Pengés kerítéssel akar befogadó országot a Fidesz

Publikálás dátuma
2017.04.26. 07:03
Demeter Áron
Programokkal kell ösztönözni a kultúrák közötti párbeszédet, csökkenteni az előítéleteket, erősíteni a magyar lakosság befogadó szemléletét – többek között ez olvasható a kormány máig érvényes migrációs stratégiájában.

A Fidesz a jelek szerint három és fél éve még nem kalkulált azzal, hogy hatalma megtartásához szüksége lenne közpénzek milliárdjaiból gründolt, futószalagon gyártott menekültellenes kampányokra. Legalábbis a 2013 őszén készült migrációs stratégia, amelynek elfogadásáról – Orbán Viktor miniszterelnök aláírásával – kormányhatározat tanúskodik, egészen másfajta szemléletet tükröz.

A mellékletekkel együtt 100 oldalas stratégiát a Belügyminisztérium (BM) dolgozta ki. A tárca hangsúlyozza, hogy – szemben a mostani állapotokkal – „gyors és hatékony” elbírálással kell kiszűrni azokat, akik megpróbálnak visszaélni a menedékjogi kérelemmel. A „pontos és szakszerű” eljárás során ugyanakkor megfelelő garanciákat kell beépíteni és fenntartani, amelyek megakadályozzák, hogy méltánytalanságra kerüljön sor, olyan személyt küldjenek vissza, akit hazájában üldöznek. Hiszen ez a külföldi életét veszélyeztetné és súlyos nemzetközi kötelezettségszegést eredményezne.

A gyors, szakszerű eljárást és a nemzetközi kötelezettségek betartását manapság mintha kevésbé gondolná fontosnak a kormány. Múlt hónapban például, amikor a strasbourgi bíróság megállapította, hogy két bangladesi menedékkérővel szemben tisztességtelenül jártak el a magyar hatóságok, és jogsértően tartottak fogva őket a tranzitzónában, a Fideszben a nemzetközi egyezmények felfüggesztését, vagy egyenes a felmondását kezdték el pedzegetni.

A 2013-as stratégia alapelvei szerint „Magyarország a területén megjelenő migráció szabályozása és ellenőrzése során támogatja a legális migráció minden formáját, jogi eszközei révén lehetőséget biztosít a huzamos idejű tartózkodásra, a letelepedésre, a magyar állampolgárság megszerzésére (honosításra)”. Továbbá: „hatékony kommunikációval elősegíti, hogy a társadalom tagjai hiteles információhoz jussanak a migrációs folyamatokról, és ezáltal csökkenjenek az e folyamathoz kapcsolódó előítéletek”.

A kormány feladatának tartja azt is, hogy a kultúrák közötti párbeszéd ösztönzését szolgáló programokat működtessen, erősítse a magyar lakosságban „a befogadó szemléletet”, felvilágosító kampányokkal segítse a „kulturális sokszínűséghez való igazodás képességét”.

Talán csak elfelejtették visszavonni, de a tény az, hogy a migrációs stratégia még mindig érvényben van ­– nyilatkozta lapunknak Zádori Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság sajtómunkatársa. A valóság azóta számtalanszor cáfolta a stratégiában rögzített elveket. A jogvédő szervezet viszont abból indul ki, hogy a törvényeket az államnak is be kell tartania. Ennek elérése érdekében a Magyar Helsinki Bizottság pereket indít menedékkérő ügyfelei érdekében, ahogyan a két bangladesi menekülő esetében is tette. Korlátozottak a lehetőségeik, más eszközük nincs a jogállamiság maradékának védelmére. Persze – tette hozzá Zádori –, a kormány ilyenkor rájuk süti a „hazaáruló” bélyeget. Noha a menedékjog és a bírósághoz fordulás joga elvileg alapjog országunkban, legalábbis az alaptörvény mindkettőt deklarálja.

Mindez már csak azért is különös, mert a befogadó országot ígérő kormány a nemzeti konzultációnak nevezett most futó kampányában azzal vezeti fel egyik kérdését: „Az elmúlt időszakban egymást követték a terrortámadások Európában. Ennek ellenére Brüsszel kényszeríteni akarja Magyarországot, hogy az illegális bevándorlókat engedjük be.” Ezzel az állítással ráadásul nem nem csak saját a migrációs stratégiájában megfogalmazottaknak mond ellent, hanem a valóságnak is. 

