"Köszönjük a brutális emelést!" - Demonstráció készül

Publikálás dátuma
2017.05.12. 07:06
Népszava fotó/Vajda József
Torkukon akadt a dolgozóknak az ünnepi reggelihez tálalt szerdai miniszteri bejelentés.

Demonstrációval kívánja kifejezni a hó végén a Markó utcai székház előtt, hogy mélyen csalódtak a mentőszolgálatnál működő három szakszervezetből kettő, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége (MOMSZ) és a Rendészeti és Közigazgatási Dolgozók Szakszervezete (RKDSZ). A harmadik, a Mentődolgozók Önálló Szakszervezete (MOSZ) kivár. Toma Lajos elnök szerint, amíg a jövő évi költségvetés vitája tart a parlamentben, van remény.

„Köszönjük ezt a brutális emelést! Ami csak fele annyira fájna, ha nem húzták volna el az orrunk előtt a mézesmadzagot!” „Kinek 188 000 az alapja???? Nekem 20 év után az alapilletményem 166 800” - írja egy mentőápoló. A társa szerint: „többen megkérdezték tőlem, hogy ti komolyan elhittétek, ezt az emelést? Nem gondoltam volna, hogy így átverik a mentős társadalmat. Hát ez is megtörtént.”

Népszava fotó/Vajda József

Népszava fotó/Vajda József

„És még mindig van, aki benyal ezeknek a narancssárga lényeknek. Évek óta lejárt ruhában dolgozunk. Igaz, mi a magyar embereket látjuk el, akik nem számítanak semmit, csak addig amíg pénzt lehet kivenni belőlük” - sok ilyen és hasonló bejegyzés született Balog Zoltán szerdai, a mentők béremelésével kapcsolatos bejelentése után a közösségi portálokon.

Pótlékot kapnak a védőnők
Novembertől 33 ezer forintos kiegészítő pótlékot kapnak a védőnők - jelentette be Lázár János kancelláriaminiszter tegnap a kormányinfón. A pótlékot 2018-ban is megkapják a védőnők, s ezzel párhuzamosan megkezdik a nemzeti védőnői hálózat kialakítását, hogy az önkormányzatok felügyelete helyett az állam irányíthassa a szolgálatot. A védőnők ötöde fordult a kormány tagjaihoz bére rendezése érdekében.

A miniszter a hazai mentés 60. születésnapján reprezentatív reggeli keretében jelentette be, hogy csak jövő januártól 10 százalék „extra-béremelést” kapnak a mentők. A tárcavezető azt hitte, jó hírt közölt, szavai valójában csalódást keltettek. Ugyanis a mentők a tavaly elkészült és azóta is frissített életpályamodelljében 60 százalékos béremelés szerepelt, az is úgy, hogy még az idén májustól megkapják az érintettek. A dokumentum adatai pedig jó ideje közszájon forogtak a szolgálatnál. Az életpályamodell egyéb 2017-re tervezett pontjai sem teljesülnek, így új munkaruhát sem osztanak az idén. Az erre szánt 1,9 milliárd forint, a mentők napjára 300 millióra olvadt, és ez is legfeljebb a vizes vb-én dolgozók kistafírozására elég.

Lapunknak Kusper Zsolt, a MOMSZ elnöke elmondta: tegnap óta szinte csak fölháborodott emberekkel beszélt, akik azt mondták: elég volt az ámításból. Már késő délután összeültek a másik szakszervezettel, hogy egyeztessenek, ezen a megbeszélésen döntöttek arról, hogy demonstrálnak a székház előtt. Mindezzel azt kívánják jelezni, többé nem lehet a mentésben dolgozókat semmibe venni.

Kusper Zsolt: elég az ámításból!

Kusper szerint "az sem állja meg a helyét, hogy a kormány a mentődolgozóknak adna bármit is, mert nem ők kapják a mentőautókat, hanem a lakosság. Valamennyiünk érdeke, hogy baj esetén pihent, jól felkészült és megfizetett orvos ápoló érkezzen, és egyértelműen a kormányzat dolga, hogy ezeket a feltételeket a lakosságnak biztosítsa". Számításaik szerint az életpályamodellben tervezett béremelésre 2017-ben 2,2 milliárdot, 2018-ban további 6,1 milliárdot, 2019-ben újabb 600 milliót kellene fordítani. Egy mentőápoló most havi nettó 90-110 ezer forintot visz haza. Hasonló összegért kockáztatja a maga és a kocsiban ülők társai életét a gépkocsivezető.

