Brüsszel tízmilliárdokat követelhet vissza Magyarországtól

Az uniós pénzek pályáztatásának és szétosztásának hazai informatikai rendszerére (EMIR) kapott pénzek visszafizetését helyezte kilátásba Brüsszel. A szabálytalanságok mértéke ugyanis olyan mérvű, hogy a projektre kapott 18 milliárd forintot teljes egészében visszakérheti az unió – értesült a 24.hu. Az ügyet az teszi igazán pikánssá, hogy a pénzen gründolt rendszert azóta a kormány kidobta és egy másikat fejlesztett helyette.

A történet nem olyan régen bukott ki. Az Európai Bizottság illetékesei a közelmúltban két projektet is vizsgáltak (a VOP-2.1.1-2007-0001 és a VOP-2.1.1-2008-0001 kódszámúakat). A portál a Miniszterelnökségnek megküldött jelentéstervezetet ismerte meg, amelyben az említett, igen szigorú véleményeket megfogalmazzák. Ezzel együtt a tárca igyekszik élét venni az ügynek azzal, hogy szerinte nem lefutott meccsről van szó. Úgy vélik, a bizottsági levelekben írt vélelmek nem tekinthetők sem véglegesnek, sem valósnak. Az ellenőrzés tényét azért elismerték.

Az egyébként 2003-tól folyó projektben az első szerződések még rendben is voltak. Az EMIR kifejlesztésével és üzemeltetésével a Welt 2000 Kft.-t bízták meg. A gondok a harmadik szerződés után keletkeztek. Az ajánlatkérő állami szerv ugyanis saját maga állapította meg, hogy rendszer működtetésére és fejlesztésére más cég is alkalmas, ám mégis hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzést írtak ki. Ezen pedig ismét a Welt lett a befutó. Brüsszelben felróják, hogy az Irányító Hatóság annak ellenére sem lépett közbe, hogy ismert volt előtte a hirdetmény nélküli eljárás jogellenes volta. E mellett a magyar ajánlatkérő szervek a tulajdonjogot fokozatosan át is adták a Welt 2000 Kft-nek. Utóbbi lépést különösen zavarónak tartja a vizsgálat, amely szerint egy gondosan eljáró ajánlatkérő ezt nem tette volna meg. A brüsszeli levél ezek után igen keményen fogalmaz: indokoltnak látja az érintett szerződések 100 százalékát kitevő korrekciót.

A Welt 2000 Kft.-vel megkötött három szerződés mindegyike az előző, 2007-2013 közötti uniós költségvetési ciklus része, ám a jelek szerint így sem csak a korábbi, szocialista kormányok sara. A lap úgy tudja, hogy a rendszerre 2007-2015 között több, mint 25 milliárd forintot költöttek. Az összeg nagyobbik részét ráadásul 2010 után, a második Orbán-kormány hivatalba lépését követően fizették ki, a projektet is számos alkalommal módosították, rendre emelve a támogatható költséget.

Az utóbbi időben sorjáznak a méretes uniós pénzvisszafizetési fenyegetések Magyarország irányába. Tavaly év végén robbant ki az a botrány, amelyben az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) szerint Magyarországnak a 4-es metróra fordított pénzekből, mintegy 300 millió euró (93 milliárd forint) támogatási összeget vissza kellene fizetnie az Európai Bizottságnak, valamint az Európai Beruházási Banknak (EIB). A vizsgálat szerint "súlyos szabálytalanságok, csalás gyanúja és esetleges korrupció" történhetett a metró beruházása kapcsán.

A közelmúlt híre az is, hogy az azt mérlegeli, hogy visszaköveteli Magyarországtól azokat az uniós pénzeket, amelyet a Budapest Szíve programmal kapcsolatban kötöttek el. Az összesítés szerint a fővárosban, a Kiskörúton belüli utcákra, terekre az elmúlt években valamivel több mint 15 milliárd forint ment el, amelynek kétharmadát uniós forrásokból finanszíroztak.