Drámai pedagógushiány - Ötezer tanár került ki a rendszerből

Publikálás dátuma
2017.04.27 15:42
Illusztráció: Thinkstock
Fotó: /
Csak az idei tanévben nőtt ekkorára a szám, közülük mintegy négyezren pályaelhagyók. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint a kormánynak be kell ismernie: a tanári életpályamodell megbukott.

Nemcsak az elöregedés, a fiatalabbak pályaelhagyása is egyre nehezebb helyzet elé állítja a pedagógusokat. A 2016-17-es tanévben több mint ötezer tanárnak szűnt meg a munkaviszonya a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) adatai szerint. Mintegy 1400 fő ment nyugdíjba, ám ami igazán megdöbbentő, az az aktív korú pályaelhagyók száma: 3970 pedagógus döntött úgy, más megélhetés után néz.

"Ez egy félelmetes szám, egyben intő jel is. A rendszerbe csupán 800 pedagógus lépett be az elmúlt évben. A kormánynak végre ideje lenne beismernie, hogy a pedagógus-életpályamodell megbukott, nem vonzza a fiatalokat és nem is tartja őket a pályán" - nyilatkozta Galló Istvánné PSZ-elnök.

3970 pedagógus döntött úgy, más megélhetés után néz

Mindez összefüggésbe hozható a kormány nemrégiben napvilágot látott terveivel is, melyek szerint ott, ahol nincs tanár, valaki pedagógusi szakképzettség nélkül is taníthat gyerekeket. Egy biológia vagy matematika órát például egy biológus vagy egy matematikus is megtarthatna, akkor is, ha nincs se tanári képzettsége, se tapasztalata - ha akad egyáltalán olyan biológus, aki inkább általános- vagy középiskolai tanárnak menne. A törvényjavaslat azt is lehetővé tenné, hogy a gyógypedagógiai nevelésben is dolgozhassanak olyanok, akik nem rendelkeznek az értelmi fogyatékos gyerekek ellátásához, fejlesztéséhez szükséges ismeretekkel. A PSZ tiltakozik, Galló Istvánné szerint ez nem más, mint a pedagógus szakma arcon csapása, ami rendkívül káros lehet a gyerekekre nézve.

Galló Istvánné rámutatott: az ágazati érdekegyeztetés nem működik, ennek színhelye a Közoktatási Érdekegyeztető Tanács lenne. A hatályos szabályok szerint minden, az oktatással kapcsolatos törvénymódosítást a Tanács elé kellene terjeszteni. Bár az egyeztetéseket törvény írja elő, a kormány ennek nem tesz eleget, amivel súlyos törvénysértést követ el a PSZ elnöke szerint. Palkovics László oktatási államtitkár a Liga Szakszervezetek múlt heti konferenciáján úgy nyilatkozott: a szakmai egyeztetések a Köznevelési Kerekasztal mellett zajlanak. Csakhogy a Kerekasztalnak semmilyen jogi háttere nincs, az ott született "döntések" semmire nem kötelezik a kormányt, ezért a PSZ más szakszervezetekkel együtt inkább sztrájkbizottságban tárgyal.

Noha Orbán Viktor miniszterelnök Balog Zoltán minisztert kérte fel, hogy képviselje a kormányt a sztrájkbizottsági tárgyalásokon, a szakszervezetek legutóbb 2016 januárjában látták Balogot a tárgyalóasztalnál. Palkovics László is csak néhány alkalommal jelent meg, a legutóbbi egyeztetésen Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár vett részt, aki nincs felhatalmazva arra, hogy döntéseket hozzon. Ezzel a kormány lényegében ellehetetleníti a sztrájkbizottságot is. Palkovics egyébként a Liga-fórumon úgy nyilatkozott, a sztrájkbizottsági tárgyalások a "munkabéke fenntartásáért" vannak. "Egy sztrájkbizottság mindig magában hordozza a sztrájk lehetőségét is" - emlékeztetett Galló Istvánné. Mint mondta, ha a szakszervezetek a fontos ügyekben nem érzékelnek előrelépést, fontolóra veszik egy sztrájk meghirdetését. "Most elég feszült a társadalmi helyzet, sosem lehet tudni, mi lesz az utolsó csepp a pohárban. Úgyhogy Palkovics úr a munkabéke miatt ne legyen annyira nyugodt" - tette hozzá.

