Csúszhat a metrófelújítás a vizes vébé miatt

Fogadást ajánlok: a fizetésemet feltenném Tarlós Istvánéval szemben, hogy a hármas metró felújítása nem fog elkezdődni az úszó világbajnokság vége előtt - jelentette ki Horváth Csaba az MSZP közgyűlési frakcióvezetője, hozzátéve, csodálkoznék ha Tarlós István tartani merné a tétet. 

Tarlós István főpolgármester korábban a sajtónak többször is leszögezte, hogy júniusban elkezdődnek a hármas metró felújítási munkálatai. Tarlós szerint először a metró Kőbánya Kispest - Nagyvárad tér közötti, déli szakaszának felújítása kezdődhetne meg, majd ezt követően októberben vágnának bele a Újpest és Lehel Tér közötti, északi szakasz rekonstrukciójába. A tervek szerint 2020 februárig tartanának a munkálatok. Horváth Csaba szerint viszont úgy látja: április van és még nincs érvényes közbeszerzés arra, hogy pontosan kik és mennyiért végzik majd el a metrófelújítást. Szerinte jól látszik, hogy "másfél éve a kormány mindenféle adminisztratív eszközt bevet, hogy a vébé előtt a város ne kezdhessen bele a budapestieket érintő beruházásokba." Így a főváros többször is nekifutott a metróvonal felújítási tenderének.Először tavaly ősszel kellett visszavonni a pályázatot, miután az összes jelentkező a rendelkezésre álló 131 milliárdos keretösszeghez képest 30-40 milliárddal nagyobb ajánlatot adott be. Ezután az év elején kellett visszavonni a pályázatot, méghozzá egy gyanúsan papírszagú indokra hivatkozva: a tender kiírása után megjelent egy jogszabály-módosítás, ami több, uniós közbeszerzésről szóló kormányrendeletet módosított. A kormány pedig arra kérte a BKV-t, hogy inkább újra írja ki a tendert.

Egyelőre az is kérdés, hogy a felújítások alatt honnan verbuvál a BKV pluszsofőröket a metrópótló buszokhoz. Szakszervezeti és városházi forrásaink szerint háromszáz sofőrre lenne szükség. Ugyanakkor a BKV normál ügymenetében így is komoly gondot okoz, hogy az alacsony fizetések miatt igen sok sofőr hagyta el a céget. Horváth Csaba úgy véli: a főváros vezetése és a kormány a nyáron legfeljebb egy-két tessék-lássék látszatmunkát indíthat az úszó vébé előtt, hogy azt hazudhassák, időben elkezdődött valami. Így például a Nagyvárad-téren már most óriásplakát hirdeti, hogy rövidesen valamiféle, a metróberuházáshoz kapcsolódó munkák kezdődnek el, ám ezek valójában felszíni munkálatok, maga a metró alagút felújításához hozzá sem fognak.

Az erőszak színháza és a "tulipános forradalom”

Publikálás dátuma
2017.04.18. 07:07
Illusztráció/Thinkstock
Soha annyi bizottsági jelentés nem készült még egy eseménysorról, mint a 2006 őszi zavargásokról. A tömeg erőszakos fellépését és a rendőri intézkedések minőségét elemezték minden oldalról. Az utóbbi napok tömegmegtüntetései miatt valószínűleg egyetlen bizottság sem alakul. A rendőrök változtak meg vagy a tüntetők? Megpróbáljuk összevetni az akkori és a mostani eseményeket és tanulságaikat.

Magyarországon 1956 és 1984 között a vízágyút csak a rendőri ezred laktanyájában használták, udvarmosásra, locsolásra. Az orwelli évben viszont megrendezték a több ezres pusztavacsi „magyar Woodstockot”, egy kétnapos rockbulit Békefesztivál címen. Az ott kitört csetepaté „lerendezése” volt a rendőrség első durva szembesülése azzal, hogy néha tényleg tömeget kell oszlatni.

Az azt követő több, mint húsz évben rendőrök ezrei szolgálták le idejüket úgy, hogy a vízágyú ismét csak öntözött, nem is találkoztak erőszakos tömeggel. A gyakorlatokon a laktanyában az egyik század kergette a másikat, aztán fordítva. A kiképzés finoman szólva sem volt komoly. A rendszerváltás táján és azóta lezajlott minden demonstráció viszonylag békésen, de legalábbis összecsapások nélkül ért véget. Így jött el 2006. szeptembere, az őszödi beszéd kiszivárogtatásának napja, amelynek során a „spontán” felháborodó tömeg megostromolta a Szabadság téri tévészékház épületét. Bő egy hónapon át majdnem minden nap történtek atrocitások, hogy azután hirtelen megszűnjön az erőszak a fővárosban.