Szerző

Heisler: van miért aggódnunk

Publikálás dátuma
2017.05.12. 07:03
Fotó: Molnár Ádám, Népszava
Veszélyes területre téved az, aki nem bánik óvatosan a szavakkal – üzeni a „sorosozó” fideszes kormánynak Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke antiszemita kijelentésként értelmezte, hogy Orbán Viktor „amerikai pénzügyi spekulánsnak” nevezte Soros Györgyöt. Egyetért a minősítéssel?

-Nehéz helyzetbe hoz a kérdésével. Sokan elvárják tőlünk a véleményalkotást, a Mazsihisznek azonban mégsem az a feladata, hogy az összes közéleti megnyilvánulást értékelje, rátegye a pecsétet valamire, hogy antiszemita, vagy felmentést adjon, hogy nem az. Van egy értékrendszerünk: a Talmudra, az ősi zsidó törvényekre alapozva elutasítunk mindenfajta gyűlöletkeltést, bármelyik kisebbség ellen irányul. Nem tudjuk elfogadni a személyes lejáratásra, a védekezésre képtelen csoportok démonizálására irányuló politikai kampányokat.

Szijjártó Péter külügyminiszter után Soltész Miklós egyházügyi államtitkár is Timmermans lemondását követeli. Ön mit gondol?

-Nem az én kompetenciám, hogy politikusok közötti vitában megszólaljak.

A kormány méltatlannak és alaptalannak tartja az antiszemitizmus vádját, mondván, a vitának nincs köze Soros György származásához vagy vallásához.

-Ebben egyetértek a kormánnyal. Az ügynek sokkal inkább a demokrácia minőségéhez, a demokráciához való viszonyhoz van köze. A minap az ön kollégája, Friss Róbert erről írt a Népszavában. Osztom a véleményét.

Attól még, hogy egy szöveg formailag nem tartalmaz zsidóellenes kitételeket, kiválthat antiszemita indulatokat. Csodálkoznék, ha egy rutinos szónok, amilyen a magyar miniszterelnök, ezzel ne lenne tisztában.

-Amikor Magyarországon a „sorosozás” elkezdődött, egy interjúban már felhívtam rá a figyelmet, hogy veszélyes területre téved az, aki nem bánik óvatosan a szavakkal. Az érzelmi hatás sokszor különbözik attól, ami szigorúan véve a szavak értelméből következne. Soros György emblematikus személyiség, a magyarországi közélet egy része számára a „zsidó nagytőkést” testesíti meg. Mindenkinek szíve joga szeretni vagy nem szeretni őt, de nyilvános bírálatok megfogalmazásánál erre tekintettel kell lenni. Orbán Viktor nem antiszemita,  véleményalkotásánál azonban ezeket a meggondolásokat nem veszi figyelembe.

Hasonló a helyzet a fideszes szóhasználatban Soros-egyetemnek nevezett CEU elleni kormánytámadással is. Nemrég ön azt mondta, hogy a Mazsihisz azért maradt csöndben, mert nem akarták „zsidósítani” az ügyet – de rendkívüli módon aggódnak.

-Most is ezt mondom. A CEU nyilvánvalóan nem a zsidóság ügye, de van miért aggódnunk. Veszélybe került egy nemzetközi hírű, a magyarországi felsőoktatásban és tudományos életben fontos szerepet betöltő tudásközpont léte.

Mi a véleménye Szijjártó Péternek arról a megállapításáról, hogy Magyarország a legtöbbet tette Európában az antiszemitizmus ellen?

