezért a vele szemben megfogalmazott kritika egy része a múltban néha "kissé hisztérikusnak" tűnt - írta Reinhard Veser, hozzátéve, hogy Magyarországon nem "lebontják" a demokratikus és jogállami normákat, hanem "egy hosszú folyamat révén lecsiszolják" őket. Azonban mindez a Közép-európai Egyetem és a civil szervezetek ügyével kapcsolatban "új minőséget" ért el. Valószínűleg "nem véletlen", hogy ezzel együtt gyengülni látszik Orbán gátlása az antiszemita sztereotípiák használatával kapcsolatban. A kormányfő személyesen támadja "George Soros magyar származású zsidó pénzügyi befektetőt", és nem tárgyilagos kritikáról van szó, hanem Orbán szavai szerint a Soros-féle erők teljes kiszorításáról - fejtette ki a FAS szerzője. Hozzáfűzte: bizonyos körökben Soros neve már egy ideje a "világuralomra törekvő zsidókat" jelképezi, és Orbán ugyan "természetesen nem mond ilyesmit, de nem is kell neki, elég, ha a Fideszhez közel álló hűséges média fonja tovább a szálat". Hozzátette: Orbán Viktort a szavai alapján nem lehet antiszemitának vagy szélsőjobboldalinak nevezni, de mindenképp aljas a játék, amelyet játszik.

Szerző
2017.04.16 15:25

Meghalt Aretha Franklin

Publikálás dátuma
2018.08.16 16:17

Fotó: AFP/ JAMIE MCCARTHY
76 éves korában, családtagjaitól körülvéve elhunyt a soul királynője, az amerikai pop leghíresebb női alakja.
Egyrészt persze könnyű dolga volt: aki így tud énekelni, azt a sors sikerre ítélte. Másrészt óriási terhet cipelt, elvégre a papának az „egymillió dollárt érő hang" volt a beceneve, a mama angyalian zongorázott, és kislányként sokszor Mahalia Jackson vigyázott rá. Ilyen elvárásoknak nem könnyű megfelelni, de Aretha Franklinnek sikerült. Nem csak a vándor hitszónok papa, a fiatalon meghalt mama és Mahalia néni lehetett rá büszke, de előbb a fekete, majd a fehér, végül egész Amerika. A Time már fél évszázada a címlapjára tűzte, és a soul hangjának nyilvánította. Volt Martin Luther King díszvendége, aztán búcsúztatta őt a temetésén. George W. Bush elnöktől kapta meg az USA legmagasabb kitüntetését, a Szabadság érmet, és énekelt Barack Obama beiktatásán.
Egyetlen más nő sem szerepelt több mint száz dallal a Billboard ranglistáin, eladott 75 millió hanglemezt, Luciano Pavarotti helyett beugorva a Turandot „Nessun dorma" áriájával kápráztatta el az 1998-as Grammy gála közönségét.
Hatévesen kezdett énekelni, és hetven évvel később, 2018 elején jelentette be visszavonulását – akkor még csak a turnéktól. Tizennégy évesen indult a szólókarrierje, a középiskolát már a második évben otthagyta – aztán, hol máshol, a Yale-en kapott díszdoktorátust. Meg a Harvardon, a Princetonon, a Brownon, a Berklee-n és még ki tudja hol mindenhol. Hangja együtt erősödött a polgárjogi mozgaloméval, amelynek egyik fiatal és szép arca lett. A #metoo mozgalom láttán nem lehet nem visszagondolni az általa sikerre vitt Otis Redding nótára: Respect, összesen csak ennyit kérek, egy kis tiszteletet...
Nagyon nagy részben Aretha Franklinnak köszönhető a Detroitból kiindult soul zene a rasszhatárokat áttörő sikere, utóbbi pedig kulcsszerepet játszott a feketék kulturális egyenjogúságáért folytatott küzdelemben. Több mint negyven éve, nőként a legelsőként iktatták be a Rock and Roll hírességek csarnokába. Az amerikai pop királynője hetven éven át minden zenét sikerre vitt, amihez csak nyúlt, a nagy fekete dívák közül is az egyik legnagyobb volt. Mivel is búcsúzhatnánk, respekt, Aretha, respekt.
2018.08.16 16:17
Frissítve: 2018.08.16 16:32

Lekommunistázta Heller Ágnest a kormányszóvivő, pedig ő inkább Soros-ügynök lenne

Publikálás dátuma
2018.08.16 15:22

Fotó: Népszava/ Vajda József
Kovács Zoltán egyetlen kurta mondatban reagált egy, a filozófussal készült hosszú interjúra - és még így is tévedett. Heller pedig nem hagyta szó nélkül a dolgot.
Heller Ágnes, világhírű filozófus és a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja egy, a Political Critique portálon megjelent interjúban önkényúrként jellemezte Orbán Viktort. 
"Semmi sem történhet Magyarországon, amit ő nem akar, és amit akar, az mind megvalósul"
- olvasható a magyar helyzetet hosszan elemző beszélgetésben. Mindezt természetesen nem hagyhatta szó nélkül a rezsim: Kovács Zoltán kormányszóvivő Twitteren reagált az interjúra. Egyetlen mondatban:
"És Heller Ágnes pedig csak egy öreg, bigott (és lejárt) kommunista"
És még ebben az egyetlen rövidke, személyeskedő és vitára alkalmatlan mondatban is sikerült téves állítást megfogalmaznia a kormányszóvivőnek. Annak ellenére, hogy Magyarországnak hatalmas szitokszótára van, a Fidesznek csak "három szitokszó áll rendelkezésére: egyik a kommunista vagy komcsi, második a Soros-ügynök, harmadik a buzi" - kommentálta Kovács válaszát Heller az ATV-nek. Hozzátette: szerinte a Soros-ügynök jobb választás lett volna, ugyanis
"Magyarországon mindenki tudja, hogy ellensége, ellenfele voltam a Kádár-rendszernek".
2018.08.16 15:22
Frissítve: 2018.08.16 15:38