Előfizetés

Plakátkampányba kezd a Kétfarkú

Plakátkampányt indít újra a Magyar Kétfarkú Kutya Párt. A mostani plakátjaikat is a kormányzati propagandaüzenetek és az Oroszországhoz való közeledés inspirálta, ki is tették a weboldalukra, milyen plakátjaik és matricáik tűnnek fel a közeljövőben az országban. 

„Szégyen gyalázat" - Putyin útján jár a kormány CEU-ügyben

Zoltai Ákos
Publikálás dátuma
2017.05.05. 07:03
Reagálva a The Washington Post cikkére a Külügyminisztérium elküldte lapunknak a Szijjártó Péter és Tom Shannon amerikai külügym
Őszig kell megállapodni a Közép-európai Egyetem sorsáról, különben a budapesti intézmény akár költözhet is a rektor szerint. A magyar külügyminiszter derűlátó.

„A kormány nagy léptekkel halad afelé, hogy Oroszországot csináljon Magyarországból” – közölte Szél Bernadett az LMP társelnöke, miután lapunk megírta: az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által létrehozott munkacsoport a CEU dolgozóit vegzálná megegyezés helyett. „Szégyen gyalázat, amit ez a kormány művel nap mint nap. Szerdán az oktatási államtitkár hazudozik a külföldi sajtóban arról, hogy a kormány kész tárgyalni a CEU-val, csak a CEU nem akar, most meg a megegyezés és a tárgyalás jegyében elkezdik vegzálni az oktatókat - hangsúlyozta az ellenzéki politikus.

Az egyetemről egyébként őszig kell, hogy megállapodás szülessen, különben a CEU akár költözhet is az országból a Michael Ignatieff rektor szerint. A magyar külügyminiszter derűlátó. Szijjártó Péter azt mondta, a külügyi kabinet miniszterelnöki megbízottja az amerikaiakra vár. "Világos, hogy államközi, kormányközi megállapodásra van szükség, ahhoz pedig olyan tárgyalófélnek a kinevezésére, aki a megfelelő mandátummal rendelkezik az adott ország kormánya részéről ahhoz, hogy a megfelelő megállapodásokat meg tudjuk kötni, de én továbbra is azt mondom: nem lehet gond” – fejtegette Szijjártó.

A budapesti amerikai nagykövetségnek valóban nincsenek jogosítványai a tárgyalásra, de David Kostelancik, ideiglenes ügyvivő InfoRádiónak adott nyilatkozatában elmondta: Washingtonnak különösen fontos az egyetem jövője. (Nem mellékesen az ügyvivő hozzátette: kormánya sosem kritizálta a budapesti kabinetet azért, mert a határon kerítést emelt, viszont azt igénylik, hogy a határra érkezők emberi jogait tartsák tiszteletben.)

Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke közben úgy fogalmazott: nyugtalanító folyamatok zajlanak Magyarországon és Lengyelországban. A Die Zeitnek adott interjúban arra a felvetésre, hogy Orbán egyértelműen antiszemita hangot ütött meg a napokban az Európai Parlamentben, amikor amerikai pénzügyi spekulánsnak nevezte Soros Györgyöt, azt mondta, hogy pontosan így értette a miniszterelnök szavait, és felháborodott, de nem reagált erre a megjegyzésre a vitában. Ugyanis, ha engedte volna, hogy Orbán provokálja, a vitáról szóló sajtóbeszámolókat ez a téma dominálta volna, amit el akart kerülni. A Közép-európai Egyetem körüli fejleményekkel kapcsolatban hozzátette, hogy Orbán Viktor "mindig kipuhatolja, hogy meddig mehet el", és felhagy törekvésével, amikor "látja, hogy nem mehet tovább".

Reagált a külügy
A The Washington Post internetes véleményrovatában egy cseh-magyar elemzőpáros azt taglalta, hogyan vethetne gátat az Egyesült Államok Magyarország tekintélyuralmi rendszerbe süllyedésének. Dalibor Rohac és Hajba Máté öt lépést javasolt megfontolásra Donald Trump kormányának. 1. Tapasztalt diplomatát kell kinevezni magyarországi amerikai nagykövetnek, aki képes kezelni az orosz befolyás hazai megerősödését, és érdemben reagálni az olyan ügyekre, mint például Pharaon magyarországi aktivitása. 2. Trumpnak egyértelművé kell tennie, hogy nem látja szívesen Orbánt a Fehér Ház falai között. 3. Átmenetileg vissza kell fogni a kétoldali katonai együttműködést. 4. Ha marad a lex CEU, és a civil-törvény, akkor Washingtonnak meg kell vonnia a vízumot a törvényben közreműködő kormánytagoktól és tisztviselőktől. 5. Elfogadhatatlan, hogy Brüsszel és Berlin csöndben nézi, amit Orbán tesz: az Egyesült Államokat nem érdekelheti jobban Orbán, mint az Európai Uniót, de sürgetheti, hogy kezdjenek valamit a helyzettel. Reagálva a The Washington Post cikkére a Külügyminisztérium elküldte lapunknak a Szijjártó Péter és Tom Shannon amerikai külügyminiszter-helyettes tárgyalásán készült képet, amelyre március 22-én az amerikai külügyminisztérium épületében került sor, miután a külügyminiszter részt vett a Washingtonban rendezett Iszlám Állam Elleni Konferencián.

