Nem enged a Fidesz - Rászállnak a CEU-s oktatókra

Publikálás dátuma
2017.05.04. 07:03
SEMMI SEM SZÁMÍT - Hiába a több tízezres tömegdemonstrációk és a nemzetközi jogi aggályok sora, Orbán Viktornak fontosabb a büsz
Míg Orbán Viktor az uniós vezetőknek a párbeszédre való hajlandóságát hangsúlyozza a CEU-ügyben, közben idehaza újabb és újabb frontokat nyitnak az egyetemmel szemben.

Fokozza a nyomást az Orbán-kormány a Közép Európai Egyetemen (CEU): az intézmény munkavállalóinak a "tartózkodási és munkavállalási engedélyéit vizsgálná" az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi) létrejött munkacsoport - derült ki a Népszavának adott válaszokból. A papíron a „Közép-európai Egyetemmel, s más intézményekkel történő megegyezés” céljával létrehozott testület feladatköréből csöppet sem úgy tűnik, hogy bármiféle megegyezés lenne a cél. „A szakmai grémium feladata lesz többek között a külföldi egyetemek foglalkoztatási jogviszonyainak vizsgálata, munkavállalóik tartózkodási és munkavállalási engedélyének vizsgálata és egyéb jogi kérdések is” - írta meg az Emmi lapunknak.

Azaz: nem látszik, hogy bármi valódi foganatja lett volna a Lex CEU-ügyben Fidesz európai pártcsaládja, az Európai Néppárt hétvégi fellépésének, vagy bármely más nemzetközi és hazai kritikának. Mint ismeretes, Orbán Viktort immáron saját uniós párttársai is kérdőre vonták a CEU-ügy miatt - is. A Der Spiegel szerint Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke egyenesen kiabált Orbánnal. Úgy tudni, hogy Orbán végül ígéretet tett, hogy teljesíti a Bizottság feltételeit, azaz változtat a lec CEU-n.

Csakhogy, míg Strasbourgban és Brüsszelben békülékeny, Európa-párti húrokat pengettek Orbánék, addig idehaza szerdán a Fidesz egyértelművé tette, hogy nem enged a Lex CEU-ból. „A törvényt annak ellenére sem módosítaná utólag a Fidesz-frakció, ha az Európai Bizottság ezt kérné” - közölte Kósa Lajos Fidesz frakcióvezető szerdán az atv.hu kérdésére. Keményített a hangnemén a Lex CEU-t végigvivő Palkovics László is: a 444.hu vette észre, hogy oktatásért az felelős államtitkár cikket írt egy kanadai jobboldali újságnak, melyben azzal vádolta meg a CEU rektorát, Michael Ignatieffet, hogy az „túszul ejtette az akadémiai szabadságot Magyarországon”, szerinte ráadásul a rektor „a saját érdekében médiaháborút indított az Orbán-kormány ellen”, továbbá, hogy a CEU nem hajlandó tárgyalni a kormánnyal. Az egyetem mindezt cáfolta: a Lex-CEU hatályba lépése óta eltelt három hétben a kormánytól senki sem tárgyalt a CEU-val. Közleményük emlékeztetett: az idő sürget, ha októberig így marad a lex CEU, úgy az Oktatási Hivatal bevonja az egyetem működési engedélyét.

Mégis elmehetnek - MICHAEL IGNATIEFF, a CEU rektora

Mégis elmehetnek - MICHAEL IGNATIEFF, a CEU rektora

Ha ez megtörténik, a rektor szerint "nem zárunk be, de lehet, hogy el kell hagynunk az országot". Michael Ignatieff, akivel a BBC brit közszolgálati médiatársaság online hírportálja közölt beszélgetést kiemelte, hogy a CEU hat másik országtól kapott ajánlatot az egyetem befogadására. Kijelentette ugyanakkor: ő továbbra is azért küzd, hogy a CEU Budapesten maradjon.

