Orbán emberei a Mátrai Erőműért

Publikálás dátuma
2017.05.04. 07:23
A Mészáros és Mészáros érdeklődése mostanság lanyhulni látszik - Népszava fotó/Molnár Ádám
Garancsi István vagy Mészáros Lőrinc cége veszi meg a németektől Magyarország második legnagyobb, százmilliárdos értékű erőművét? Mindegy: mindkettő Orbán Viktor embere.

A magyar MET és a cseh EP Energy a legesélyesebb a Mátrai Erőmű megvásárlására – tudtuk meg. Többségi részesedését az RWE és az EnBW tette pultra. A két német társaság az 1995-ös privatizációk óta birtokolja a Magyarország második legnagyobb, főként mátrai lignitet hasznosító áramtermelőjét. A finiselők mindegyike feltörekvő térségi energetikai magáncsoport.

A Molból kinőtt MET 40 százalékban ma is az olajcsoporté, de azóta – offshore-szerű áttételeken keresztül – beszállt például a kormányfő-közeli Garancsi István, Nagy György vagy épp az orosz Ilja Trubnyikov. Az MVM-mel kötött, az állami csoportnak hátrányosnak tűnő szerződéseiről ismertté vált energiakereskedő központja ma már svájci. A MET szintén működtet már nagyobb, a Budapesti Erőműhöz hasonlóan gázalapú áramtermelőt: három éve a francia Engie (akkori nevén GDF Suez) értékesítette nekik a Dunamentit, egyszersmind a csődtől is megmentve az egységet. A MET-nél nem kívánták az üggyel kapcsolatos híreket kommentálni.

Az EP mögött Daniel Kretinsky cseh ügyvéd áll. Tavalyelőtt a szintén hozzájuk kapcsolódó EPH elhappolta a Mol és az MVM elől Szlovákia legnagyobb, az olasz Enek által árult erőműcsomagját. Nem sokkal később nálunk is megvetették a lábukat, a francia EDF-től megvéve a főváros távhőellátását biztosító Budapesti Erőművet.

A 444.hu tegnap a lehetséges érdeklődők közé sorolta az MVM-et, valamint a felcsúti polgármester tulajdonában álló Mészáros és Mészáros Kft.-t is. Lapunk forrásai ezt annyiban erősítették meg, hogy e két társaság is érdeklődött. Ám ebbéli lendületük most épp lanyhulni látszik. Az MVM értelemszerű vevő lehet: jelenleg is birtokolja a Mátrai Erőmű negyedét, többször tárgyalt már részesedése növeléséről, tavaly pedig megvásárolta a szintén gázalapú Csepeli Erőművet a svájci Alpiq-tól. A Mészáros és Mészáros épp most veti meg a lábát a Mátrai Erőmű – mások által is használt – telephelyén: néhány napja tették le egy búzakeményítőgyár alapkövét. Négyük közül egyedül a kormányfő bizalmasának számító polgármester-vállalkozó nem számít szakmai befektetőnek. Lapunk forrásai szerint ugyanakkor már 11 érdeklődőről tudnak. Akadt közöttük amerikai, lengyel és török is. E kör mára 2-3-ra szűkült. A jelenlegi ugyanakkor továbbra is csak előkészítő szakasz: az eladó csak ezután bocsátkozik közvetlen tárgyalásokba a lehetséges vevőkkel.

A Mátrai Erőmű az elmúlt évtizedek során szinte „pénzgyárként” működött, tulajdonosait évente akár több tízmilliárdos osztalékkal is örvendeztetve. Értékét ezért akár százmilliárdosra is taksálták. Ám a szigorodó környezetvédelmi előírások és az áramárak esése miatt mára jövedelmezősége kissé esett. Egyelőre kevés esély mutatkozik arra, hogy a kormány új szénblokkot engedélyezzen. Így különböző megújulóenergia-alapú megoldásokkal igyekeznek túlélni. A több mint kétezer dolgozót – főként bányászt – foglalkoztató társaság fennmaradása komoly munkaerőpiaci kérdéseket is felvet. A jelenlegi politikai-gazdasági helyzetet ismerve ezért sokan éppenséggel Felcsút polgármesterét üdvözölnék a leginkább. 

