Parlamenti atomvillanás: Kocsis István ismét a felszínen

Publikálás dátuma
2017.05.02 16:30
Fotók: Tóth Gergő
Fotó: /
Kocsis István ma váratlanul megjelent a parlamenti páholyban, mégpedig a Paks2-ügyi miniszteri eskütételére készülő Süli János mellett, más energetikai szakértők társaságában. Ezzel már nyilvánosan is igazolni látszik azokat a korábbi mendemondákat, hogy a paksi bővítés mögött a háttérben Kocsis István keveri a kártyákat, látja el tanácsokkal Orbán Viktort, aki leginkább őrá hallgat. 

A pletykák szerint Kocsis István készítette elő a paksi bővítésre kötött Orbán-Putyin-paktumot is, miközben korábban szakértők egyértelműen versenytárgyalást szorgalmaztak. Kocsis Istvánt tízmilliárdos nagyságrendű hűtlen kezeléssel és sikkasztással vádolják.

A vád szerint az állami MVM Magyar Villamos Művekből Kocsis István elnök-vezérigazgatósága idején tízmilliárdok tűntek el nyomtalanul különböző kamuszerződések révén. Kocsis István alapvetően azzal védekezik, hogy ezek a szerződések nem értek el az ő szintjére. (A per egyik „mellékszálaként” az azóta elhunyt Kiss Ernő volt rendőr-dandártábornokot börtönbüntetésre ítélték, mert több tízmilliónyi kenőpénz fejében az ügy elsikálását ígérte Kocsiséknak.)

Az első fokú bíróság két éve Kocsis Istvánt felmentette. A stróman-jellegű szerepben feltűnő feleségét viszont elítélték. A másodfokú bíróság ellenben tavaly új eljárást rendelt el az ügyben. Jelenleg tehát a paksi bővítés kapcsán önmagát ismét reflektorfénybe állító Kocsis István büntető eljárás alatt áll.

Az állami privatizációs szervezet egykori vezére – aki később éveken át az általa is magyar energiacégekhez segített német RWE Csoportnál helyezkedett el – MVM-es kinevezése előtt a Paksi Atomerőművet vezette. (Ezalatt, 2003-ban radioaktív szennyezéssel járó baleset történt.) Miután Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején felmentették MVM-es tisztségéből, a BKV vezetője lett és maradt 2011-ig a Fidesz-kabinet alatt is. Ezután régi mentora, Csányi Sándor OTP-vezér támogatta meg: az OTP Bank igazgatóságából ugyan a büntető eljárás miatt kikerült, ám megkapta a bankcsoporthoz tartozó Merkantil Bank egyik igazgatói tisztségét. Arra, hogy „tanácsadóként” Kocsis István áll a paksi atombővítés mögött, tavaly az azóta megszüntetett Népszabadság hívta fel a figyelmet.

Szerző
2017.05.02 16:30

Nem javította 400 milliárddal az államháztartás mérlegét Magyarország, az Unió bekeményít