 "Közéleti vita" a Terror Háza Múzeumban

Akik eljöttek, azok kíváncsiak a valódi közéleti vitára - vezette fel Tallai Gábor, a Terror Háza programigazgatója a tegnapi "A CEU-vita, a baloldal sírásója, összefüggések és értelmezések" című rendezvényt. A valódi közéleti vitára" csak kivételezett újságírók, személyre szóló meghívóval mehettek be a múzeumba. Ezen a CEU rektorhelyettesei, Fodor Éva és Enyedi Zsolt ütköztette érveit Kovács Zoltán kormányszóvivővel, Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkárral, és Schmidt Máriával, az intézmény főigazgatójával. A Népszava munkatársa is szeretett volna elmenni az eseményre, de ilyen meghívót szerkesztőségünk nem kapott. Enyedi örült, hogy szemközt találhatták magukat a kormány képviselőivel, ugyanis eddig egyáltalán nem volt párbeszéd. Szerinte a CEU ügye közvetve sújtja a szólás- és tanszabadságot, politikai okokból lehetetlenítenek el egy intézményt. A CEU-t kipécézték, nem teljesíthető feltételeket támasztanak. "Járhatsz, jogodat nem vesszük el, csak a két lábad" - érzékeltette a helyzetet a rektorhelyettes. Kovács Zoltán szerint az elmúlt 6-7 évben nem először, egyetlen szereplőnek csorbult a meghallgatáshoz való joga, az pedig a kormány, főleg külföldön. A CEU-n végzett kormányszóvivő szerint az Európai Bizottságban a politikai vita és a kötelezettségszegési eljárás rávilágított, hogy technikai kifogásai vannak az EU-nak, jogilag a tanszabadság nem került szóba. Fodor Éva pontosította Kovácsot: amit az EU vezetői mondanak, messze van egy technikai problémától, itt arról van szó, hogy bezárnak egy világszínvonalon működő egyetemet.

Zavaros beruházás Matolcsyék Felcsútján

Boda András
Publikálás dátuma
2017.05.05. 07:00
FOTÓ: Tóth Gergő
Hiába vásároltak értékes telket az MNB alapítványai a jegybankelnök kedvenc falujában, az ígért fejlesztéseket csak nem akarják elkezdeni. Meglehet, épp Matolcsyék mohósága gátolja a beruházást.

Megállt az idő a Balatonkenese és Balatonakarattya határán lévő egykori MÁV-üdülő területén. Az épületek faláról mind több helyen mállik a vakolat, korhad a deszkaborítás, tűnik el a festék a kosz alatt. Néhol térdig ér a gaz és kihalt a portásfülke, nincs, aki érvényt szerezzen a kihelyezett táblák feltűnően szigorú tiltásainak: a területen átvezető úton megállni tilos, épp csak áthajtani lehet, a Balaton felé pedig még véletlenül sem szabad letérni. És ami még feltűnik: nyoma sincs felújított épületeknek, oktatási és konferencia központnak. Pedig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pallas Athéné Alapítványai még 2015-ben, miután nettó 890 millió forintért megvették a hathektáros területet, azt közölték, hogy az ingatlant „a meglévő épületegyüttes fejlesztését követően 2016 nyarától oktatási és konferencia célokra használják, és a létesítmény ad majd otthont a Magyar Vezetéstudományi Iskolának is.”

A késlekedés nem csak azért figyelemre méltó, mert a kivételezett helyzetben lévő jegybanki alapítványok előtt általában nincs leküzdhetetlen akadály, hanem a helyszín miatt is. A Matolcsy György vezette MNB alapítványai ugyanis - miként arról annak idején elsőként az Átlátszó írt - épp ott vettek majd' egymilliárdért fejlesztésre kiszemelt ingatlant, ahová ezer szállal kötődik a jegybankelnök. Matolcsy György gyermekkora óta sok idő tölt Akarattyán, ott van nyaralója és nem utolsósorban épp ott lett polgármester 2014-ben Matolcsy Gyöngyi, akitől a közelmúltban vált el. Épp ezért tényként kezeli a környéken mindenki, hogy Matolcsynak „köszönhető” a beígért jelentős, a település számára fontos fejlesztés is.

Megkerestük a jegybanki alapítványokat, és egyebek mellett azt kérdeztük, mi az oka, hogy nyoma sincs az ígért felújításnak, új létesítményeknek, de még egy kapavágásnak sem az egykori MÁV-üdülő területén. Kérdéseinkre csupán kitérő választ adva annyit írtak: még tart az előkészítés, a beruházás 2018 tavaszán kezdődik. Az, hogy a csúszásról és annak okairól hallgatnak, nem különösebben meglepő. Forrásaink szerint ugyanis a késlekedésben, ha csak közvetve is, de szerepe van annak a pernek, amely egy olyan vita miatt robbant ki, amiben maguk Matolcsyék is érintettek.