Demeter Áron

Demeter Áron

– Nincs ok-okozati összefüggés a terrortámadások sora és a bevándorlás között. Olyannyira nincs, hogy az Europol többször is leszögezte, a terrorszervezetek nem használják szisztematikusan a menekültutakat. Azokon ugyanis nagy az ellenőrzés veszélye, iratokkal, hivatalos úton könnyebben juttathatják be embereiket Európába – mondta lapunk kérdésére Demeter Áron, az Amnesty International emberi jogi szakértője. (Szavait alátámasztja például az, hogy a párizsi, a brüsszeli, a nizzai és a berlini terrortámadás közül az utóbbin kívül mindegyiket Európában született, uniós polgárok szervezték és követték el.)

 

Az Unió állítólagos kötelező betelepítési tervéről szólva Demeter Áron leszögezte: nincs ilyen döntés, de konkrét szándék sem ismert. Mindössze arról van szó, hogy 1294 menekültet kellene Magyarországnak befogadnia addig, amíg a hazai hatóságok döntenek a menedékkérelmükről. A szakértő szerint egyébként ma már ettől sem kell különösebben tartania a kormánynak: a sokat bírált, gyakorlatilag börtönként működő tranzitzónák miatt ugyanis talán már ezeket az embereket sem küldenék ide.

Hamis érv a terrorimport
Azt a kormányzati állítást, hogy Európában az elmúlt évek menekültválsága miatt gyakoribbá váltak a terrortámadások, a számok nem támasztják alá.
Nincs több terror. Az európai terror csúcsidőszaka 1972-től 1992-ig tartott, és semmi köze nem volt sem a menekültekhez, sem az iszlámhoz: döntően a szeparatista törekvések, illetve a politikai szélsőségek megnyilvánulásaiként fordultak elő. (Tény, hogy az iszlamista terrorcselekmények 1980 óta jelen voltak az EU-ban, de a számuk elenyésző volt a terror teljes volumenéhez képest).
Nem a menekültválság okozza. Az első nagyobb iszlám-hátterű terrorhullámra 2004-ben került sor, amikor még semmi jele nem mutatkozott a mostani menekülthullámnak, a tettesek a vendégmunkásként korábban érkezett bevándorlók utódai voltak. Még a 2015-2016-os második hullám felelősei közül is csak egy szűk kisebbség érkezett a nyitott határokon átjutó menekültekkel, a többség akkor is európai születésű volt.

 

Orbán Brüsszelben magyarázhatja EU-ellenes politikáját

Publikálás dátuma
2017.04.26. 07:00
Orbán Viktor március 25-én, az olasz fővárosban aláírja az ünnepi közös nyilatkozatot
Hiába mosakodott volna még tegnap is a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselőcsoportja, az uniós döntéshozó testületek ma ismét a magyarországi antidemokratikus folyamatokról tárgyalnak. A kormány kampánya is verte a biztosítékot.

Rendkívül ritka, hogy az Európai Bizottság két héten belül kétszer is megvitassa egy tagállam politikai helyzetét. Márpedig ez történik ma, amikor a testület - április 12-iki ülését követően - ismét napirendjére tűzi a magyarországi helyzettel kapcsolatos aggodalmait. Információink szerint a biztosi kollégium ezúttal jogi lépésekről, vagyis kötelezettségszegési eljárásokról fog dönteni. Több forrásból is úgy értesültünk, hogy a bizottsági jogi szolgálat fogást talált a felsőoktatási törvény módosításán, és bizonyos rendelkezések megváltoztatására fogja felszólítani a kormányt. Michael Ignatieff, a CEU elnöke és rektora a testület első alelnökével, Frans Timmermans-szal tartott hétfői találkozója után óvatosan optimistának nevezte magát, amikor újságírók arról faggatták, hogy szerinte az EU tesz-e lépéseket az egyetem érdekében. "Várjuk meg a szerdát" - válaszolta. Ez nem liberális ügy vagy konzervatív ügy, Európának egységesen ki kell állnia a tudomány szabadsága mellett - jelentette ki Ignatieff. Megfigyelők szerint az unión kívüli országokból érkezett oktatók és kutatók munkavállalásának törvényi korlátozása ütközhet közösségi jogszabályba.

