Az évszázad lenyúlását várják Pakson

Publikálás dátuma
2017.05.03 07:05
A paksiak szerint az atomerőmű mindig is az aktuális hatalom kifizetőhelye volt, s nem ámítják magukat azzal, hogy ez az új blok
Fotó: /
Pakson nehéz olyan embert találni, aki ellenezné, hogy bővítsék az atomerőművet. De olyat is, aki bízik a beruházás tisztaságában.

Pakson nehéz olyan embert találni, aki ellenezné, hogy bővítsék az atomerőművet. Ám olyan embert végképp nem találunk a 19 ezer lelkes, Tolna megyei városban, aki ne lenne biztos abban, hogy a 4000 milliárd forintos beruházás legnagyobb nyertesei a kormányközeli vállalkozók lesznek.

- "Magyarországon vagyunk, nem? Akkor meg mire számít? Pakson mindenki mérget mer venni arra, hogy az erőműépítés óriási lenyúlás lesz." Márk, a 27 esztendős, paksi bolttulajdonos így beszélt, amikor arról kérdeztem, hogy ha megépül Paks II., akkor lesznek-e jogot kijátszó gazdasági összefonódások? A közeli Györkönyben lakó, hegesztőnek tanult, izmos férfi korábban maga is dolgozott az erőműben, jelenleg sok barátja onnan kapja a fizetést, és utóbbiak véleménye is az - állította Márk -, hogy a bővítés a kormányközeli vállalkozókörnek hoz iszonyú bevételt. Őt erősítette az a félszáz paksi és környékbeli, akiket a város utcáin leszólítva a tervezett erőmű beruházásról faggattam.

- "Az apám az erőműtől ment nyugdíjba, egykor én is ott dolgoztam, a fiam meg most is ott van állásban, így van képem arról, hogyan működnek itt a dolgok" - kezdte egy 54 éves férfi, akinek kocsmája van Paks centrumában. "Itt mindig is a baráti cégeknek állt a zászló. Ha volt egy kormányváltás, a régi beszállítókat pár hónapon belül lecserélték. Azt a céget is, aminek én voltam az alkalmazottja. Ettől még az egyszerű melósok nem maradtak munka nélkül, mert az új cég átvette őket. Mindig is ez ment, itt csak a kormányon levőkhöz kötődő vállalkozások juthatnak megrendeléshez."

A 33 esztendős András ma már Ausztriában pincér, pár éve viszont még ő is az erőmű egyik beszállítójánál volt sofőr. Ő azzal egészítette ki az előbbieket: "az erőműben iszonyú sok a pénz, a cég azt is elviseli, hogy a baráti beszállítók levegyék a sápot. Egyébként az erőmű azt is elviseli, hogy sokan többen dolgoznak ott, mint amennyi szükséges. Nézze meg a cég parkolóját hétköznap és vasárnap. Hét végén alig van ott autó, pedig a blokkok akkor is ugyanannyi áramot termelnek. Vagyis jóval kevesebb emberrel is elmenne a verkli. Csak hát sok ember kap állást az összeköttetései miatt."

Hogy előbbiekben mennyi az igazság, nincs esélyünk ellenőrizni, ám ettől még tény, hogy a paksiak gyakran gondolják úgy, hogy annak lényegesen nagyobb sansza van bejutni, aki a "mi kutyánk kölyke", s ebből is arra következtetnek sokan, hogy a bővítésnél újra csak a kapcsolatok révén lehet majd zsíros munkákhoz jutni. "A férjem az erőműben dolgozik, bejárása van a primerkörbe, és biztos abban, hogy százmilliárdokat lopnak majd el az építkezés során" - legyintett egy kismama is, aki épp az egyik kínai áruházban keres nyári nadrágot a kicsinyének. "Az apósom az erőműtől ment nyugdíjba, nagyon örül a bővítésnek, de azért mostanában azt hajtogatja, hogy Pakson két erőmű épül majd: az egyik áramot termel, a másik meg pénzt a politikusoknak."

Egy névnapi bulira készülő, huszonéves lányt az egyik fodrászüzletből kilépve ennyit mondott:

- A páromat kérdezze! Az állandóan arról beszél, hogy mekkora lopások lesznek! Hogy ezért kellett titkosítani … a mit is?