Ahogy a CEU-ügyben, úgy az azzal nagyon is összefüggő civiltörvénynél sem enged a kormánypárt. Levélben kérte a napokban Kövér László házelnököt és a kormánytöbbséget Nils Muižnieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa, hogy álljanak el a magyar civil szervezetek egy részét „külföldről finanszírozott szervezetként” megbélyegző, orosz ihletésű törvényjavaslatuktól. Bár apróság, de jellemző: a biztos arra is kérte Kövér Lászlót házelnököt, hogy a nemzetkozi jogi aggályokat felsoroló levelét juttassa el a magyar parlament összes tagjának. Bár Muižnieks írása április 26-i keltezésű, a Népszava eddig egyetlen képviselőt sem talált, aki a házelnökön keresztül megkapta volna azt. Az emberi jogi biztos szerint azonban a javaslat elfogadása nemcsak szembemenne egy sor uniós és nemzetközi egyezménnyel, de a magyar lakosság érdekeit is sértené. Kósa Lajos - a levél ismerete, tehát a jogi aggályok cáfolata nélkül - tegnapi "frakcióinfóján" hamar kifejtette, hogy az Európa Tanács kérésére sem halasztják el a civil törvény parlamenti zárószavazását. Majd ha az Európai Bíróság elmarasztalja a kész jogszabályt, akkor hajlandóak figyelembe venni bármit is. Előtte nem.

Még mélyebbre süllyedt a kormánymédia
„Soros megölte volna az anyját” - címmel tálalta a korábban magát „Magyarország legjobb híradójának” tituláló "Tények" Soros György, édesanyja haldoklásáról szóló történetét. Soros György egy, az eutanázia legalizálásáról és az amerikai egészségügyi reformról elkészített tanulmányban leírta, hogy amikor az édesanyja beköltözött egy eutanáziát elősegítő intézménybe, ő felajánlotta neki, hogy ha így akar meghalni, akkor segít neki.



Nem lesznek többen a betegágyak mellett

Publikálás dátuma
2017.05.03. 22:40
Illusztráció/Thinkstock
Az érdekvédők reményeinél, de két miniszter által jósoltaknál is kevesebbet kap jövőre az egészségügy. Szakértők szerint a 102 milliárdos többletből leginkább csak a már megkezdett béremelésekre juthat pénz.

Se Lázár János miniszter, se Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár nem találta el, mennyi pénzt szánt Varga Mihály gazdasági miniszter az egészségügynek a következő esztendőre. Míg a kancellária miniszter a múlt heti kormányinfón 180 milliárdos többletről beszélt, az egészségügyért felelős államtitkár pénteken a kórházszövetség kongresszusán 150-200 milliárddal remélt nagyobb összeget az ideinél. A kedden nyilvánosságra hozott költségvetési tervezet mindössze 102 milliárd forint többletet tartalmaz. Az egészségügyi közgazdászok lapunknak azt mondták: még van némi remény arra, hogy a költségvetési vitában ez az összeg felkúszhat 120-130 milliárdig.

Noha az Egészségbiztosítási Alap (E-Alap) jövő évi előirányzata 2315 milliárd forint szemben az idei tervezett 2059 milliárddal, a valódi többlet 102 milliárd forint. Ez a hétszázalékos növekmény nagyobb része a béremelések fedezete. A tervezet alapján várható béremelés a mentőknél, bár korántsem akkora, mint amennyire a kormány döntésre váró életpályamodell alapján számíthatnának.

Mint azt a Népszava február elején megírta: csak a mentők béreinek kiigazítására csaknem 12 milliárd forintot terveztek az említett dokumentumban, méghozzá úgy, hogy 2017 májusában megkezdődne a béremelés, a mentőtisztek jövedelme összességében 170-220 ezer forinttal, a mentőápolóké 100-120 ezer forinttal lehet több, mint most. A mentők költségvetésében lévő többletből ekkora emelésre nem futja.

Az alapellátásra szánt keret 12 milliárddal emelkedik, ám hogy ezt a pénzt pontosan mire szánják, az nem derül ki a jogszabály-javaslatból. A sztrájkra készülő alapellátó fogorvosoknak viszont nem jut nagyobb összeg, mint az idén. A védőnői szolgálatoknak is csak kétmilliárddal nő a keretük.

