"Nőügyek" - Európában miénk a legrosszabb helyezés

Mindössze húsz nőpolitikus ül a 199 fős Országgyűlésben, azaz 10 százalék a női képviselők aránya a magyar parlamentben, ez a szám a rendszerváltás óta lényegében változatlan. 

Talán nem okoz nagy meglepetést, ha kijelentjük: hazánk ebben a tekintetben is szembemegy a nemzetközi trendekkel, a legtöbb országban ugyanis a női politikusok arányának növekedése tapasztalható, sőt, az Európai Unión belül tehát Magyarországon a legalacsonyabb a parlamenti képviselőnők aránya. Az ENSZ nemrég publikált adatai szerint Magyarország a 158. helyen áll a világ 194 országát ebből a szempontból elemző kutatás szerint. Az európai országok közül hazánk érte el a legrosszabb helyezést, mögöttünk nagyrészt afrikai országok sorakoznak.

Miért van ilyen kevés nő a magyar politikai életben, az országgyűlésben - tették fel a kérdést az Integrity Lab kutatói. Válaszért első körben a társadalomhoz fordultak: az elmúlt hónapokban négy alkalommal végeztek ezerfős, reprezentatív közvélemény-kutatást e tárgykörben. Egyebek mellett arra voltak kíváncsiak, fontos-e a választóknak a nők jelenléte a politikában, egyáltalán, számít-e a politikus neme, illetve milyen okokat látnak a nőpolitikusok alacsony száma mögött. Kiderült: a magyarok többsége, 84 százaléka nem ért egyet azzal az állítással, hogy azért van kevés nő a parlamentben, mert ők kevésbé alkalmasak politikusnak. A válaszadók 74 százaléka azzal sem ért egyet, hogy a nők kevésbé képesek nehéz döntéseket meghozni. Hét megkérdezettből mindössze egy vélte úgy, hogy a nők "nem elég kemények" a politikához - vagyis a többség nem ért egyet Orbán Viktor miniszterelnökkel, aki korábban ezzel magyarázta a nők hiányát a politikai élvonalban.

Arra a kérdésre, hogy szívesebben szavaz-e olyan pártra, amelynek fontos, hogy minél több női jelöltet állítson, leginkább a baloldali-liberális szavazók adtak pozitív választ. A fideszes szavazók többségének (63 százalékuknak) ez kevésbé fontos, s a jobbikosok 53 százaléka vélekedett így. A politikai kvóta megítélése is hasonló; legkevésbé a Fidesz szavazói támogatják (46 százalék), míg a teljes népesség tekintetében a magyarok 51 százaléka támogatná a női kvóta bevezetését. Arra a kérdésre, hogy mi lehet az oka a női politikusok alacsony arányának, a megkérdezettek 36 százaléka úgy válaszolt, véleményük szerint a nőknek családi kötelezettségeik miatt nincs elég idejük a politikára. Ugyancsak 36 százalék gondolja úgy, hogy a politizáló nőket nem támogatják eléggé saját pártjukban sem. Végezetül a válaszadók 54 százaléka gondolta úgy, mindannyiunk közös érdeke, hogy több női politikus legyen.

"Már több kutatás is bizonyította, hogy azokban az országokban, ahol a politikában kiegyenlítettebb a nemek aránya, sokkal hatékonyabban működik az erőforrások elosztása, igazságosabb döntések születnek" - erről Niclas Trouvé, Svédország magyarországi nagykövete beszélt az eredményeket ismertető tájékoztatón. Svédország egyébként hatodik helyen végzett a világrangsorban, az ENSZ adatai szerint a nők aránya 43,6 százalék a svéd parlamentben. Trouvé azt is elmondta: kormánya 22 miniszteréből 13 nőnemű, Svédország a világon elsőként - és eddig egyetlenként - a feminista kormányzást képviseli, de ugyanez érvényesül külpolitikájukban is. "Ez jobb családpolitikát is eredményezett, Svédországban az egyik legmagasabb a születési arány, a populáció nem csökken, hanem évről évre növekszik" - fogalmazott.