- A beruházás dokumentumait - kérdezek vissza.

- Igen azt, szóval azért titkosították, hogy szabadon lophassanak. Itt mindenki ezt gondolja.

- Maga is?

- Háát…, én nem értek hozzá. De ha nem így van, miért volt szükség a titkosításra?

Fülöp János, a Paks melletti Fadd község polgármestere 2006 óta, a 62 esztendős férfi azonban húsz évig az erőműben dolgozott, sugárvédelmi területen. A posztját mindig fideszes támogatással elnyerő Fülöp sem vitatkozik a paksiak közvélekedésével, sőt:

- "Pakson valóban minden kormányváltás azzal járt, hogy új cégek lettek a beszállítók. Az is előfordult, hogy maradt a régi beszállító, csak épp már új lett a tulajdonosa. Jött egy vevő a beszállító cégre, tett egy ajánlatot, és ezt inkább elfogadta a régi gazda, mert értésére adták, hogy ha nem teszi, a cége belepusztul a minőségi panaszokba és más kellemetlenkedésekbe. Arról álmodozni, hogy a paksi bővítésnél nem kormánypárti cégek jutnak főszerephez, irreális. De azért hadd jegyezzem meg: csak az a cég kap itt munkát, aki kifogástalan, nyugati minőségre képes." Fülöp hozzátette, hogy a magyarok legfeljebb a munkák 40 százalékát szerezhetik meg, a beruházás fővállalkozója az orosz Roszatom lesz, s a cég a primerkör berendezéseihez nem igényli a magyarok részvételét, arra saját technológiáját használja, részben pedig multicégek - például a Siemens és a Skoda - termékeit veszi meg. A magyaroknak - többek között - a földmunkáknál, a kiszolgáló épületek kialakításánál, a vezetékek kiépítésénél juthat komoly szerep. Ezek is nagy munkák, ezermilliárdos bevételt és extraprofitot ígérnek. Ezért nem baráti cég aligha rúg labdába.

Ismert, hogy a paksi bővítés irányítását a kormány tárca nélküli miniszterre bízza, erre a posztra Süli Jánost nevezték ki. A villamosmérnök végzettségű Süli 31 esztendőn át szolgált az erőműnél, másfél évig ő volt a cég első számú vezetője. A 2014-es önkormányzati választáson egy újonnan létrehozott politikai alakulat, a Néppárt színeiben indulva polgármester lett Pakson, és a mérnök csapata többséget szerzett a paksi képviselő-testületben. A Fidesz rosszul viselte a súlyos vereséget, és Paks új irányítóit igyekezett nem egyszer rossz helyzetbe hozni, ám az elmúlt évben egyezség látszik létrejönni Süli és a kormány között. Ennek újabb eleme a miniszteri megbízás. Süli népszerű Pakson, így kinevezésének hírét jól fogadták a városban, ugyanakkor azt senki nem gondolja, hogy a posztjáról kinevezése után távozni kényszerülő polgármester miniszterként meg tudja gátolni a kormányhoz közel álló gazdasági körök pozíció- és zsákmányszerzését az erőműépítés során. Amikor szembesítettem mindezzel, Süli így reagált:

- "A Roszatomnak Paks egy fixáras referenciamunka, ezért nem lépheti át az árat, mert akkor elveszti a lehetséges európai megrendeléseket. Vagyis nem bír el a beruházás igaztalan költségeket."

Sülinek egyébként lesz betekintése az alvállalkozók kiválasztásának közbeszerzési elbírálásába. Ám vétójoga nem lesz, ha azt látja, hogy nem a legjobb pályázó kapja meg a munkát, legfeljebb észrevételt tehet. Az éppen kedden hivatalba lépett miniszter ezzel zárta szavait: "Mindent megteszek a beruházás tisztaságának érdekében. Mindamellett megértem, hogy az emberek úgy gondolják, a paksi beruházásnál is politikailag irányított lenyúlások lesznek. A napi tapasztalatok megalapozzák ezt a meggyőződést. "

2017.05.03 07:05

Már a közszolgálati egyetemnek is feltűnt, hogy valami nincs rendben a sajtó szabadságával

