"Nőügyek" - Európában miénk a legrosszabb helyezés

Mindössze húsz nőpolitikus ül a 199 fős Országgyűlésben, azaz 10 százalék a női képviselők aránya a magyar parlamentben, ez a szám a rendszerváltás óta lényegében változatlan. 

Talán nem okoz nagy meglepetést, ha kijelentjük: hazánk ebben a tekintetben is szembemegy a nemzetközi trendekkel, a legtöbb országban ugyanis a női politikusok arányának növekedése tapasztalható, sőt, az Európai Unión belül tehát Magyarországon a legalacsonyabb a parlamenti képviselőnők aránya. Az ENSZ nemrég publikált adatai szerint Magyarország a 158. helyen áll a világ 194 országát ebből a szempontból elemző kutatás szerint. Az európai országok közül hazánk érte el a legrosszabb helyezést, mögöttünk nagyrészt afrikai országok sorakoznak.

Miért van ilyen kevés nő a magyar politikai életben, az országgyűlésben - tették fel a kérdést az Integrity Lab kutatói. Válaszért első körben a társadalomhoz fordultak: az elmúlt hónapokban négy alkalommal végeztek ezerfős, reprezentatív közvélemény-kutatást e tárgykörben. Egyebek mellett arra voltak kíváncsiak, fontos-e a választóknak a nők jelenléte a politikában, egyáltalán, számít-e a politikus neme, illetve milyen okokat látnak a nőpolitikusok alacsony száma mögött. Kiderült: a magyarok többsége, 84 százaléka nem ért egyet azzal az állítással, hogy azért van kevés nő a parlamentben, mert ők kevésbé alkalmasak politikusnak. A válaszadók 74 százaléka azzal sem ért egyet, hogy a nők kevésbé képesek nehéz döntéseket meghozni. Hét megkérdezettből mindössze egy vélte úgy, hogy a nők "nem elég kemények" a politikához - vagyis a többség nem ért egyet Orbán Viktor miniszterelnökkel, aki korábban ezzel magyarázta a nők hiányát a politikai élvonalban.

Arra a kérdésre, hogy szívesebben szavaz-e olyan pártra, amelynek fontos, hogy minél több női jelöltet állítson, leginkább a baloldali-liberális szavazók adtak pozitív választ. A fideszes szavazók többségének (63 százalékuknak) ez kevésbé fontos, s a jobbikosok 53 százaléka vélekedett így. A politikai kvóta megítélése is hasonló; legkevésbé a Fidesz szavazói támogatják (46 százalék), míg a teljes népesség tekintetében a magyarok 51 százaléka támogatná a női kvóta bevezetését. Arra a kérdésre, hogy mi lehet az oka a női politikusok alacsony arányának, a megkérdezettek 36 százaléka úgy válaszolt, véleményük szerint a nőknek családi kötelezettségeik miatt nincs elég idejük a politikára. Ugyancsak 36 százalék gondolja úgy, hogy a politizáló nőket nem támogatják eléggé saját pártjukban sem. Végezetül a válaszadók 54 százaléka gondolta úgy, mindannyiunk közös érdeke, hogy több női politikus legyen.

"Már több kutatás is bizonyította, hogy azokban az országokban, ahol a politikában kiegyenlítettebb a nemek aránya, sokkal hatékonyabban működik az erőforrások elosztása, igazságosabb döntések születnek" - erről Niclas Trouvé, Svédország magyarországi nagykövete beszélt az eredményeket ismertető tájékoztatón. Svédország egyébként hatodik helyen végzett a világrangsorban, az ENSZ adatai szerint a nők aránya 43,6 százalék a svéd parlamentben. Trouvé azt is elmondta: kormánya 22 miniszteréből 13 nőnemű, Svédország a világon elsőként - és eddig egyetlenként - a feminista kormányzást képviseli, de ugyanez érvényesül külpolitikájukban is. "Ez jobb családpolitikát is eredményezett, Svédországban az egyik legmagasabb a születési arány, a populáció nem csökken, hanem évről évre növekszik" - fogalmazott.

A helyzet világszerte
A világon tavaly összesen 17 nő töltött be állam- vagy kormányfői posztot az ENSZ adatai szerint - kettővel kevesebben, mint 2015-ben. A női parlamenti képviselők száma ugyanakkor növekedett a 2015-ös 22,6 százalékról 23,3 százalékra. A női miniszterek száma 730-ról 732-re nőtt, ám az arányokat tekintve ez csak 18,3 százalékot tesz ki. Európában 22,5 százalék a női miniszterek aránya. A legtöbb női miniszter Bulgáriában és Franciaországban (52,9 százalék), valamint Svédországban (52,2 százalék) van. Martin Chungong, az Interparlamentáris Unió (IPU) főtitkára mindezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott: az adatokból jól látszik, a fejlődés rendkívül lassú ezen a téren, a hatalmat még mindig a férfiak tartják a markukban. Úgy véli, van még tennivaló, hiszen nincs hatékony és felelős demokrácia, ha a hatalmi pozíciókban sincsenek kiegyensúlyozott nemi arányok.



Szerző

Ellenzéki demonstráció volt Kiskunhalason

Publikálás dátuma
2019.02.22 21:45
Képünk illusztráció
Fotó: Szabad Pécs
A tüntetők nem egy konkrét intézkedés miatt zárták le a városhoz közeli főút egyik sávját, hanem úgy általában az Orbán-kormány ténykedése miatt tiltakoztak.
Ellenzéki pártok és civilek demonstráltak Kiskunhalas közelében lezárva a félpályát a város melletti főút egy szakaszán - írja az atv.hu. A Kiskunmajsára vezető úton 200-250 méter hosszan állták el az autók délután. A tüntetők az akció okaként külön megemlítették rabszolgatörvénynek nevezett jogszabály, de hozzátették, ezúttal általában véve bírálták az Orbán-kormányt.

"Vidéken is hajlamosak az emberek arra, hogy kifejezzék az ellenvéleményüket a kormány azon politikájával szemben, amellyel azt bizonyítja napi mint nap, hogy egyáltalán nem érdekli az ellenzék véleménye." - mondta az ATV-nek Marton Imre, az MSZP elnökségi tagja. A tudósítás megjegyzi, a tüntetés miatt komoly torlódás nem alakult ki, atrocitás nem történt.

Civilekre lőtt a venezuelai hadsereg a brazil határnál - eddig két halottról tudni

Publikálás dátuma
2019.02.22 21:08
Két halottja és tucatnál is több sérültje van a lövöldözésnek
Fotó: AFP or licensors/ NELSON ALMEIDA
Az emberek a katonai járművek elé állva próbálták megakadályozni a határzárat, ezzel segítve az adományok bejutását a dél-amerikai országba, ám ekkor éles lőszerrel közéjük lőttek.
Csütörtökön megírtuk, hogy Nicolás Maduro hivatalban lévő venezuelai elnök elrendelte az ország brazíliai határának lezárását, mert az onnan érkező külföldi segélyszállítmányokat a "katonai invázió előjátékának" tartja.

 Pénteken aztán a hírek szerint egy humanitárius konvoj akart bejutni az országba, civilek ebben megpróbáltak segíteni a határ megnyitásával, ám ekkor a venezuelai katonák tüzet nyitottak rájuk - írja a hvg.hu. A portál a Reuters hírügynökség információi alapján azt közölte, eddig két halott és tizennégy sebesült a történtek mérlege.