Lehetséges, hogy a bizottsági szűrőn több más magyar jogszabály is fennakad, mert az EU ellenőrző testülete több törvényt is megvizsgált. A döntésekről Frans Timmermans nem közvetlenül a testületi ülés után fog tájékoztatást adni, hanem az Európai Parlament (EP) délutáni, a magyarországi helyzetről rendezett plenáris tanácskozásán. Így Orbán Viktor miniszterelnöknek azonnal lehetősége lesz a brüsszeli kritikákra reagálni, mivel részt vesz és felszólal a brüsszeli vitában.

Az ülés résztvevői várhatóan az oktatási szabadságot csorbító és a civil szervezeteket megbélyegző törvénykezésről, valamint a nemzeti konzultációról mondják el a véleményüket. Alaposan felkészülhettek a vitára, mivel Ignatieff az elmúlt két napban több EP-képviselővel találkozott, és kedden teltházas tájékoztatót tartott a képviselő-testületben. A CEU-ról rendezett meghallgatáson megjelent Sabine Verheyen német kereszténydemokrata képviselő, aki azt mondta: nincs alku az oktatási és kutatási szabadságról. Figyelemre méltó, hogy újságíróknak nyilatkozva később megismételte a néppártiak gyakran hangoztatott érveit, miszerint a Fideszre a pártcsaládon belül erőteljesebb befolyást lehet gyakorolni.

Levélben mosakodott a Fidesz
A magyar kormánypártok szokatlan kompromisszumkészségéről árulkodik az a levél, amelyet a Fidesz európai parlamenti delegációja küldött kedden a néppárti EP-képviselőknek. A lapunk birtokába jutott e-mail hangsúlyozza a Fidesz és személyesen Orbán Viktor európai elkötelezettségét.
"Nem vagyunk tökéletesek, nem minden kísérletünk járt sikerrel, de rugalmasak vagyunk és készen állunk arra, hogy tartalmas párbeszédet kezdjünk országunk és Európa jövőjéről" - áll a levélben, amelyben a magyar kormánypártak a balliberális francia elnökjelölt, Emmanuel Macron Európa újragondolását sürgető javaslataival vállalnak közösséget.

Ugyancsak kedden találkozott Brüsszelben a parlament meghatározó politikai csoportjainak a tagjaival Kapronczay Stefánia, a Társaság a Szabadságjogokért ügyvezető igazgatója, és Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke is. Úgy tudjuk, hogy a két jogvédőt a nap folyamán hivatalában fogadta egy magas rangú néppárti tisztségviselő. A találkozók témája a civileket célba vevő törvénytervezet volt.

Megbízható parlamenti forrásaink szerint a parlamenti ülés kezdetén a négy balliberális frakció - a szocialisták, a liberálisok, a zöldek és a szélsőbaloldal - a magyarországi demokrácia és jogállamiság helyzetét értékelő parlamenti határozattervezet kidolgozására fog javaslatot tenni. Az indítvány sikere attól függ, hogy a néppártiaknak legalább egy része megszavazza-e. Ha igen, akkor az állásfoglalást az EP májusi plenárisán fogadhatják el.

Mindezt az Orbán-kormány nem önkritikával, hanem vádaskodással, s Brüsszel "támadásával", pontosabban a menekültügyi politikai összeütközéssel indokolják az egyre-másra érkező, sokszor szakpolitikai, egyre gyakrabban pedig az Orbán Viktor illiberális hatalomépítését érintő kritikákat.

Civilek tiltakoztak a bizottságban
"Nem a civilek megbélyegzésére!" feliratú táblákkal jelentek meg aktivisták a parlament igazságügyi bizottságának az ülésén, ahol a Fidesz civiltörvény-javaslata volt napirenden. Rubovszky György kereszténydemokrata bizottsági elnök előbb az országházi őrséggel akarta elvitetni a képviselők feje fölé táblát tartó aktivistákat, ám a kormánytöbbség végül úgy döntött, nem kell még nagyobb botrány, így a civilek a teremben maradhattak. Az ülésen az ellenzék rendkívül hevesen támadta a javaslatot, ám a kormánytöbbség minden módosítójukat leszavazta. - B.Z.


