Fogy a levegő - Az oktatás húzta a rövidebbet

Publikálás dátuma
2017.05.04. 19:55

Nem sok jót ígér az iskoláknak a 2018-as költségvetési javaslat. Az oktatáskutató szerint a közoktatásra szánt összegek csökkenhetnek is.
Ki állítja meg a túltolt biciklit?

Trencsényi László egyetemi tanár, a Hálózat a Tanszabadságért alapító tagja szerint a GDP legalább hat százalékát kellene oktatásra fordítani.

- Tízéves csúcson az iskolaelhagyás, egyre több a magántanuló, ahogy a pályaelhagyó tanár is, és sorolhatnánk. Senki sem állíthatja már meg a "túltolt biciklit"?

- Nem könnyű kérdés, hiszen az "elhagyók" a legkreatívabb, leginkább biztos háttérrel rendelkező csoportok mindkét fél esetében, mondhatni a változások motorjai - az "állítsuk meg a biciklit" jelszó hű meghallói voltak. Voltak? Az utóbbi hetekben mégis mintha a megállítók megközelítették volna a kritikus tömeget: a rendszerváltás után iskolázott, zömében értelmiségi pályára készülő fiatalok. A kritikus tömegből a szakmunkástanulók hoppon maradt köre hiányzik.

- A közoktatás további átalakításokkal néz szembe. Képesítés nélküli "tanárok" is lehetnének szakoktatók, gyógypedagógusok. Hová vezethet ez?

- Egyes szakokon a szakképzettek köre régóta szűkül. Az elhibázott természettudományos oktatás bosszulta meg magát leginkább, elvette a kedvét a majdani, természettudományos tantárgyakat tanítani akaróknak a pályára állástól, másfelől a biztosabb tudással rendelkezőknek e körben kinyílt az európai piac is, mely többet kínált a repedezett iskolai Bunsen-égők világánál. A kormányzat bután válaszolt, dühödt ellenszenvvel a kétszintű Bologna-típusú képzésre, naivan azt hitte, hogy a 18 éves pályaválasztás majd inkább segít. Nem segített. Nagyobb baj, hogy az "aki nem bírja, hagyjuk az út szélén" ideológia (Bogár László Fidesz-közeli közgazdász kifejezése) közvetlen következménye a "tömegiskolák" szakmai magára hagyása. Odavezet, ahol tartunk: a tudás kisajátításához a magániskolákat, külföldi intézményeket megfizetni tudók, néhány mintaintézmény elitje számára, s a többieknek elég a funkcionális (an)alfabétizmus.

- A kormány azt kommunikálja, egyre több pénzt ad oktatásra. A miniszter szerint a 2018-as költségvetésben 81 milliárddal jut több az ideihez képest. Hová tűnik a pénz?

- Csak híreink vannak a pianínó-akcióról, egyéb presztízs-beruházásokról. A KLIK és a háttérintézmények ide-oda átszervezése, olykor puszta névváltoztatása, vezetők ki-be nevezése tengernyi pénzt emészt el - a tulajdonosváltásokkal járó bürokrácia nagyon sokba kerül. Világos az érdekvédők követelése: a GDP 6 százaléka a minimum!

- Eközben helyzetbe hozzák az egyházi iskolákat. Miért baj ez, ha ott sokszor jobb körülmények között tanulhatnak a diákok?

- Először: sérti a plurális demokrácia világnézeti sokszínűségének elvét, valláserkölcsi oktatásba kényszerülnek szekularizált, ateista családok gyerekei is (hazugság, hogy erkölcsössé csak a transzcendens lénytől való félelemben lehet válni). Arról nem beszélve, hogy újmódi "államegyházak" preferálásának vagyunk tanúi. Iványi Gábor felekezetét a strasbourgi ítélet után sem hajlandó az állam egyháznak elismerni. Másodszor: sérti a tudáshoz való méltányos hozzájutás elvét, hiszen élezi az iskolák közti különbségeket. Nem nemzeti együttműködést teremt, hanem újabb társadalmi feszültségeket.


