Aggódunk, szorongunk - Kiderült, hogy legfőképp miért

Publikálás dátuma
2017.04.26. 16:00

Az emberek 75 százaléka aggódik valamilyen váratlan esemény miatt, ugyanakkor nincsenek kellő ismereteik azokról a pénzügyi termékekről, amelyek ezekben a nehéz élethelyzetekben segítséget tudnak nyújtani - derült ki a Groupama Biztosító országos kutatásából. 

A felmérésből - és a Tőzsdefórum beszámolójából - kiderül, hogy négyből három ember tart valamilyen váratlan esemény bekövetkeztétől. Az emberek többsége nem is magát, hanem szeretteit félti jobban: a megkérdezettek 57 százaléka attól tart leginkább, hogy közeli családtagját éri valami baj, esetleg balesetet szenved. A félelmek listáján ezt követik a betegségek: a gyógyíthatatlan, illetve az életvitelt felborító – például munkahelyvesztéssel járó – bajoktól ugyanannyian tartanak (49-49 százalék).

A túlzott szorongás pszichológiai betegség

és a félelmi rendszer maladaptív (rosszul alkalmazkodó) működésteként definiálható. Időnként mindenki érez szorongást, feszültséget, nyugtalanságot, félelmet. Egy bizonyos szintig ez egészséges: fokozza a teljesítőképességet (pl. sportban, munkahelyen), és a szervezet, ha fenyegetést észlel, felkészíti a testet a menekülésre vagy éppen a szembeszállásra (fight or flight, azaz „harcolj vagy menekülj”). Aki sosem, semmilyen helyzetben nem szorong, az beteg, pszichopata.

Akkor válik problémává a nyugtalanságérzet, ha az élet minden területére átterjed, és általános érzéssé válik. Kognitív, testi, érzelmi és viselkedési komponensek együtt hozzák létre a nyugtalansággal, félelemmel, aggodalommal járó szorongást. Olyan mindennapos érzés, amely azonosítható külső ok nélkül is létrejön. Tehát nem egyenlő a félelemmel, aminek van pontos külső oka. A szorongás a tehetetlenség érzésével összekötött félelem érzete, amikor az ember úgy érzi, hogy semmiféle befolyással sincs a történésekre. Testi tünetek is kísérhetik, ilyen lehet: szívdobogás, émelygés, mellkasi fájdalom, fejfájás, gyomorfájás, izomfeszültség a vállban és nyakban, szédülés, fáradtság. Érzelmi komponensei: nyugtalanság, izgatottság, érzékenység, álmatlanság vagy rossz álmok sorozata.(Wikipédia)

Szerző

Friss agy 50 felett is? - Igen!

Publikálás dátuma
2017.04.25. 18:15
Illusztráció: Thinkstock
A hetente többször végzett mérsékelt testmozgás a legjobb módja annak, hogy az ember megőrizze agya frissességét ötven éves kor felett is - állapították meg ausztrál kutatók.

A British Journal of Sports Medicine című folyóiratban közölt tanulmány szerzői 39 korábbi vizsgálatot elemezve jutottak arra, hogy a szív és az izmok rendszeres edzése van a legjobb hatással a kognitív funkciókra, azoknál is, akiknél már megkezdődött ezeknek a képességnek a leépülése - írta a BBC News.

A kutatók szerint a rendszeres testmozgás bevezetése a mindennapokba minden életkorban jótékony hatással van az elmére és a testre. A tajcsi órák például hatékony mozgásformát jelenthetnek az olyan ötvenen túliak számára, akik nem szeretnének nagyobb fizikai kihívással járó testmozgást választani.

A fizikai aktivitás csökkenti egy sor betegség, köztük a 2-es típusú cukorbetegség és bizonyos rákos megbetegedések kockázatát, valamint a kutatók úgy vélik, hogy segít megakadályozni az agy természetes - öregedéssel járó - leépülését. A szakemberek szerint testmozgás közben a szokásosnál nagyobb adag vér, oxigén és tápanyag jut az agyba, fokozva annak egészségét és serkentve egy növekedési hormon termelődését, ami az új idegsejtek és idegsejt-kapcsolatok kialakulása miatt fontos.

A Canberrai Egyetem kutatói korábbi tanulmányok elemzésével nézték meg, hogy legkevesebb négy hétnyi rendszeresen testmozgásnak milyen hatása van a felnőttek agyi funkcióira. Az eredmények szerint az aerob edzés fejleszti az olyan kognitív képességeket, mint a gondolkodás, az olvasás és a tanulás, míg az izmok edzése - például a súlyzózás -, jelentős jótékony hatással van a memóriára és a végrehajtó funkciókra, úgy mint a tervezés és a szervezés képessége.

"Már heti egy-két mérsékelt testedzéssel fejlődés figyelhető meg a kognitív képességek terén, és annál nagyobb mértékű a változás, minél több a testmozgás" - húzta alá Joe Northey, a tanulmány egyik szerzője. Az angol közegészségügyi szolgálat (Public Health England) munkatársaként dolgozó Justin Varney szerint a munkába biciklizés, vagy sétálás is aerob edzésnek számít, és a nehéz bevásárlószatyrok cipelését is el lehet könyvelni erősítésnek.

Az Alzheimer's Research UK munkatársaként dolgozó David Reynolds szerint a fizikai aktivitás mellett ugyanolyan fontos szerepet játszik az agy egészségének megőrzésében a mentális aktivitás, a kiegyensúlyozott étrend, a mértékletes alkoholfogyasztás és a dohányzásmentes életmód. 

Szerző

A brokkoliban van a legtöbb méreg

Publikálás dátuma
2017.04.25. 07:48

Egy friss uniós vizsgálat szerint szennyezett az Európában forgalmazott élelmiszerek csaknem fele. Ugyanakkor csak a termékek 3 százalékánál tapasztalták az egészségügyi határérték túllépését. A leginkább szennyezett termék a brokkoli volt.

Minden második banán tartalmazott többféle kemikáliát határérték alatti mennyiségben, és volt olyan török szőlőminta, amelyben 19-féle szer maradványát fedezték fel.

Szerző