A helyzet világszerte
A világon tavaly összesen 17 nő töltött be állam- vagy kormányfői posztot az ENSZ adatai szerint - kettővel kevesebben, mint 2015-ben. A női parlamenti képviselők száma ugyanakkor növekedett a 2015-ös 22,6 százalékról 23,3 százalékra. A női miniszterek száma 730-ról 732-re nőtt, ám az arányokat tekintve ez csak 18,3 százalékot tesz ki. Európában 22,5 százalék a női miniszterek aránya. A legtöbb női miniszter Bulgáriában és Franciaországban (52,9 százalék), valamint Svédországban (52,2 százalék) van. Martin Chungong, az Interparlamentáris Unió (IPU) főtitkára mindezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott: az adatokból jól látszik, a fejlődés rendkívül lassú ezen a téren, a hatalmat még mindig a férfiak tartják a markukban. Úgy véli, van még tennivaló, hiszen nincs hatékony és felelős demokrácia, ha a hatalmi pozíciókban sincsenek kiegyensúlyozott nemi arányok.



Szerző
2017.04.21 07:07

A Szabadság híd a budapesti demokraták jelképe

Publikálás dátuma
2018.11.18 00:02

Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
Budapest akkor lehet szabad és virágzó város, ha főpolgármester nem a Fidesz-elnökével köt paktumot, hanem az emberekkel állapodik meg.
Fáklyagyújtással és felvonulással emlékezett Budapest 145 évvel ezelőtti egyesítésére az MSZP és a Párbeszéd a Szabadság híd pesti hídfőjénél szombat este. Budapest úgy mondja el 145 éves történelmét, hogy a jövő nemzedékeinek követendő példát mutat és intő példát is nyújt: minek nem szabad megtörténnie, hangsúlyozta Molnár Zsolt. Az MSZP budapesti elnöke arra kérte a résztvevőket, vegyék kezükbe a város sorsát, formálják a jövőt, egyesítsék Budapest szabadságszerető választópolgárait az önkormányzati választás és az azt megelőző "iránymutató" budapesti előválasztás közeledtével. "Budapest demokratái egyesüljenek, és a Szabadság híd legyen a jelképe annak, ami összetart mindnyájunkat!" - adott még egy szimbólumot az MSZP kék szívéhez (lásd: az uniós választások logója) Molnár Zsolt. A Szabadság híd azt szimbolizálja, hogy Budapest lakóit a szabadság köti össze, bontotta ki a "híd-hasonlatot" Karácsony Gergely. A Párbeszéd társelnöke szerint mindannyian, akik Budapesten élünk - pestiek, budaiak, óbudaiak, férfiak és nők, autóval vagy kerékpárral közlekedők, idősebbek és fiatalabbak, panelban lakók vagy épp a kertvárosban élők - ennek a városnak a polgárai vagyunk, és megvan a szabadságunk ahhoz, hogy a várost olyan irányba fejlesszük, amerre mi szeretnénk. Éppen ezért, mutatta fel a jövő őszi önkormányzati választás tétjét karácsony, az a tét, hogy az elmúlt kilenc év centralizációja után Budapest polgárai szabad akaratukból visszaveszik-e városuk irányítását. Ehhez viszont az kell, hogy a következő főpolgármester a budapestiek főpolgármestere legyen, és ne a Fidesz elnökével (lásd: az Orbán-Tarlós-paktum), hanem a polgárokkal állapodjon meg. "Azt szeretnénk, ha Budapest "nem alamizsnát kapna a saját kormányától", hanem megkapnánk a "jogos jussunkat" abból a pénzből, amit Budapest gazdasága és lakossága befizet a költségvetésbe", tette világossá Karácsony, hogy míg délelőtt a miniszterelnök álságosan ezermilliárdos fejlesztéskeről beszélt, valójában a kormányzat Budapest minden erőforrását igyekszik kiszippantani.  És nem aprópénzről van szó, figyelmeztetett Horváth Csaba: a budapestiek naponta húszmilliárd forint adót fizetnek be az ország kasszájába, amiből alig kapnak vissza valamit. Nem csoda, hogy a főváros fejlődése megtorpant, így az MSZP fővárosi képviselőcsoportjának vezetője, az itt élők tehetsége, szorgalma, áldozatos munkája kellett ahhoz, hogy Budapest a legnagyobb fővárosok sorába emelkedjen. Az ellenzéki politikus szerint Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester szombaton "Budapest kifosztásáról" írt alá egyezményt, kettejük szerződése "csak egy blöff" az önkormányzati választásokra. Úgy fogalmazott: Budapestnek olyan vezetője kell, hogy legyen, akinek Budapest az első. 
2018.11.18 00:02

Csak majdnem-milliárdos lehetne az, aki ezt az öt számot ikszelte

Publikálás dátuma
2018.11.17 19:40
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: /
850 millió forintot vihet haza, akinek malaca, pontosabban ötöse van.
És akkor a lottó eheti nyerő számai:
3;64;73;78;84
2018.11.17 19:40