Az egyházak a nyertesek

A költségvetési javaslat több pénzt szán az eddiginél az egyházi intézmények támogatására. A dokumentum külön mellékletben rögzíti az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok és a magán köznevelési intézmények fenntartóinak köznevelési feladatai és a bevett egyházak hit- és erkölcstanoktatás után járó támogatást.

Az állami iskolákban hit- és erkölcstanoktatást szervező bevett egyházat a tanulólétszám alapján ingyenes tankönyv- és átlagbéralapú támogatás illeti meg. Hit- és erkölcstanoktatásra és tankönyv-támogatásra 4,8 milliárd forint szerepel a javaslatban. Emellett "kis létszámú" hit- és erkölcstanoktatás kiegészítő támogatására további 400 milliót szánnak. Az egyházi hittan-oktatás támogatására 3,1 milliárd forintot fordítanának jövőre.

S ha mindez nem lenne elég, egy május 2-ai kormányhatározat - amit a Magyar Nemzet szúrt ki - szerint mentesülnek a közbeszerzési eljárás alól azok, akik egyházi tankönyvfejlesztés címén igényelnek forrást. Az erről szóló rendeletet maga Orbán Viktor hagyta jóvá. Azt, hogy miért nem kell közbeszerzést kiírniuk a tankönyv-fejlesztőknek, a határozat "a támogatási cél sajátosságaival" magyarázza.

Arról, hogy pontosan mennyi forrás áll a tankönyv-fejlesztők rendelkezésére, egy 2016. decemberi kormányhatározat rendelkezik. A 2,3 milliárd forint három intézmény között oszlik meg: a Magyarországi Református Egyház egymilliárd, a Szeged-Csanádi Egyházmegye Gelsey Vilmos Pedagógiai Intézete 650 millió, a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet ugyancsak 650 millió forint támogatást kapott.

Szerző

Költségvetés 2018 - Ez csak első változat

Publikálás dátuma
2017.05.04. 07:21

A jövő évi költségvetés tervezetében többé-kevésbé visszaköszön mindaz, amiről hónapok óta vita folyik. Fájdalmas viszont a környezetvédelmi kiadások lefaragása, s meglepetés a játékadó bevételek csökkenése.

A parlamenthez kedden benyújtott költségvetési tervezet elemei az elmúlt időszakban többnyire ismerté váltak, így túlzott meglepetést nem keltett a kormány. Jellemzően a beígért programokat viszik tovább, a két gyermekes családok támogatása - ami a rákövetkező évben is folytatódni fog -, az élőmunkát terhelő járulékcsökkentés, de ide sorolható a kedvezményes áfakörbe bevont termékek számának gyarapítása is – magyarázta a Népszavának, a Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.

A szakember szerint a büdzsében szereplő 4,3 százalékos növekedés ugyan mindenképpen optimista terv, ám azért távolról sem teljesíthetetlen. A 3 százalékos inflációt ellenben nagy valószínűséggel alultervezte a nemzetgazdasági tárca, az alighanem éves átlagban magasabb lesz. A költségvetés kapcsán szinte minden pillanatban emlegetett internet, halhús, valamint éttermi szolgáltatások áfacsökkentése egyáltalán nem látszik gazdaságilag markáns elemnek, vagy súlypontnak. Ez legfeljebb politikailag fontos kérdés, s ennek megfelelően is kap most ekkora szerepet - folytatta.

