oktatás;
2017-04-18 23:30:00
Hamarosan átalakítják a Köznevelési Kerekasztalt, amelyet sokan illegitimnek tartanak, mivel az egyeztetéseken a mértékadó szakmai szervezetek nem vesznek részt. A lapunk által megismert előterjesztésből az olvasható ki, hogy gyökeres változás, valódi, széleskörű egyeztetés ezután sem várható: a kabinet ezután kormányhatározatban szabályozná a kerekasztalt, amely a továbbiakban Köznevelés-stratégiai Kerekasztal néven működik tovább.
"Egy kormányhatározat semmire sem garancia, senkit nem kötelez semmire. A köznevelési törvényben kellene szabályozni az ilyen szervezetek működését, ahogy az korábban történt" - mondta lapunknak Szüdi János. A Pedagógusok Szakszervezetének oktatási szakértője emlékeztetett: a korábbi, 1993-as törvény előírta azt is, az oktatásért felelős miniszter köteles egyeztetni például a ma már nem létező Közoktatás-politikai Tanáccsal, s csak akkor állhat elő bármiféle előterjesztéssel, ha a testület azt jóváhagyta. "Ilyen most nincs, ma nem létezik legitim egyeztetési fórum, és úgy tűnik, nem is lesz. Ez az egész nem több puszta porhintésnél" - fogalmazott a szakértő.
A kormány már többször bizonyította, nincs szüksége szakmai véleményekre, egyeztetésekre. Legutóbb épp akkor, amikor egy gyerekek tízezreit érintő törvénymódosítási javaslatcsomag véleményezésének idejét Húsvét ünnepére - a 14-15-16-17-i napokra - jelölte ki, április 18-i határidővel. A tervek szerint egyes régiókban jogszerűvé tennék a képesítés nélküli tanárok foglalkoztatását (így "orvosolva" a pedagógushiányt), és lehetővé tennék, hogy ne csak gyógypedagógusok foglalkozhassanak enyhén, illetve középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulókkal. Megszüntetnék továbbá annak lehetőségét, hogy a tanulási nehézségekkel küzdő diákokat fel lehessen menteni az érdemjegyekkel való osztályzás alól. A Civil Közoktatási Platform (CKP) szerint mindezzel a kormány legalább százezer gyermek iskolai esélyeit veszélyezteti. "Az egész eljárás minősíthetetlen körülményei - a véleményezés időtartama és időpontja - pedig azt jelzi, továbbra sem érdekli őket senki más véleménye".
De még a látszat-egyeztetéseken is bebiztosítják, hogy az oktatási ámokfutásnak senki se szabhasson határt. Az "új" kerekasztalnak öt képviseleti oldala lesz, az első a kormányzati képviselet: ez az Emberi Erőforrások Minisztériuma, illetve más, az oktatásban érintett minisztériumok (nemzetgazdasági, honvédelmi, földművelésügyi, belügy) egy-egy képviselőjéből áll majd. A szakmai képviselet nyolc főből áll, a kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar három főt, az Országos Köznevelési Tanács (OKNT) két főt, a Magyar Tudományos Akadémia és a Rektori Konferencia egy-egy főt, valamint a gyakorlóiskolák is egy főt delegálhatnak.
Az intézményfenntartói képviselet tizenegy főt jelent, az alábbiak szerint: a Klebelsberg Központ részéről két fő a tankerületek képviseletében, a szakképzési hivatal koordinálásával további két fő a szakképzési centrumok képviseletében. Három főt delegálhatnak az önkormányzatok (közülük egy a nemzetiségi önkormányzatok képviseletében), négy főt az egyházak, egyet pedig a magánfenntartók. A szakszervezetek három főt küldhetnek (ha találnak olyan szakszervezeteket, amelyek hajlandóak részt venni a színjátékban), a szülők, diákok képviselői pedig egy-egy fő rendes és egy-egy fő póttagot.
Utóbbiak nem jártak jól az elmúlt években egyfajta fantomszervezetként működő Országos Köznevelési Tanácsban, amelyre ugyancsak átalakítások várnak. Első lépésként a tagok sorából kirakják a diákok, szülők képviselőit. Ezt a tanács "szakmaiságának erősítésével" indokolták, egy-egy taggal növekszik ugyanis a pedagógus szakmai szervezetek és a pedagógusképző felsőoktatási intézmények képviselete. Továbbá új tagot delegál a kormány tanárszervezete, a Nemzeti Pedagógus Kar, valamint a Magyar Művészeti Akadémia.
Az átalakítások másik célja az volt, hogy növeljék a szakmai és civil képviseletet, ám mindkét testület esetében jól látszik, a kormányzati oldal továbbra is jelentős túlsúlyban van. "Egy picit mintha enyhítettek volna az eddigi szigoron, de ezek csak látszatintézkedések" - vélekedett Trencsényi László. A Magyar Pedagógiai Társaság ügyvezető elnöke felidézte, az OKNT régebben éves jelentéseket adott ki, vétójoggal is rendelkezett, például a Nemzeti alaptantervvel kapcsolatos kérdésekben. "Mára lényegében ez a szakmai nyilvánosság is megszűnt" - mondta.
"Az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés tervezet” cím salátatörvényt az Emmi április 13-án adta ki ötnapos „társadalmi egyeztetésre” a húsvéti ünnepek idejére. Hiller István, volt oktatási miniszter, az MSZP választmányi elnöke szerint a javaslat a XIX. századba viszi vissza a magyar közoktatást.
- Hogy lehet legitimnek tekinteni egy olyan törvényt, javaslatot, amely csak látszat-egyeztetéseken esik át?
- Egy működő demokráciában nincs valós törvényjavaslat egyeztetés nélkül. A Fidesz kormányzásának mostani, utolsó szakaszában erre már nem is törekednek. A lex CEU-t a beterjesztéshez képest egy hét alatt hajtották végre, a civiltörvénynél pedig már a látszatra sem figyeltek. Orbán Viktorék kormányzati modorában nincs meg az igény, hogy a saját véleményüktől eltérjenek.
- Valódi egyeztetés az oktatást szabályozó törvények módosításáról sem volt, pedig ez komoly változásokat hoz.
- Olyannyira, hogy a XIX. századba viszi vissza a magyar közoktatást. A létszámkvóta bevezetése például látszólag a gimnáziumokról szól, de valójában az egyetemek, főiskolák világát korlátozza, ami botrányos. Lehetne tévedésből fakadó is, de itt nem tévesztettek el semmit, ez a szándékuk.
- A közoktatásért mégsem vonulnak sok tízezren az utcákon.
- A látványos tiltakozást és tüntetést egy nemzetközi hírű egyetem ügye váltotta ki. Pedig ennél nagyobb botrány a magyar közoktatás színvonalának ilyen szintű lezüllesztése, ez szembe megy mindennel, ami ma a világban versenyképes és alkalmazható.
Zoltai Ákos