A költségvetési tervezetből egyértelműen kiderül: a kórházak gazdasági-műszaki területein dolgozóknak a kötelező minimális béremelésen túl egyetlen fillér sem jut. Azaz hiába küzdöttek értük az érdekvédők, a kormányzat még nem értette meg, miért baj, ha nem marad a kórházakban műszerész, könyvelő, szakács, informatikus, villamosmérnök. Lesz viszont hazai forrás a közép-magyarországi kórház-fejlesztésekre, így a Bethesda Gyermekkórházban elkezdődhetnek az építkezések, és a fővárosi járóbeteg-szakrendelők fölújítása is indulhat.

A kormány nagyvonalúan két százalékponttal mérsékelte az E-Alap bevételéül is szolgáló szociális-, valamint megszüntetné a lakás-bérbeadást terhelő egészségügyi hozzájárulást. A bevételt apasztó intézkedések mellett viszont jövőre a gyógyszergyártóknak hatmilliárddal nagyobb terhet kell vállalniuk a gyógyszerpiac költségeiből. Mint ahogyan, ha nem is sokkal, 210 forinttal, 7320-ra drágul az egészségügyi szolgáltatási járulék összege. ( Ezt azok fizetik, akik egyéni megállapodással szerződnek az E-Alappal az ellátásokra.)

"Látszik a pénzeső a költségvetés számain, kár, hogy az egészségügy ezúttal sem a társadalmi súlyának megfelelően részesedik a mindebből" – kommentálta az ágazatra jutó fejezetet Kincses Gyula.

A szakértő szerint, ha megnézzük, hogy mi érdekli az embereket, akkor a problématérkép első helyén az egészségügy van, a költségvetésből azonban ez nem köszön vissza. Az egészségügy többlete jó, ha a betervezett béremelésre elég. A szakdolgozókat ez biztosan nem hozza vissza a pályára. Ráadásul, ha a kormány nem vállalja be, hogy szabályozza a működést, még ez a pénz is elfolyik, mint eddig mindig. Vagyis se hatékonyabbá, se fönntarthatóbbá nem válik a rendszer.

"Úgy látszik hiába sikoltozunk évek óta, hogy legalább a GDP 6-7 százalékát kellene a kormánynak az egészségügyre költeni, mert ezúttal sem sikerült ezt elérni" – minősítette az egészségüggyel kapcsolatos pénzügyi terveket Kiss László, az 5.12 Szakszervezet elnöke.

Kiss László a jobb oldalon

Kiss László a jobb oldalon

Emlékeztetett: Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár, de a kancellárminiszter sem "ekkorka" összegről beszél egy héttel ezelőtt. Véleménye szerint mindenesetre az előrelátó kormányok többet terveznek az egészségügyre, most viszont jó, ha a nagy nehezen kikényszerített béremelésekre futja majd. A költségvetés miatt a betegágyak mellett biztosan nem lesz több ember - figyelmeztet. S ugyan a kormányzat rendre elmondja, hogy csökkent az elvándorlás, de csak azért, mert már nincs aki elmenjen. A betegágyak mellett dolgozók nagy többsége nyugdíj előtt álló, vagy már nyugdíjas.

Szerző
Frissítve: 2017.05.04. 10:01

Nem lesznek többen a betegágyak mellett

Publikálás dátuma
2017.05.03. 22:40
Illusztráció/Thinkstock
Az érdekvédők reményeinél, de két miniszter által jósoltaknál is kevesebbet kap jövőre az egészségügy. Szakértők szerint a 102 milliárdos többletből leginkább csak a már megkezdett béremelésekre juthat pénz.

Se Lázár János miniszter, se Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár nem találta el, mennyi pénzt szánt Varga Mihály gazdasági miniszter az egészségügynek a következő esztendőre. Míg a kancellária miniszter a múlt heti kormányinfón 180 milliárdos többletről beszélt, az egészségügyért felelős államtitkár pénteken a kórházszövetség kongresszusán 150-200 milliárddal remélt nagyobb összeget az ideinél. A kedden nyilvánosságra hozott költségvetési tervezet mindössze 102 milliárd forint többletet tartalmaz. Az egészségügyi közgazdászok lapunknak azt mondták: még van némi remény arra, hogy a költségvetési vitában ez az összeg felkúszhat 120-130 milliárdig.

Noha az Egészségbiztosítási Alap (E-Alap) jövő évi előirányzata 2315 milliárd forint szemben az idei tervezett 2059 milliárddal, a valódi többlet 102 milliárd forint. Ez a hétszázalékos növekmény nagyobb része a béremelések fedezete. A tervezet alapján várható béremelés a mentőknél, bár korántsem akkora, mint amennyire a kormány döntésre váró életpályamodell alapján számíthatnának.