A rendőröket felkészületlenül érte az erőszakhullám, ennek is betudható, hogy közülük rengetegen megsérültek – és erről méltatlanul kevés szó esett. Összesen 399 fő – ebből az MTV-székház ostromakor 216 – szenvedett sérülést, közülük 352 könnyen, 47 pedig súlyosan sérült, 34 rendőr került kórházba. A súlyos sérülések körében koponya-, kéz-, láb-, lapockatörés, súlyos ízületi rándulás, halláskárosodás, égési sérülés szerepel, míg a könnyebb sérülések között mellkas-, törzs- és végtag zúzódások, a könnygáz okozta ártalmak, agyrázkódás fordult elő. Égési sérülés miatti plasztikai műtétre volt szükség. A demonstrációkban való fellépés komoly lelki megterhelést volt a rendőröknek. Közülük 191 kért mentálhigiénés ellátást, 21-en pedig súlyos pszichés zavarok miatt betegállományba kerültek, 749-en vettek igénybe többször csoportos foglalkozást a pszichés felkészítés, a szorongás kezelése és az átélt traumák feldolgozása érdekében. Rengetegen le is szereltek.

A jelentések rendre megemlítik, hogy nem volt, vagy alkalmatlan, hiányos volt a védőfelszerelésük. Ráadásul a szűkös költségvetési lehetőségek, és a „takarékos gazdálkodás” követelményei miatt a taktikai elemek gyakoroltatása, az alkalmazandó technikai eszközök kezelésének készségszintűvé válása is hiányos volt. Az úgynevezett Papp-jelentés kitért arra is: a műveletekben részt vevők komoly testi-lelki leterheltsége és túlhajszoltsága, és a létszámproblémák miatt a szolgálati csoportok váltására nem kerülhetett sor. Ezek együttesen hozzájárultak az ismertté vált egyéni „rendőri túlkapásokhoz”.

A rendőrséget az is „váratlanul érte”, hogy a tömeget XXI. századi módon szervezték, irányították, mozgatták. Mobilon, SMS-ben, interneten. Ezzel elmosódtak a szervezettség és a spontaneitás közötti határok. De mi vezetett az esetenként nagyon durva összecsapásokhoz? Erről már a Gönczöl jelentés ír jól érthetően.

„A tömeg aktív magja, valamint a kiszolgáló háttér tagjai körében nyilvánvalóan jelen volt az agresszivitás mint motiváció, mely nem egyszerűen az együttesség hatására jött létre és erősödött fel, hanem a résztvevőket szocializációjuk, személyiségfejlődésük sajátosságai okán vélhetően eleve jellemezte. A lélektani támogatást nyújtó tömeg összeverődésének motivációi sorában az aktuálisan ható politikai és ideológiai motívumok mellett feltétlenül meg kell említenünk az erőszak vonzerejét. A kollektív erőszak színháza elképzelhetetlen a pszichológiai támogatást nyújtó „kórus” hiányában.” A 2006-os trauma sokkja után a rendőrség vezetése és a kormány is cselekedett. Átírták a csapatszolgálati szabályzatot, megtiltották a tömegoszlatás során a gumilövedék használatát. Korszerű felszereléseket vásároltak és sokkal nagyobb figyelmet fordítottak a kiképzésre.

Azok a rendőrök – és parancsnokaik – akik a mostanában zajló jelentős tömegmegmozdulásokon szemben állnak a tüntetőkkel, jóval felkészültebbek, és ami fontos, higgadtabbak 11 évvel ezelőtti társaiknál, illetve önmaguknál. Amíg a demonstráció rendben folyik, kisebb „kihágásokat” is elnéznek a békesség kedvéért. Ha viszont erőszakkal találják szembe magukat, magabiztosabban és határozottabban lépnének fel, mint 2006-ban, jóllehet az alapvető jogszabályok nem változtak meg. Csak éppen napjainkban nem a kollektív erőszak színháza zajlik.

A mosdóba is követik

A szombat esti tüntetésről tartott haza, de még egy étterem WC- jébe is követték – mesélte az RTL-Klub híradójának Antal Nikoletta Henrietta. Ő volt az a lány, aki kitűzte az uniós zászlót a Magyar Rádió egykori székházára, szerda este részt vett az Oktogonon tartott tüntetésen is, ahonnan csütörtök hajnalban bilincsben vitték el a rendőrök. A lány azt állítja: mióta tüntet, civil ruhás rendőrök fi gyelik. Elmondása szerint egymást váltva, párokban követik. Erről videót is készített. A rendőrség azt közölte, ők senkit nem figyelnek meg.