-Sok nemzetközi fórumon veszek részt. Amikor előjön a téma – márpedig rendszeresen előhozzák –, a hozzászólásaim első részében mindig hangsúlyozom azokat a tényeket, amelyek bizonyítják, hogy a Fidesz-kormány valóban sokat tett a magyar zsidóságért. Az intézkedések közül külügyminiszterünk is felsorolt jó párat, megismétlésük helyett inkább olyan példákat említenék, amelyekről kevesebben tudnak. Vallóniában például betiltották a kóservágást, Svédországban a körülmetélést. A magyar kormány viszont már évekkel ezelőtt kinyilvánította, hogy mindkettő hozzátartozik a szabad vallásgyakorláshoz. A magyarországi zsidóság számára az is fontos, hogy a magyar kormány képviselői lényeges kérdésekben Izrael mellett szavaznak a nemzetközi testületekben. Azaz a magyar kormánynak a külügyminiszter által felsoroltakon túl is rengeteg olyan mozgása létezik, ami közösségünk számára jó.

Névjegy
Heisler András 1955-ben született Budapesten, mérnök-közgazdász. 1985-től aktívan részt vesz a zsidó közéletben. Az 1990-es években több hitközségi tisztségre megválasztották, 2003-ban a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke lett. Belső konfliktusok miatt mandátuma lejárta előtt lemondott posztjáról. Később visszatért, 2013-ban a Mazsihisz közgyűlése újra elnökké választotta.

Önt hallgatva ki gondolná, hogy a Mazsihisz három éve – egyebek mellett a történelemhamisító Szabadság téri „német megszállási emlékmű” miatt – bojkottálta a holokauszt emlékév kormányzati rendezvényeit.

-Igen, ez a kérdés másik oldala, amiről szintén rendszeresen beszélek. A korábban említett pozitívumok mellett meglévő hibákat ki kell javítani. A három esztendővel ezelőtti állapothoz képest a kormány és szövetségünk között a feszültségek enyhültek. Ugyanakkor emlékezetpolitikai és ideológia kérdésekben gyakran nem ugyanazt gondoljuk, amit a kormány, ezeket igyekszünk mindig tudatni a hatalom képviselőivel. Mindenkinek reményt adhat, hogy ezt Magyarországon meg lehet tenni. De a három évvel ezelőtti döntésünk, amit a sajtóban bojkottnak neveztek, valóban rendkívüli lépés volt. Már csak azért is, mert a Mazsihisz maradéktalanul visszaküldte a programokra elnyert támogatásokat, mintegy 220 millió forintot. Ilyesmire nem nagyon akadt példa a zsidóság történelmében. Közösségünk tagjai közül se mindenki értett vele egyet, hiszen ki hallott már olyat, hogy lemondunk a saját, korábban elnyert forrásainkról.

Megbánta?

-Személyes meggyőződésem szerint helyesen döntöttünk. Szimbolikus értelemben ekkor szabadultunk meg a Kádár-rendszerrel való kollaboráció terhétől, attól, amit a magyarországi egyházak a rendszerváltás óta magukkal cipeltek. Ekkor egyenesedett ki közösségünknek a történelmi előzményeket követően „meghajlott gerince”. Szakítottunk azzal a következetlen politikai magatartással, amely nem mindig felelt meg a pártsemlegesség alapkövetelményének.

Úgy értsem, hogy a Mazsihisz régebben túlságosan elkötelezte magát a baloldali-liberális irányzat mellett?

-Mesélhetnék arról, hogy… Tudja, mit? Inkább hagyjuk ki ezt a mondatot.

Inkább ne hagyjuk ki.

-Rendben, de csak annyit mondok: vallási szervezetként a Mazsihisz következetesen pártsemleges szereplőként kíván részt venni a magyar közéletben. Hosszú távon érdekvédelmi feladatát meggyőződésem szerint csak így tudja ellátni.

Jó, akkor térjünk vissza a külügyminiszter állításához. Mindent mérlegre téve csakugyan Magyarország tette a legtöbbet az antiszemitizmus ellen?

-Tekintsük ezt politikusi szófordulatnak. Azt, amiről beszélünk, nem lehet mérlegre tenni, de nincs még mértékegysége sem. Maradjunk abban, hogy a kormányunk valóban sokat tett az antiszemitizmus ellen – és akad még rengeteg tennivalója.

Gondolom, a Mazsihisznek is van dolga a saját háza táján. Történnek furcsa dolgok. A 24.hu szúrta ki, hogy 100 ezer polipropilén köpeny beszerzését tervezik.