Mint azt a Népszava február elején megírta: csak a mentők béreinek kiigazítására csaknem 12 milliárd forintot terveztek az említett dokumentumban, méghozzá úgy, hogy 2017 májusában megkezdődne a béremelés, a mentőtisztek jövedelme összességében 170-220 ezer forinttal, a mentőápolóké 100-120 ezer forinttal lehet több, mint most. A mentők költségvetésében lévő többletből ekkora emelésre nem futja.

Az alapellátásra szánt keret 12 milliárddal emelkedik, ám hogy ezt a pénzt pontosan mire szánják, az nem derül ki a jogszabály-javaslatból. A sztrájkra készülő alapellátó fogorvosoknak viszont nem jut nagyobb összeg, mint az idén. A védőnői szolgálatoknak is csak kétmilliárddal nő a keretük.

A költségvetési tervezetből egyértelműen kiderül: a kórházak gazdasági-műszaki területein dolgozóknak a kötelező minimális béremelésen túl egyetlen fillér sem jut. Azaz hiába küzdöttek értük az érdekvédők, a kormányzat még nem értette meg, miért baj, ha nem marad a kórházakban műszerész, könyvelő, szakács, informatikus, villamosmérnök. Lesz viszont hazai forrás a közép-magyarországi kórház-fejlesztésekre, így a Bethesda Gyermekkórházban elkezdődhetnek az építkezések, és a fővárosi járóbeteg-szakrendelők fölújítása is indulhat.

A kormány nagyvonalúan két százalékponttal mérsékelte az E-Alap bevételéül is szolgáló szociális-, valamint megszüntetné a lakás-bérbeadást terhelő egészségügyi hozzájárulást. A bevételt apasztó intézkedések mellett viszont jövőre a gyógyszergyártóknak hatmilliárddal nagyobb terhet kell vállalniuk a gyógyszerpiac költségeiből. Mint ahogyan, ha nem is sokkal, 210 forinttal, 7320-ra drágul az egészségügyi szolgáltatási járulék összege. ( Ezt azok fizetik, akik egyéni megállapodással szerződnek az E-Alappal az ellátásokra.)

"Látszik a pénzeső a költségvetés számain, kár, hogy az egészségügy ezúttal sem a társadalmi súlyának megfelelően részesedik a mindebből" – kommentálta az ágazatra jutó fejezetet Kincses Gyula.

A szakértő szerint, ha megnézzük, hogy mi érdekli az embereket, akkor a problématérkép első helyén az egészségügy van, a költségvetésből azonban ez nem köszön vissza. Az egészségügy többlete jó, ha a betervezett béremelésre elég. A szakdolgozókat ez biztosan nem hozza vissza a pályára. Ráadásul, ha a kormány nem vállalja be, hogy szabályozza a működést, még ez a pénz is elfolyik, mint eddig mindig. Vagyis se hatékonyabbá, se fönntarthatóbbá nem válik a rendszer.

"Úgy látszik hiába sikoltozunk évek óta, hogy legalább a GDP 6-7 százalékát kellene a kormánynak az egészségügyre költeni, mert ezúttal sem sikerült ezt elérni" – minősítette az egészségüggyel kapcsolatos pénzügyi terveket Kiss László, az 5.12 Szakszervezet elnöke.

Kiss László a jobb oldalon

Kiss László a jobb oldalon

Emlékeztetett: Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár, de a kancellárminiszter sem "ekkorka" összegről beszél egy héttel ezelőtt. Véleménye szerint mindenesetre az előrelátó kormányok többet terveznek az egészségügyre, most viszont jó, ha a nagy nehezen kikényszerített béremelésekre futja majd. A költségvetés miatt a betegágyak mellett biztosan nem lesz több ember - figyelmeztet. S ugyan a kormányzat rendre elmondja, hogy csökkent az elvándorlás, de csak azért, mert már nincs aki elmenjen. A betegágyak mellett dolgozók nagy többsége nyugdíj előtt álló, vagy már nyugdíjas.

Szerző
Frissítve: 2017.05.04. 10:01