Fogy a levegő - Az oktatás húzta a rövidebbet

Nem sok jót ígér az iskoláknak a 2018-as költségvetési javaslat. Az oktatáskutató szerint a közoktatásra szánt összegek csökkenhetnek is.

Ki állítja meg a túltolt biciklit?

Trencsényi László egyetemi tanár, a Hálózat a Tanszabadságért alapító tagja szerint a GDP legalább hat százalékát kellene oktatásra fordítani.

- Tízéves csúcson az iskolaelhagyás, egyre több a magántanuló, ahogy a pályaelhagyó tanár is, és sorolhatnánk. Senki sem állíthatja már meg a "túltolt biciklit"?

- Nem könnyű kérdés, hiszen az "elhagyók" a legkreatívabb, leginkább biztos háttérrel rendelkező csoportok mindkét fél esetében, mondhatni a változások motorjai - az "állítsuk meg a biciklit" jelszó hű meghallói voltak. Voltak? Az utóbbi hetekben mégis mintha a megállítók megközelítették volna a kritikus tömeget: a rendszerváltás után iskolázott, zömében értelmiségi pályára készülő fiatalok. A kritikus tömegből a szakmunkástanulók hoppon maradt köre hiányzik.

- A közoktatás további átalakításokkal néz szembe. Képesítés nélküli "tanárok" is lehetnének szakoktatók, gyógypedagógusok. Hová vezethet ez?

- Egyes szakokon a szakképzettek köre régóta szűkül. Az elhibázott természettudományos oktatás bosszulta meg magát leginkább, elvette a kedvét a majdani, természettudományos tantárgyakat tanítani akaróknak a pályára állástól, másfelől a biztosabb tudással rendelkezőknek e körben kinyílt az európai piac is, mely többet kínált a repedezett iskolai Bunsen-égők világánál. A kormányzat bután válaszolt, dühödt ellenszenvvel a kétszintű Bologna-típusú képzésre, naivan azt hitte, hogy a 18 éves pályaválasztás majd inkább segít. Nem segített. Nagyobb baj, hogy az "aki nem bírja, hagyjuk az út szélén" ideológia (Bogár László Fidesz-közeli közgazdász kifejezése) közvetlen következménye a "tömegiskolák" szakmai magára hagyása. Odavezet, ahol tartunk: a tudás kisajátításához a magániskolákat, külföldi intézményeket megfizetni tudók, néhány mintaintézmény elitje számára, s a többieknek elég a funkcionális (an)alfabétizmus.

- A kormány azt kommunikálja, egyre több pénzt ad oktatásra. A miniszter szerint a 2018-as költségvetésben 81 milliárddal jut több az ideihez képest. Hová tűnik a pénz?

- Csak híreink vannak a pianínó-akcióról, egyéb presztízs-beruházásokról. A KLIK és a háttérintézmények ide-oda átszervezése, olykor puszta névváltoztatása, vezetők ki-be nevezése tengernyi pénzt emészt el - a tulajdonosváltásokkal járó bürokrácia nagyon sokba kerül. Világos az érdekvédők követelése: a GDP 6 százaléka a minimum!

- Eközben helyzetbe hozzák az egyházi iskolákat. Miért baj ez, ha ott sokszor jobb körülmények között tanulhatnak a diákok?

- Először: sérti a plurális demokrácia világnézeti sokszínűségének elvét, valláserkölcsi oktatásba kényszerülnek szekularizált, ateista családok gyerekei is (hazugság, hogy erkölcsössé csak a transzcendens lénytől való félelemben lehet válni). Arról nem beszélve, hogy újmódi "államegyházak" preferálásának vagyunk tanúi. Iványi Gábor felekezetét a strasbourgi ítélet után sem hajlandó az állam egyháznak elismerni. Másodszor: sérti a tudáshoz való méltányos hozzájutás elvét, hiszen élezi az iskolák közti különbségeket. Nem nemzeti együttműködést teremt, hanem újabb társadalmi feszültségeket.

Az egyházak a nyertesek

A költségvetési javaslat több pénzt szán az eddiginél az egyházi intézmények támogatására. A dokumentum külön mellékletben rögzíti az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok és a magán köznevelési intézmények fenntartóinak köznevelési feladatai és a bevett egyházak hit- és erkölcstanoktatás után járó támogatást.

Az állami iskolákban hit- és erkölcstanoktatást szervező bevett egyházat a tanulólétszám alapján ingyenes tankönyv- és átlagbéralapú támogatás illeti meg. Hit- és erkölcstanoktatásra és tankönyv-támogatásra 4,8 milliárd forint szerepel a javaslatban. Emellett "kis létszámú" hit- és erkölcstanoktatás kiegészítő támogatására további 400 milliót szánnak. Az egyházi hittan-oktatás támogatására 3,1 milliárd forintot fordítanának jövőre.

S ha mindez nem lenne elég, egy május 2-ai kormányhatározat - amit a Magyar Nemzet szúrt ki - szerint mentesülnek a közbeszerzési eljárás alól azok, akik egyházi tankönyvfejlesztés címén igényelnek forrást. Az erről szóló rendeletet maga Orbán Viktor hagyta jóvá. Azt, hogy miért nem kell közbeszerzést kiírniuk a tankönyv-fejlesztőknek, a határozat "a támogatási cél sajátosságaival" magyarázza.

Arról, hogy pontosan mennyi forrás áll a tankönyv-fejlesztők rendelkezésére, egy 2016. decemberi kormányhatározat rendelkezik. A 2,3 milliárd forint három intézmény között oszlik meg: a Magyarországi Református Egyház egymilliárd, a Szeged-Csanádi Egyházmegye Gelsey Vilmos Pedagógiai Intézete 650 millió, a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet ugyancsak 650 millió forint támogatást kapott.