Szerző

Felemás "rezsicsökkentés" a patikákban

Publikálás dátuma
2017.04.18. 07:04
Illusztráció/Thinkstock
Ha csak néhány százalékkal is, de évről évre többet hagy ott a patikában a lakosság, eközben a költségvetés az utóbbi öt évben 30 milliárdot spórolt a gyógyszer-támogatás folyamatos alakítgatásával. S bár az egészségügyi kormányzat szerint a betegek ezalatt 10 milliárdot takarítottak meg, a KSH és a piacelemző cégek adatai ezt nem igazolják: az ő számaikban évről-évre többet fizetnek az emberek orvosságokért.

Még nincsenek tavalyi adatai a Központi Statisztikai Hivatalnak (KSH), de a minap nyilvánosságra hozott összesítésükből kiderül, hogy az előző öt évben mintegy 154 milliárd forinttal nőttek a lakosság egészségügyi kiadásai és ennek a többletnek a fele gyógyszerköltség volt. Az IMS-Healt piaci elemző cég a Gyógyszertár című szakmai lapban közölt adatai szerint tavaly 29 milliárd forinttal volt nagyobb a patikák forgalma, mint az előző évi 634 milliárd forint, ám ezt a nagyobb összeget a korábbinál kevesebb doboztért hagyták ott a vevők. Összességében 2016-ban 1,2 millió dobozzal kevesebb gyógyszert értékesítettek a nagykereskedők, viszont ezért 5,5 százalékkal nagyobb bevételhez jutottak. A vényköteles készítményekből 0,2 százalékkal fogyott kevesebb, mint egy évvel korábban, míg a vény nélkül kapható termékekből 1,2 százalékkal vásároltak többet.

A gyógyszerpiac árainak megfékezésére számtalan eszközt vetett be az Orbán-kormány, köztük a vaklicitet. Az eljárással az egészségbiztosító lényegében megversenyeztette az azonos hatóanyagú orvosságok gyártóit és csak a legolcsóbb szer árához szabott támogatást adott mindegyiküknek. Ezzel ugyan csökkent a biztosító gyógyszerköltsége, ám ha a beteg nem a legolcsóbb terméket kapta az orvostól, vagy ragaszkodott a megszokott készítményéhez, akkor a korábbi térítési díj többszörösét fizethette ki. A vaklicit bevezetésekor, 2012–2013-ban csökkent az állami gyógyszerkiadás, aztán 2014 – 2015-ben ismét nőtt.

Az egészségbiztosító statisztikája szerint 2014 elejére a biztosító 14 százalékot, a lakosság 3 százalékot nyert az új támogatás politikán. Azóta több gyógyszer-kassza kiigazító programja is volt az egészségbiztosítónak, ezek eredményeként együttesen 2011-től a tavalyi évig összességében 30 milliárd forinttal költöttek kevesebbet ártámogatásra. A tárca úgy számol, hogy a betegek is megtakaríthattak tíz milliárdot.

Fekete Tibor szakértő elemzéséből viszont az derül ki: míg tavaly 100 forint értékű gyógyszer árából 47 forint 60 fillért fizetett a lakosság, addig ez az összeg az Orbán-kormány első évében még csak 40 forint volt. Jelenleg az az EU-ban Lengyelországot leszámítva Magyarországon a legmagasabb az általuk fizetendő önrész a gyógyszerek árában.

Kritikus pontja a magyar gyógyszer-támogatásnak, hogy nehezen követhető a hivatalosan még be nem fogadott, de a hazai forgalomban már egyedi méltányossággal elérhető orvosságok finanszírozása. Ezek elsősorban drága rákgyógyszerek.

Az Ernst&Young által készített tanulmány rangsorában, amelyben harminc innovatív medicina hozzáférését vizsgálták 2015-ben különböző európai országokban, Magyarország az utolsó előtti helyre került. A vizsgált 30 hatóanyagból nálunk 14 támogatott, s ugyan továbbiak is elérhetők az említett méltányossági kérelemmel, de a hosszas ügyintézés és a terápiás alkalmazások szűkítése miatt nagyságrendekkel kevesebb beteg férhet hozzájuk, mint más országokban.

Tavaly mintegy 13 ezer méltányossági gyógyszerkérelmet kapott az egészségbiztosító főként rákbetegektől. Az új gyógyszerek befogadása a támogatás normál rendjébe meglehetősen lassú, ezért egyre több korszerű, főként onkológiai készítményhez egyedi kérésre, méltányossági alapon jutnak a betegek. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai szerint az ilyen gyógyszerekre 2012-ig évente 6,5 milliárd forintot költöttek, 2016-ra ez az összeg 22,8 milliárdra nőtt.

 

Szerző