Brutális reklámadó-növekedés
Igencsak komoly emelést hajtana végre a reklámadó esetében a kormány – jelentette be Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője tegnap délután. Bár a korábban tervezett és igencsak komoly felháborodást kiváltó 9 százaléknál alacsonyabb lenne a kulcs, hiszen az 7,5 százalékra változna, ám így is jelentős a növekedés a jelenlegi 5,3 százalékhoz képest. A költségvetésben ez mellbevágóan köszön vissza, hiszen az idei 11,7 milliárdos tervekkel szemben jövőre már 16,9 milliárdos reklámadóbevételről lehet olvasni. Kósa hozzátette, hogy addig akarják fenntartani a 7,5 százalékos szintet, amíg nem teljesítik azt az európai uniós kötelezettséget, amely a korábban a költségvetésbe befolyt reklámadóbevétel visszafizetését írja elő. Arra a kérdésre, hogy ez meddig tarthat, azt válaszolta, hogy körülbelül négy évig. Ha a visszafizetés megtörtént, utána "újra lehet gondolni" - jelezte. A kormánypártok logikája szerint a kabinet hibáját az adó alá vont vállalkozásoknak kell megfizetniük, ami mindennek mondható csak elegáns megoldásnak nem.

Arra ugyanakkor a K&H Bank stratégája is kitért, hogy kedvező változás lehetne a bürokrácia és az adminisztráció csökkentésére vonatkozó törekvések, ám erre irányuló programokat nem vélt fölfedezni a dokumentumban. Hasonló a helyzet a közmunkaprogrammal kapcsolatban is, ahol kedvező lenne, ha a munkaerőpiacra visszavezető akciókat is lehetne látni. Ezt azonban a költségvetésből nem derült ki.

Igaz, ennek azért nem feltétlenül a büdzsében kell szerepelnie, így nagyon valószínű, hogy egyéb kormányzati anyagban kerül majd elő, hiszen a közmunkára fordított kiadásokat alaposan megcsapolja a kormány, az idei 325 milliárd forintos büdzsét 225 milliárdra csökkenti. Azt ugyancsak nem lehet kedvező fordulatként értékelni, hogy a környezetvédelemre fordítandó források markánsan, 35 százalékkal 529 milliárd forintra esnek.

Bőven lesz pénz propagandára
Még az idei költségvetés módosításával igencsak jelentékeny pluszforrást kap a Rogán Antal vezette, kormányzati kommunikációért felelős Miniszterelnöki Kabinetiroda. A módosítás szerint a tárcához „hozzávágnak” még 5 milliárd forintot, az amúgy is igencsak jelentékeny 22 milliárd forintos keretén túl. Aligha kétséges, hogy ezzel már a jövő évi választásokat vette célba a kormánypárt. Jövőre is közel 27 milliárdból gazdálkodhat a propagandaminisztérium. A minisztérium ugyanakkor nem válaszolt az RTL Klub azon kérdésére, hogy pontosan mire is szánják a pénzt, s milyen médiumokban kívánják elkölteni. A pénzhiány miatt amúgy sem kell aggódni a közmédiánál. Az már a jövő évi költségvetésben szerepel, hogy a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a Duna Televízió és a Magyar Távirati Iroda csoportra összesen 71,2 milliárd forintot szánnak.

Ráadásul – bár a kabinet lépten-nyomon hangsúlyozza, hogy a korai elfogadás a kiszámíthatóságot növelni - a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban kérdésünkre megjegyezte: arra senki se vegyen mérget, hogy ez így is marad. Sok idő van még hátra 2018-ig. Ez alatt számos olyan fejlemény lehet, amely hatással lehet a honi büdzsére is, így a Európai Központi Bank vagy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed esetleges kamatemelése, de ilyen lehet a kínai növekedés alakulása, az őszi német választások kimenetele is. Éppen ezért szinte biztos – ahogy ez az idei büdzsével gyorsan meg is történt – hamar módosítások, átcsoportosítások történhetnek.

Váratlanul csökken a játékadó
A költségvetés számaihoz képest kicsiny szám, ám mégis igencsak feltűnő, hogy a játékadó bevételi soron jelentékeny, közel 20 százalékos bevételcsökkenéssel kalkulál a nemzetgazdasági tárca. Így a jövő évi befizetés 25,9 milliárd forint lenne. Ami igazán szembeszökő, hogy a szerencsejátékpiacon nyoma sincs annak, hogy a növekedést bármi veszélyeztetné. A Szerencsejáték Zrt. és a kormányközeli kádereknek kiosztott kaszinók is szépen teljesítenek. Aligha valószínűsíthető, hogy bármelyikük megroppanna. Sőt, a Andy Vajna online kaszinójának közelmúltbeli elindulásával még egy vélhetően komoly forgalmat bonyolító szereplővel bővült is a piac. Ezek alapján szakmai körök szerint valamilyen adócsökkentés bújhatna meg a háttérben, ám ennek nyomát sem a költségvetés-, sem az adócsomag tervezetben nem leltük fel. Könnyen lehet, hogy ezzel kapcsolatban majd a jövőben hallatja hangját a kormány...