Szerző
2017.04.27 15:42
Frissítve: 2017.04.28 10:27

Oroszbarát támadók Kárpátalján: megkukult a külügyminisztérium

Publikálás dátuma
2019.01.16 07:30

Fotó: MTI/ Nemes János
Amióta kiderült, hogy egy putyinista állhat az ungvári gyújtogatás hátterében, a magyar kormányt kevésbé aggasztja az eset.
Nem hajlandó kommentálni a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium azt, hogy egy krakkói bírósági tárgyaláson elhangzott: Manuel Ochsenreiter putyinista, szélsőjobboldali német újságíró rendelte meg és pénzelte a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ungvári irodájának tavaly februári felgyújtását. A lengyel hatóságok három ismert, szélsőjobboldali, oroszbarát lengyel aktivistát gyanúsítottak meg a támadással. Közülük a Szabad Európa Rádió információi szerint Michal Prokopowicz vallotta be a bíróságon, hogy a német újságírótól kapták a parancsot és a pénzt az akcióra. A három férfit hetekkel az ungvári gyújtogatás után vették őrizetbe Lengyelországban. Az eset kapcsán Mirkóczki Ádám, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos elnöke közölte: az ügyben tájékoztatást kérnek az Információs Hivataltól (IH). A külügy nem mindig volt olyan hallgatag az ügyben, mint most. A gyújtogatás után bekérették az ukrán nagykövetet, majd a tárca közleményében Ukrajnára mutogatott, mondván az országban előretörőben vannak a politikai szélsőségek. A minisztérium most viszont egyetlen kérdésünkre sem válaszolt, így arra sem, hogy a magyarellenes provokáció kapcsán kértek-e bármilyen magyarázatot Oroszországtól.
A 43 éves, bevándorlásellenes Ochsenreiter a német AfD párt volt tanácsadója. Sajtóhírek szerint szoros kapcsolatot ápol a Kremllel, és rendszeresen szerepel az orosz propagandamédiumokban. A lengyel sajtó, így a Tvp.info szerint a lengyel hatóságok egyenesen azt gyanítják, hogy az orosz titkosszolgálat állt az ungvári akció mögött. A cél az lehetett, hogy a támadást az ukrán szélsőségesekre fogják, tovább mérgesítve a Budapest és Kijev közötti, az ukrán nyelvtörvény miatt amúgy is feszült viszonyt.
Kőszeghy Elemér, a Kárpáti Igaz Szó főszerkesztője – aki a támadás idején éppen Ungváron volt – úgy emlékezett vissza: ha volt is szándék a magyar-ukrán kapcsolat elmérgesítésére, a tavalyi támadás éppenséggel az ellenkezőjét váltotta ki, a gyújtogatás után a helyi szláv lakosság szolidaritást vállalt a megtámadott magyar közösséggel. A lengyel támadók a neonáci szimbólum 88-as számot festették fel a központ falára, hogy ukrán szélsőjobboldaliakra tereljék a gyanút. Azonban az amatőr elkövetők pillanatok alatt lebuktak: saját nevükön lépték át az ukrán határt, helyi benzinkúton vették meg a Molotov-koktél gyújtóanyagát, közös szállodában laktak, végül hazafele menet az egyikük nagyobb mennyiségű ukrán cigarettát vásárolt, ami után a határon kénytelen volt vámot fizetni, így nyoma maradt az utazásuknak, a lengyel elhárítás pedig pillanatok alatt lefülelte őket.
2019.01.16 07:30
Frissítve: 2019.01.16 07:30

ÁSZ-büntetés: a Jobbik még nem úszta meg

Publikálás dátuma
2019.01.16 06:45
FOTÓ: Népszava
Fotó: /
Kegyes hangulatában volt kedden az Állami Számvevőszék (ÁSZ): lapunk is megírta, hogy a Momentum és a Párbeszéd mégis megkaphatja az eddig felfüggesztett állami támogatást. A kampánypénzek ellenőrzése azonban ezzel még nem zárult le, a Jobbiknál pedig lapunk értesülése szerint továbbra is ketyeg a súlyos, százmilliós nagyságrendű büntetés. A Párbeszéd Magyarországért Párt és a Momentum Mozgalom a korábbiakkal ellentétben most már biztosítja elérhetőségét és a részére megküldött hivatalos iratok átvételét a közhiteles nyilvántartásban bejegyzett székhelyükön – indokolta kérdésünkre az ÁSZ, hogy az említett két párt miért juthat hozzá a felfüggesztett költségvetési támogatásához. Az ÁSZ ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy a 2018-as kampánypénzek törvényben előírt ellenőrzése a Párbeszéd és a Momentum esetében is folyamatban van. Az ellenőrzött szervezetek részére megküldött jelentéstervezetek, valamint az abban lévő számvevőszéki megállapítások még nem nyilvánosak. Nagy a titkolózás a Jobbik körül is. Múlt héten írtunk arról, hogy értesüléseink szerint a pártnál az ÁSZ több mint százmilliós tiltott finanszírozást vélt felfedezni. Úgy tudjuk, hogy az egyelőre nem végleges büntetés – a számvevőszéki tervezethez a Jobbik még észrevételeket fűzhet – több tételből áll össze. Cikkünk után a Jobbik közleményt adott ki: az igazát alátámasztó dokumentációt a párt határidőre benyújtja majd az ÁSZ-nak. Korábban, amikor az ÁSZ tiltott párttámogatást állapított meg a Jobbiknál – amely összességében több mint 660 milliót veszített –, a számvevőszék a végleges verdikt kimondása előtt közzétette, milyen szabálytalanságokat talált. Ezúttal viszont semmit nem hajlandó közölni arról, mi áll a jelentéstervezetben. A két eset nagyban különbözik egymástól – mondta lapunknak Horváth Bálint, az ÁSZ kommunikációs vezetője. Akkor a Jobbik nem szolgáltatott adatokat, nem működött együtt a számvevőszékkel. Ezért az ÁSZ bejelentette, hogy emiatt az ügyészséghez fordul, illetve a számvevőszék akkor az adóhatóságtól kapott olyan dokumentumokat, amelyek alapján feltárta a tiltott párttámogatást. Ebből a szempontból az ellenőrzés most rendben zajlik, a Jobbik együttműködik a számvevőszékkel – folytatta Horváth Bálint. Felhívta a figyelmet, ugyanakkor hogy csak a számvevőszék jogosult rá, hogy a jelentéstervezetben lévő megállapításokat nyilvánosságra hozza. Azon kívül, amit a hétvégi közleményünkben írtunk, egészen addig nem nyilatkozunk, amíg be nem adjuk az ÁSZ-nak a hivatalos válaszunkat, az ÁSZ pedig el nem készíti a hivatalos, végleges jelentését – közölte kérdésünkre Szabó Gábor pártigazgató.
2019.01.16 06:45
Frissítve: 2019.01.16 06:45