Publikálás dátuma
2018.12.10 07:51
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Vajda József
Sajtószabadság nélkül nincs szabad demokrácia, írja a 2018-as Jó Állam jelentés, és emlékeztet: Magyarországon évről évre rosszabb a helyzet. Egyébiránt viszont minden egyre jobb az országban.
Váratlan dolog került a kormány számára készített Jó Állam 2018 jelentésbe, melyet - hogy így értékeljék az állam működését - a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkatársai állítottak össze. Mint az mfor.hu kiszúrta, a jelentés ugyanis a sajtószabadságot méltatja.
"A sajtó- és szólásszabadság teljes körű érvényesülése nélkül nem beszélhetünk szabad demokráciáról sem, mert a választópolgárok nem jutnak hozzá a politikai álláspontjuk kialakításához szükséges valós információkhoz"
- olvasható a jelentésben. A sajtószabadsággal kapcsolatos megállapítások a Demokrácia fejezetben kaptak helyet. A fejezet szerzői pedig arra is felhívják a figyelmet: a vonatkozó nemzetközi mérések adatai alapján 2013 óta romló tendencia figyelhető meg a magyar sajtó szabadságát illetően. Az ezt mérő index évről évre egyre alacsonyabb értékeket mutat: míg 2012-ben még 74,5, néhány évvel később, 2017-ben már csak 64,5 ponttal jellemezték a hazai sajtószabadság szubjektív megítélését. A kiadvány azt is hozzáteszi,
"a visegrádi országok közül az összevont mutatók alapján hazánk teljesít a leggyengébben".
2017-esnél persze nem érhetőek el frissebb adatok, minthogy az idei év még nem ért véget. De a trend nem látszik megfordulni - elég csak a november végén felállt fideszes médiagólemre gondolni, a Közép-európai Sajtó- és Média Alapítványra (KESMA), ami egyetlen kézbe fogta össze a megszámlálhatatlan kormány-hű sajtóterméket. A KESMÁ-t kénytelen volt nemzetstratégiailag kiemelt státuszúvá nyilvánítani Orbán Viktor, hogy megmenekülhessen a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálata elől.
A kormány politikáját nem csak képzésével, de szellemiségével is támogató NKE munkatársai a sajtószabadságot leszámítva, egyáltalán nem ütöttek meg kritikus hangot kiadványukban. A Jó Állam 2018 bővelkedik olyan megállapításokban, mint hogy nőtt a létbiztonság és jogbiztonság, az átláthatóság, erősödött az egészségügy helyzete és csökkent a társadalmi kirekesztettség. A már-már utópisztikus állapotokat lefestő dokumentum letölthető innen.
2018.12.10 07:51