Publikálás dátuma
2018.11.21 21:07

Fotó: AFP/
Persze a közösségi szigor legfeljebb fenyegetőbb hangnemben ölthet formát, szankciókra - nem lévén az eurózóna tagja - nem kell a kormánynak számítania.
Magyarország nem tette meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy tartósan javítsa az államháztartása egyenlegét. Ezért az Európai Bizottság azt javasolja, hogy a kormányok képviselőiből álló pénzügyminiszteri tanács újabb, immár szigorúbb gazdaságpolitikai ajánlásokat fogalmazzon meg a számára. Az EU ellenőrző és végrehajtó testületének szerdán közzétett jelentése szerint Magyarországnak jövőre a GDP 1 százalékát kitevő éves költségvetési kiigazítást kellene végrehajtania annak érdekében, hogy megfeleljen a stabilitási és növekedési paktum előírásainak. Néhány hónappal ezelőtt még “csak” 0,75 százalékos korrekciót tartott szükségesnek. A pénzügyminiszterekből álló kormányközi fórum idén júniusban már megállapította, hogy a magyar költségvetési kiadások jóval meghaladják a 2016-ban meghatározott küszöbértéket. Emellett az államháztartás strukturális — vagyis az egyszeri és átmeneti hiánycsökkentő intézkedések nélküli — egyenlege a GDP -3,1 százalékára csökkent, ami 1,6 százalékos romlás az 1,5 százalékban megállapított középtávú célhoz képest. Az EU Tanácsa akkor ezt lényeges eltérésnek ítélte, és arra kérte a magyar kormányt, hogy az elsődleges nettó költségvetési kiadások 2018-ban ne haladják meg a GDP 2,8 százalékát. A júniusi ajánlás értelmében Magyarországnak erre az évre kötelezettséget kellett volna vállalnia a GDP 1 százalékának megfelelő strukturális kiigazításra. A pénzügyminiszterek akkor 2019-re GDP arányosan 0,75 százalékos korrekciót javasoltak. Mivel a budapesti kormány ezt nem tette meg a megszabott határidőig, október 15-ig, az Európai Bizottság felülvizsgált ajánlásokra tett előterjesztést. Magyarország nem tagja az eurózónának, így nem kell szankciókkal számolnia az előírtnál sokkal rosszabb szerkezeti egyenleg miatt.

Túlzotthiány-eljárást indít Olaszországgal szemben az EB. Megítélése szerint az olasz gazdaságpolitikai célkitűzések sértik az EU költségvetési szabályait, és szemben állnak az ország korábban tett vállalásaival. A tervezett kiadásnövelés, amely a gazdaságélénkítést célozza, csak növelni fogja az állam és a vállalkozások költségeit — vélekedett. A közös valutát használó tagországoknak két hetük van arra, hogy véleményezzék a bizottsági javaslatot.  

2018.11.21 21:07

Ha valaki sportoló, annak Magyarország egy 500 milliós adóparadicsom

Publikálás dátuma
2018.11.21 20:19

Fotó: Shutterstock/
Lényegében indoklás nélkül nagyon megemelte az alacsony adózású keret értékhatárát a kormány, a sportolóknak havi több tízmilliós jövedelem után is alig kell valamit befizetni az államkasszába.
Évente duplázódik a kormány jóvoltából a sportolókra megállapított alacsony adózású keret értékhatára. Egy most beadott törvényjavaslat 500 millióra emeli a hivatásos sportolók és a sportegyesületekben körülöttük futkározók, mint szakképzett edző, sportszervező, -irányító, de a sportszövetség vagy a sportszervezet főállású munkavállalói egyszerűsített adózásának (ekho) felső határát. E sajátos adózási forma lényege, hogy legalább a mindenkori minimálbér erejéig az általános adózási feltételeknek megfelelően kell a munkáltatónak és a munkavállalónak is lerónia a közterheket, ám e fölött a munkáltató az adóalap után 19,5, a munkavállaló pedig 15 százalék adót fizet. A kultúra, a filmvilág és az e területeket közvetlenül kiszolgáló  szakmák képviselői, valamint a tömegtájékoztatás művelői is élhetnek ezen adózási formával, ám náluk a felső határ évi 60 millió. A sportolók eleve 125 millióról indultak, amit tavaly 250 millió forintra emelt a parlament, és most ezt duplázhatják meg. Időközben a sportegyesületek is kedvezményt kaptak, nekik nem kell megfizetniük a 19,5 százalékos munkáltatói ekhot, míg a színészeket, újságírókat foglalkoztatók nem részesültek hasonló "kegyben". A sportvilág eme kivételezésének indoklása tulajdonképpen minden esetben elmaradt, hacsak nem fogadjuk el annak azt az érvelést, hogy a sport az egészséges életmód fontos része...
Szerző
Témák
ekho
2018.11.21 20:19