A kormány nem csak a jövő évi költségvetés tervezésével végzett, de az Európai Bizottságnak benyújtotta a konvergenciaprogramot is – a tagállamok sorában az utolsók között. Ahogy a jövő évi büdzsében, úgy ebben is igencsak tetten érhető az optimizmus. Középtávon - a program időhorizontján, azaz 2021-ben - ugyanis a magasnak mondható gazdasági növekedés hatására kézzelfogható közelségbe kerül az adósságráta 60 százalékos referenciamutatója. A dokumentum szerint a jövő évtized első évében a GDP-hez viszonyított bruttó államadósság 61,2 százalékra mérséklődik. Ezen felül az is örömtelinek hat, hogy a gazdasági növekedés folyamatosan jelentős, 4 százalék közeli lesz, azaz jobban alakul annál, mint ahogy még tavaly kalkulált a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Mire számíthat jövőre a nyugdíjas? - Árulkodó büdzsétervek

Publikálás dátuma
2017.05.04. 07:00

Az idősek szervezetei nincsenek elájulva attól, hogy megkapják, ami törvény szerint jár nekik, de a az Orbán-kormány jövő évi, nyugdíjasokat érintő büdzséterveit is árulkodónak tartják.

A kormány le akarja kenyerezni a nyugdíjasokat - fogalmazott a Népszavának a Nyugdíjasok Országos Szövetségének (NYOSZ) elnöke. Némethné Jankovics Györgyi szerint sajnos az egyoldalú kormányzati tájékoztatás vidéken képes elhitetni az emberekkel, hogy fentről megjutalmazzák őket a várható év végi egyszázalékos nyugdíjemeléssel és a beharangozott prémiummal, bár kérdés, hogy a mindennapjaikat meghatározó nélkülözések húsbavágó tapasztalatai, vagy a kormányzati gesztus lesz erősebb élmény jövőre a választás napján. Az elnök szerint ugyanis egyre nagyobb a tudatos és nem félrevezethető nyugdíjasok tábora is, akik például egy tegnapi tatabányai fórumon is szkeptikusan fogadták, hogy jövőre a tervezett 3 százalékos inflációnak megfelelő nyugdíjemelést ígér a nemzetgazdasági miniszter - évek óta először épp annyit, amennyi jár nekik.

A jövő évi költségvetés benyújtását használta ugyanis fel a nemzetgazdasági miniszter, hogy üzenjen a nyugdíjas társadalomnak, de fő mondandója valójában a 2017-es büdzsét érinti. Idén kell ugyanis kifizetni a kormánynak azt az egy százalékos összeget, ami jár az idős embereknek, hiszen a 2,6 százalékra várt inflációhoz képest januárban csak 1,6 százalékos emelést kaptak. A különbözetet novemberben kapják meg, januárig visszamenőleg kiszámítva, egy összegben, ami az átlagos nyugdíjaknál 25 ezer forint környékén mozoghat. Ugyancsak az idei költségvetésből - a fenti különbözet kifizetésével egyidőben - kapják meg a nyugdíjasok azt a prémiumot, ami tavaly karácsony környékén a vitatható Erzsébet-utalvány osztogatás helyettesített. Idén betarthatja a kormány azt a jogszabályt, amit még a Bajnai-kormány fogadott el, hogy ha a gazdaság teljesítménye 3,5 százaléknál nagyobb mértékben nő és a hiánycél is tartható, akkor év végén egyszeri külön prémiumot utal az idős embereknek az állam. Idén nagyjából 12 ezer forintra számíthatnak. 2018-ban 3 százalékos inflációt tervez a kormány, ami azt feltételezi, hogy ekkora lesz a nyugdíjak emelkedése is januártól, de a büdzsébe már most beépítették a jövő évi nyugdíjprémium kiadását is, bár a választás után már nem biztos, hogy fontos lesz annak kifizetése.