Központosítanák a háziorvoslást

Publikálás dátuma
2018.12.10 06:00

Fotó: / Németh András Péter
Megkezdődhet az államosítás előkészítése az alapellátásban is – derül ki a szaktárca lapunk birtokába került koncepciójából.
A háziorvosi rendszer átfogó átalakítására készül a kormány. Központosítanák a háziorvosok, a védőnők, az alapellátó fogorvosok szakmai irányítását és felügyeletét is – olvasható a Népszava birtokába került előterjesztésben. Az alapellátás új országos központot kapna, valamint valamennyi járásban létrehoznák az úgynevezett állami fenntartású és irányítású egészségügyi központokat. Ezekben az új egészségházakban alap- és a szakellátó orvosokat is elérhetne a lakosság. A tervek szerint a területen dolgozó háziorvosok, ha van egyéb szakvizsgájuk is, azt itt szakorvosként hasznosíthatnák. (Megjegyzendő: a háziorvosok zömének belgyógyász vagy foglalkozás egészségügyi szakvizsgája van, azaz meglehetősen szűk szakmai palettát képesek lefedni. Így a szakrendelések teljes spektrumának biztosításához egyéb helyekről is kell hozni szakorvost.) A most tervezett Járási Egészségügyi Központokkal kapcsolatban több szakértő is azt állította lapunknak: ha ezeket létrehozzák, akkor megkezdődhet az alapellátás államosításának előkészítése. Folytatás a 2. oldalon
Komáromi Zoltán háziorvos, az MSZP-Párbeszéd szakértője – nem vitatva, hogy akár jót is hozhat a tervezett változás –, azt mondta: a koncepcióban még sok részlet tisztázatlan, így nem tudni például,  átvennék-e a járási központok a meglévő praxisok feladatait, vagy azok mellett jönnének létre. Hozzáfűzte: az alapellátási ügyeletet már most is jobb lenne járásonként szervezni. Miután azonban az alapellátás most a helyhatóságok feladata, elkerülhetetlen az önkormányzati törvény módosítása. Ahhoz viszont 1990 óta egyetlen kormány sem mert érdemben hozzányúlni. A szakember úgy vélte: kétségtelen, hogy a helyhatóságok egy része biztosan örömmel szabadulna a feladattól, mert most az csak nyűg a nyakukon. Viszont sok helyen presztízskérdés, hogy az önkormányzat "uralkodjon" az egészségügyi szolgáltatókon, és azokat akár a saját politikai céljaira is használhassa. Elég, ha csak a tardi háziorvos esetét idézzük fel, akit lassan több mint tíz éve nem enged dolgozni saját praxisában a helyi politika – mondta Komáromi. Emlékeztetett arra is, hogy az országban számos olyan orvos akadt, aki hiába vett meg egy praxist, soha nem kerülhetett betegei közelébe, mert az önkormányzat nem írta alá a szerződését. Komáromi Zoltán szerint kérdéses, hogy a járási központokban is dolgozó háziorvosok, hogyan látják majd el az ottani munkájukat a saját körzetük mellett. A kormányzati javaslat újraszervezné az alapellátási ügyeletet is. Így például az Országos Mentőszolgálattal közös diszpécserrel működtetnék a háziorvosi ügyeleteket is. Szigorúan lehatárolnák a háziorvosok által még ellátható, illetve a sürgősségi ellátás körébe tartozó feladatokat. S megreformálnák a most csak hellyel-közzel biztosított fogorvosi ügyeleteket is. – Kettős játszmába kezdett az egészségpolitika – állította a kormányzati koncepció kapcsán Drajkó Zsombor egészségügyi közgazdász, aki szerint a kabinet pontosan felismerte, hogy a sürgősségi- és az alapellátásban muszáj tenni valamit. Ám a mostani tervek nem illeszkednek a jelenlegi ellátórendszerbe. Például a tervezett járási egészségházak szerepe, feladatköre nem kellően tisztázott, nem tudni, kiegészítőként vagy helyettesítőként lépnének be a rendszerbe. De az sem látszik, honnan lesz oda orvos, egyéb szakember vagy hogyan jutnak el 40-50 kilométerről oda a betegek. Lesz-e út, megfelelő, olcsó közlekedés odáig. A szakember szerint ahány szögből csak vizsgálja az elképzelést, annyi ponton „vérzik” az egész vízió. A még nem nyilvános kormányhatározat szerint a program részleteit jövő február végig kell kidolgoznia a humánminiszternek. A tárca vezetője számára egyebek mellett előírják azt is, hogy alakítson munkacsoportot a Belügy-, és a Pénzügyminisztériummal közösen az új Járási Egészségügyi Központok megszervezésére, valamint az alapellátási ügyeleti rendszer újratervezésére.

Szűrni, de miből?

A javaslat készítői továbbra is ragaszkodnának ahhoz, hogy a háziorvosok minél kevesebb beteget küldjenek tovább a költségesebb szakorvosi, kórházi rendszerbe. A betegségek 70-80 százalékát ugyan most is az alapellátók regisztrálják először, de a háziorvosok gyakran már csak akkor szűrnek, amikor a pácienseiknek már panaszaik vannak. Vagyis megelőzésre, a nagyobb baj elkerülésére szinte esély sincs. Ezért a hatékonyabb szűrés, és a gyors, pontos diagnózis érdekében a praxisokban jelentős informatikai és egyéb eszközfejlesztést javasolnak a koncepció készítői. Arról viszont nincs egy szó sem az anyagban, hogy erre mekkora forrást szánna az állam, és pontosan milyen gépek vásárlását szorgalmazzák

Szerző
2018.12.10 06:00
Frissítve: 2018.12.10 06:00