Szerző
Témák
Mátrai erőmű

Játékkal a leépülés ellen

Publikálás dátuma
2017.05.04. 07:16

Az időskori elbutulás megelőzésében segítenek a társasjátékok. Mindenkinek ki kell választani azokat a játékokat, amelyekben a képességeinek megfelelően szorongás nélkül, sikerélményekkel gazdagodhat.

Először csak magának, majd hozzá hasonló társainak is megoldást keresett Huszka Éva, hogy kitörjenek a nyugdíjasok bezárkózó, depressziós világából. - Megszenvedtem a nyugdíjat – fogalmazott lapunknak a volt testnevelő tanár, majd önkormányzati szakember, pedig maga kérte a lehetőséget. Két évig tornákat szervezett a kortársaknak, járta a tanfolyamokat, de kevésnek érezte a kihívásokat. A Zsigmond Király Egyetem Nyugdíjas Akadémiáját látogatva kapott kedvet a tanuláshoz, 61 évesen beiratkozott a felsőoktatásba és két év alatt gerontó-andragógus mesterdiplomát szerzett.

 Önbizalmat kaptam, nőtt az önértékelésem, sikerélményeket szereztem és egyre jobban ki tudom magam fejezni bármilyen helyzetben – sorolta a tanulás előnyeit Huszka Éva, hozzátéve, hogy diplomamunkájához olyan témát keresett, ami sokaknak kitörési lehetőséget kínál a nyugdíjasok mentális bajaiból. A társasjátékok gyógyító, megelőző szerepéről fogalmazta meg gondolatait, amivel a jelek szerint sokak számára fontos kérdésre talált megoldást, hiszen azóta sokfelé hívják, hogy segítsen „lázba hozni”, kimozdítani a kortársait, vagy a képességeiket valamilyen betegség miatt fiatalabban elvesztő betegeket, netán sérülteket is.

A legfontosabb, hogy mindenki találja ki azokat a visszatérő tevékenységeket, amiben jól érzi magát az otthonán kívül, s ami örömöt okoz neki – határozta meg a legfontosabb feladatot, hozzátéve, hogy a játék egyben folytonos tanulási folyamat is, ami élénkíti az agyműködést, tehát természetes védekező mechanizmus a bezárkózás és az elbutulás ellen, sőt, segíti a traumák feldolgozását is. Mindenkinek ki kell választani azokat a játékokat, amelyekben a képességeinek megfelelően szorongás nélkül, sikerélményekkel gazdagodhat. Aki társaságba megy, az minden alkalommal új helyzetekbe kerül, ismét megtanul alkalmazkodni, sőt, sokszor épp a közös játék segíti őt mentális gondjainak felismerésében.

A fiatalos, friss diplomás Huszka Éva nemrég foglalkoztatási szakembereknek érvelt a generációs ellentétek feloldását is kínáló társasjátékok mellett, május második felében pedig elindítja első játékklubját Kerepesen, ahol egyelőre több az aktív jelentkező, mint a nyugdíjas. Ez nem baj – mondta, hiszen, ha most visszatalálnak a játékhoz, nyugdíjasként biztos, hogy nyitottabbak lesznek, készek akár a tanulásra is. Egyáltalán nem mellékesen Éva most épp egy OKJ-s tanfolyamot végez, mert minden szabad percében tanulni akar. Ezt ajánlja kortársainak is.

Juhász: 303 milliárd Orbán vagyona

Tavaly óta százmilliárd forinttal nőtt, így most már háromszázhárommilliárd forint Orbán Viktor vagyona - állította Juhász Péter a Hír TV-ben.

 Az Együtt elnöke párttársaival számolta ki ezt az összeget, akárcsak tavaly, amikor 205 milliárdra becsülték a kormányfő vagyonát. A politikus szerint ez a szám úgy jött ki, hogy összeadták a "különböző strómanokon keresztül" érkező összegeket. Juhász úgy véli, Mészáros Lőrinc Orbán Viktor házi perselye, a felcsúti polgármester vagyona megegyezik a miniszterelnök vagyonával. Eközben a 24.hu kibogarászta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) nyilvántartásából, hogy a Mészáros-médiabirodalom kiadói összesen 192 újságot, médiakiadványt jelentettek be. 

Szerző