Némethné Jankovics Györgyi szerint az idei várható inflációnál 1 százalékkal kisebbre tervezett 2017-es nyugdíjemelést nem tudják elfogadni, hiszen így év közben az idősek pénzét használja az állam. A NYOSZ-elnök hozzátette, hogy a 3,5 százalékot meghaladó GDP növekedés és a hiánycél teljesítése miatt most először beígért nyugdíjprémium sem ajándék, hanem jogos járandóság, aminek erkölcsi háttere, hogy a gazdaság teljesítményében benne van a nyugdíjas-társadalom egykori és sokszor mai munkája is. Gondnak nevezte viszont, hogy az év végi prémium csak egyszeri kifizetés lesz - ha lesz - és az nem épül be a nyugdíjalapba.

Földényi György: A Fidesznek ennyire kell a 2,7 millió nyugdíjas szavazata

Földényi György: A Fidesznek ennyire kell a 2,7 millió nyugdíjas szavazata

Ugyanígy fogalmazott a Nyugdíjasok Országos Képviseletének (NYOK) elnöke is. Földényi György szerint a választásra minden eszközt bevető kormány akkor is kimutatja majd az év második felében a gazdasági teljesítmény magas növekedését, ha annak csak a közelébe jut az ország. A Fidesznek ennyire kell a 2,7 millió nyugdíjas szavazata. Ő mégis bízik abban, hogy „üveggyöngyökkel” nem lehet betömni az idős emberek száját, hiszen a 28 500 forintos nyugdíjminimumhoz a jövő évi költségvetésben sem nyúltak, az 10 éve változatlan. A NYOK vezetője utalt az 50-60 ezer forintos nyugdíjból tengődők sokaságára, akik a rezsikifizetése után szabályos élet-halál harcot vívnak: vagy a gyógyszereiket veszik meg, vagy az ennivalót. Földényi György szerint a 75 év feletti rákbetegek halálra ítélése erősebb üzenet az Orbán-kormány valódi időspolitikájáról, mint a törvényesen járó pár ezer forint kifizetése. Szervezetük a napokban bírósághoz fordul, mert nem kaptak választ március közepén írt levelükre, amelyben azt kérték a miniszterelnöktől, hogy már májustól fizessék ki a januártól érvényes 1,6 százalékos emelés és a 2,6 százalékos tényleges infláció közti különbözetet. A NYOK felméri az idősek hangulatát, és az év második felében a fővárosban biztosan szerveznek utcai demonstrációkat az infláció mellett a béremelkedések éves ütemét is beszámító svájci indexálás visszaállításáért.

Szegényednek
Egyre szegényednek a magyar nyugdíjasok, legalábbis a nagy többség egyre messzebb kerül az aktív dolgozók átlagbéreitől. Ez a különbség az idei minimálbér és garantált bérminimum emeléssel még nagyobbra nőtt, de az utóbbi évek béremelései sorra meghaladták a nyugdíjak emelésének mértékét, így az idősek egyre távolabb kerültek a dolgozók kifizetéseitől. Míg 2010-ben még csak 2,1 százalék volt az emelés különbsége, addig 2017-ben az 1,6 százalékos nyugdíjemelés mellett már 10,3 százalékos béremelkedés áll. Ha nem akar a kormány nyugdíjas-lázadást, kénytelen lesz hozzányúlni a számításokhoz; akár úgy, hogy teljesíti a nyugdíjas szervezetek követelését a béremelések mértékét legalább felerészben beszámító svájci indexálás visszahozásáról, vagy más módszerrel. Ráadásul a korkedvezményes nyugdíjak új rendszeréről is tart a vita, tehát érik az egész nyugdíjrendszer reformja.