Balatonakarattya – a Matolcsy házaspár nyíltan vállalt támogatásával, segítségével – vált el Kenesétől, és lett 2014-től önálló község, amelynek első polgármestere a függetlenként indult Matolcsy Gyöngyi lett. Az elszakadás nem volt zökkenőmentes, és hivatalosan a mai napig nem zárult le. A két településnek nem sikerült megegyeznie a vagyonmegosztásról és arról, hogy hol vezessen közöttük a határ, a vita pedig részben éppen arról az övezetről szólt, ahová a Honvéd-üdülő és a jegybanki alapítványok által felvásárolt volt MÁV-üdülő is tartozik. Noha Matolcsyék befolyásosak, ezúttal emberükre akadtak: Tömör István, Kenese polgármestere – akit nem mellesleg a Fidesz-KDNP színeiben választottak meg – nem engedett, sőt, végül pert indított a Matolcsy Gyöngyi vezette akarattyai önkormányzat ellen.

– Ha csak negyedannyi kompromisszumkészség lett volna Akarattya vezetésében, mint bennünk, akkor megegyezünk. Az álláspontok azonban nemhogy közeledtek volna a vagyonmegosztásról és a településhatárról szóló tárgyalásokon, épp ellenkezőleg, csak távolodtak. Mi viszont nem engedjük, hogy Akarattya újkori hódítóként járjon el, és területeket vegyen el Kenesétől – indokolta Tömör István lapunknak, hogy miért fordultak bírósághoz az ügyben. A polgármester a pert úgy foglalta össze: szerintük Akarattya önhatalmúlag húzta meg, persze magának kedvezve a határt, és azt tartja érvényesnek, miközben Kenese biztos benne, hogy a végleges határról a bíróság dönthet, vagy pedig a településeknek kell megállapodásra jutniuk. Tömör megemlítette, hogy a határvitában fontos tét a Balaton-part is: a MÁV-üdülőt a víztől elválasztó, szabad strandként használt keskeny terület is önkormányzati tulajdon, nem mindegy, melyik településhez kerül végül.

Ez is felújításra vár FOTÓ: Molnár Ádám

Ez is felújításra vár FOTÓ: Molnár Ádám

Bár a polgármester a per és a MÁV-üdülőre tervezett fejlesztések csúszása közötti esetleg összefüggésről nem kívánt állást foglalni, az tény: az eljárás végén születhet olyan ítélet, amely rendkívül kényelmetlen helyzetbe hozza Matolcsyékat. Ha ugyanis végül Keneséhez kerülne az üdülő, akkor a végeredmény az lenne: Matolcsy a hozzá köthető fejlesztéssel nem saját faluját, hanem épp azt a települést segítette jelentős beruházáshoz, amelytől mindenáron el akartak szakadni.

Mindezek alapján az sem kizárt, hogy a Matolcsy vezette jegybank alapítványai valójában nem is késésben vannak: sokkal inkább kivárnak, a per eredményéhez igazítják terveiket. Itt érdemes megjegyezni, hogy az alapítványoktól megkérdeztük, a projekt késlekedésének van-e köze a települések vitájához. Erre építésügyi-hatósági megközelítésből adtak választ: „A jelen beruházás szempontjából illetékes építésügyi hatóság Balatonalmádi, az említett települések közötti megegyezés nem érinti a projektet.” Az pedig már csak hab a tortán: az alapítványok korábban hangsúlyozottan kenesei telekként beszéltek a MÁV-üdülőről, miközben Akarattya honlapján ma is megtalálható térkép szerint az ingatlan igenis Akarattyán van. Talán nem véletlen, hogy az alapítványok most már nem is adtak választ arra a látszólag egyszerű kérdésünkre: melyik településen van az ingatlan, amit megvettek?

Személyes vonatkozás
Az ügyben kerestük Balatonakarattya polgármesterét, Matolcsy Gyöngyit is. Válaszokat eddig nem kaptunk - ám ezúttal talán érdemes összefoglalni, miként nem ismerhettük meg álláspontját. Elküldtük neki e-mailben a kérdéseinket, és a titkárságán jelezték, válaszol is a polgármester, ha érdeklődésünk „nem személyes vonatkozású”. Mivel fel sem merült, hogy az ügynek lehet személyes vonatkozása, biztosítottuk a titkárságot, hogy kizárólag a MÁV-üdülő fejlesztése és a Kenese-Akarattya vita érdekel minket, ám ekkor kiderült, hogy a hivatal levelezési rendszere elromlott. Javasoltuk, adjanak egy másik e-mail címet, de közölték, hogy olyan nincs. Kértük, hogy akkor telefonon vagy személyesen készíthessünk interjút, de ettől is elzárkóztak, mondván csak írásban válaszolnak. A polgármester álláspontja amúgy már csak azért is érdekes lett volna, mert korábban – még a Népszabadság kérdésére – azt közölte: „Az önkormányzat nagyon örül, hogy új fejlesztések, munkahelyek jönnek létre Akarattyán.”