egészségügy;költségvetés;

2017-05-03 22:40:00

Nem lesznek többen a betegágyak mellett

Az érdekvédők reményeinél, de két miniszter által jósoltaknál is kevesebbet kap jövőre az egészségügy. Szakértők szerint a 102 milliárdos többletből leginkább csak a már megkezdett béremelésekre juthat pénz.

Se Lázár János miniszter, se Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár nem találta el, mennyi pénzt szánt Varga Mihály gazdasági miniszter az egészségügynek a következő esztendőre. Míg a kancellária miniszter a múlt heti kormányinfón 180 milliárdos többletről beszélt, az egészségügyért felelős államtitkár pénteken a kórházszövetség kongresszusán 150-200 milliárddal remélt nagyobb összeget az ideinél. A kedden nyilvánosságra hozott költségvetési tervezet mindössze 102 milliárd forint többletet tartalmaz. Az egészségügyi közgazdászok lapunknak azt mondták: még van némi remény arra, hogy a költségvetési vitában ez az összeg felkúszhat 120-130 milliárdig.

Noha az Egészségbiztosítási Alap (E-Alap) jövő évi előirányzata 2315 milliárd forint szemben az idei tervezett 2059 milliárddal, a valódi többlet 102 milliárd forint. Ez a hétszázalékos növekmény nagyobb része a béremelések fedezete. A tervezet alapján várható béremelés a mentőknél, bár korántsem akkora, mint amennyire a kormány döntésre váró életpályamodell alapján számíthatnának.

Mint azt a Népszava február elején megírta: csak a mentők béreinek kiigazítására csaknem 12 milliárd forintot terveztek az említett dokumentumban, méghozzá úgy, hogy 2017 májusában megkezdődne a béremelés, a mentőtisztek jövedelme összességében 170-220 ezer forinttal, a mentőápolóké 100-120 ezer forinttal lehet több, mint most. A mentők költségvetésében lévő többletből ekkora emelésre nem futja.

Az alapellátásra szánt keret 12 milliárddal emelkedik, ám hogy ezt a pénzt pontosan mire szánják, az nem derül ki a jogszabály-javaslatból. A sztrájkra készülő alapellátó fogorvosoknak viszont nem jut nagyobb összeg, mint az idén. A védőnői szolgálatoknak is csak kétmilliárddal nő a keretük.

A költségvetési tervezetből egyértelműen kiderül: a kórházak gazdasági-műszaki területein dolgozóknak a kötelező minimális béremelésen túl egyetlen fillér sem jut. Azaz hiába küzdöttek értük az érdekvédők, a kormányzat még nem értette meg, miért baj, ha nem marad a kórházakban műszerész, könyvelő, szakács, informatikus, villamosmérnök. Lesz viszont hazai forrás a közép-magyarországi kórház-fejlesztésekre, így a Bethesda Gyermekkórházban elkezdődhetnek az építkezések, és a fővárosi járóbeteg-szakrendelők fölújítása is indulhat.

A kormány nagyvonalúan két százalékponttal mérsékelte az E-Alap bevételéül is szolgáló szociális-, valamint megszüntetné a lakás-bérbeadást terhelő egészségügyi hozzájárulást. A bevételt apasztó intézkedések mellett viszont jövőre a gyógyszergyártóknak hatmilliárddal nagyobb terhet kell vállalniuk a gyógyszerpiac költségeiből. Mint ahogyan, ha nem is sokkal, 210 forinttal, 7320-ra drágul az egészségügyi szolgáltatási járulék összege. ( Ezt azok fizetik, akik egyéni megállapodással szerződnek az E-Alappal az ellátásokra.)

"Látszik a pénzeső a költségvetés számain, kár, hogy az egészségügy ezúttal sem a társadalmi súlyának megfelelően részesedik a mindebből" – kommentálta az ágazatra jutó fejezetet Kincses Gyula.

A szakértő szerint, ha megnézzük, hogy mi érdekli az embereket, akkor a problématérkép első helyén az egészségügy van, a költségvetésből azonban ez nem köszön vissza. Az egészségügy többlete jó, ha a betervezett béremelésre elég. A szakdolgozókat ez biztosan nem hozza vissza a pályára. Ráadásul, ha a kormány nem vállalja be, hogy szabályozza a működést, még ez a pénz is elfolyik, mint eddig mindig. Vagyis se hatékonyabbá, se fönntarthatóbbá nem válik a rendszer.

"Úgy látszik hiába sikoltozunk évek óta, hogy legalább a GDP 6-7 százalékát kellene a kormánynak az egészségügyre költeni, mert ezúttal sem sikerült ezt elérni" – minősítette az egészségüggyel kapcsolatos pénzügyi terveket Kiss László, az 5.12 Szakszervezet elnöke.

Kiss László a jobb oldalon

Kiss László a jobb oldalon

Emlékeztetett: Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár, de a kancellárminiszter sem "ekkorka" összegről beszél egy héttel ezelőtt. Véleménye szerint mindenesetre az előrelátó kormányok többet terveznek az egészségügyre, most viszont jó, ha a nagy nehezen kikényszerített béremelésekre futja majd. A költségvetés miatt a betegágyak mellett biztosan nem lesz több ember - figyelmeztet. S ugyan a kormányzat rendre elmondja, hogy csökkent az elvándorlás, de csak azért, mert már nincs aki elmenjen. A betegágyak mellett dolgozók nagy többsége nyugdíj előtt álló, vagy már nyugdíjas.