Áder új megoldással állt elő a CEU-nak

Áder János köztársasági elnök válaszolt a diákok kérdéseire a Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumban tartott előadása után. Azt mondta: kollégáival alaposan megvizsgálták a a CEU-t is érintő törvénymódosítást, ám azt nem találták alkotmányba ütközőnek. A törvény hatályba lépése után szerinte ugyanúgy működhet a budapesti Közép-európai Egyetem, mint eddig, a módosítás nem sérti sem a tanulás, sem az oktatás, sem a kutatás szabadságát. Az államfő kijelentette: a népszerűség és az elvszerűség között kellett döntenie.

MTI Fotó: Kovács Tamás

MTI Fotó: Kovács Tamás

Biztos népszerűbb lett volna, ha visszaküldi a törvényt az Országgyűlésnek, de ő az elvszerűséget választotta, amit a törvények, az alaptörvény és államfői hivatala jelöl ki számára. Áder egy új megoldási javaslattal is előállt "a CEU jogászai helyett". Mint mondta: a New York államban működő CEU nonprofit alapítványnak nem is kellene létrehoznia az USA-ban egy egyetemet. Elég lenne, ha megállapodna egy New York államban működő egyetemmel, hogy az végezze ottani képzéseit.

Balázs Péter: Orbán elvesztette szavahihetőségét
- Miért kellene megállítani Brüsszelt?
- Felsorolni is nehéz, mi mindent veszítenénk, ha Orbán Viktor valóban meg akarná, s meg tudná állítani. Még ha Brüsszel alatt magát az EU-t érti a kormány, annak mozgását sem lehet értelmezhető módon megállítani, ennek a hangulatkeltő jelszónak egyszerűen sem nyelvtanilag, sem gondolatilag nincs értelme. Sőt, nagyon-nagyon káros, hiszen sokak figyelmét felkeltette ez a kampány, sokan próbálják értelmezni a kormányfő szándékait, kezdve az uniós hatáskörök esetleges csökkentésétől egészen Magyarország kilépéséig a közösségből. Bármi is a valós szándék, mindenképpen nagyon rossz vége lesz a kampánynak: sokan átlátnak a szitán.
- De ez következményeket is jelent?
- Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök emlékeztetett nemrég, hogy épp az az Orbán indította ezt a hadjáratot, aki maga szignálta a Római Szerződés aláírásának 60. évfordulóján a közös nyilatkozatot. Egy ilyen mondat a diplomáciában azt jelenti, hogy Orbán elvesztette szavahihetőségét, s miközben itthon hazudozik, a világpolitika és a nemzetközi közélet tökéletesen tisztában van azzal, hogy Magyarország ma a létezés határán tengődne az EU támogatása nélkül. Márpedig az orbáni külpolitikának - az európai kapcsolatok leépítésének - sajnálatosan meg lesz az eredménye: Az ország biztosan nem lesz nyertese a következő uniós költségvetésnek, holott eddig tagadhatatlanul az egyik legnagyobb volt.



Tovább melegszik az idő

Publikálás dátuma
2017.04.25. 23:14
Fotó: Thinkstock
Szerdán továbbra is erős, viharos délies széllel meleg levegő áramlik hazánkba, délután 20-25 fokig melegszik a levegő.  A megnövekvő gomolyfelhőkből északon és nyugaton alakulhat ki elvétve egy-egy zápor. Enyhe lesz a hajnal, a minimum-hőmérsékletek 7 és 11 fok között alakulnak - írja az Időkép. 

Csütörtökre hidegfront éri el hazánkat, északnyugat felől egyre többfelé alakulnak ki záporok, a front mentén zivatarokra is készülhetünk. Északnyugaton jelentősen visszaesik a hőmérséklet, a maximumok helyenként a 10 fokot sem érik el, míg délkeletre továbbra is meleg levegő áramlik, ott 25 fokig is emelkedik a hőmérséklet. 

A front csak lassan vonul át felettünk, így pénteken a csütörtökihez hasonló időjárásra készülhetünk. A jelentős hőmérsékleti kontraszt megmarad, északnyugaton 10 fok alatt, délkeleten 20 fok felett alakulnak a maximumok. A Dunától keletre elszórtan készülhetünk záporra, zivatarra, a Dunántúlon jelentősebb mennyiségű eső is eshet. Marad a szeles idő, a Dunántúlon az északnyugati szelet viharos lökések is kísérhetik.

hétvégére javul az idő, csak kevés csapadék lehet és vasárnapra a szél is veszít erejéből.

Szerző