-Amikor értesültem a pályázat kiírásáról, jeleztem egyet nem értésemet. A beszerzést munkatársaink leállították. A köpenyekre elvileg azért lett volna szükség, mert a Dohány utcai zsinagógába és más intézményeinkbe a turisták egy része nem megfelelő öltözékben érkezik. A probléma valós, én a kiírásban szereplő köpenyek mennyiségét és minőségét kifogásoltam. Ismereteim szerint az országos főrabbi sem értett egyet ennek a terméknek a beszerzésével. Kollégáim dolgoznak a megfelelő megoldáson. De ha már itt tartunk: a turizmus szervezését idén januártól a Mazsihisz saját hatáskörben átvette egy külsős cégtől. Új rendszert vezettünk be, teljesen átláthatóvá tettük a működést. Naprakész információink vannak arról, hány látogató vásárol belépőt a Dohány utcai zsinagógában és a zsidó múzeumban. Naponta megkapom a belépő turisták számának és a napi árbevételnek az alakulását, összehasonlítva az előző év adataival. Szinte nincs olyan nap, hogy a bevételeink ne haladnák meg jelentősen a korábbi évek eredményeit.

Mi következik ebből?

-Nem szeretnénk találgatásokba bocsátkozni. A tény az, hogy jó irányba haladunk. Ahogyan – nagyon remélem – jó irányba léptünk akkor is, amikor nyitottunk a zsidó civil szerveződések felé, együttműködési megállapodásokat kötöttünk velük. A Mazsihisz a legnagyobb zsidó szervezet Magyarországon, de nem mindent mi tudunk a legjobban csinálni, ráadásul egyedül nem tudjuk elérni a teljes magyarországi zsidóságot. A „változó világra nyitott zsidóság” szlogenünket próbáljuk munkánk során megvalósítani.

A nyitás a konkurens Egységes Magyarországi Izraelita Hitközségre, az EMIH-re is vonatkozik? Mikor ült le beszélgetni Köves Slomóval, az EMIH vezető rabbijával?

-Régen... A nyitásunk minden olyan szervezetre érvényes, amelyik fogadókészséget mutat felénk. Az EMIH ma tőlünk elkülönülten dolgozik.

Akadnak „külföldről támogatott” szervezetek azok között, amelyekkel a Mazsihisz együttműködési megállapodást kötött?

-Ilyen szempontból mi nem vizsgáltuk a tevékenységüket, de biztosra veszem, hogy vannak közöttük ilyenek is.

Akkor máris a civiltörvény módosításánál tartunk, a „külföldről támogatott” szervezetek a Fidesz célkeresztjébe kerültek. Következik az újabb csörte a hatalommal?

-Bár a Mazsihisz közvetlenül nem érintett, a békétlenségnek senki sem örülne. A törvény, ha így marad, nem szankcionál ugyan, de megkülönböztet. Minden megkülönböztetés veszélyes és káros. Próbálom megőrizni az optimizmusomat, és abban bízom, hogy sikerül elkerülni a konfliktust. Közösségünknek, de Magyarországnak is fontos és hasznos a civil szervezetek aktivitása. Azzal is tisztában vagyunk, hogy Magyarországon elindult a választásokat megelőző kampányidőszak. Számunkra azonban a tartós társadalmi béke mindig fontosabb, mint a hatalomért folytatott küzdelem. Bízunk – vagy inkább reménykedünk – abban, hogy az előttünk álló időszakban a magyar közélet minden szereplője ennek szellemében nyilvánul meg.

Köves Slomó: biztonságban és méltósággal élnek a zsidó közösségek Magyarországon

Ismerem a miniszterelnököt, illetve a kormányzati politikát, így bizton mondhatom, abban nincsenek antiszemita motivációk – jelentette ki Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija a Magyar Hírlapnak nyilatkozva. A rabbi úgy vélte, hogy jelenleg az európai országok között szinte egy sincsen, ahol olyan mértékű fizikai biztonságban és méltósággal tudnának élni a vallásos zsidó közösségek, mint Magyarországon. A nemzetközi definíciók között nem létezik olyan, amely a Timmermans által kifogásolt beszédmódot nyílt antiszemitizmusként határozná meg – közölte. A holokauszthoz és az antiszemitizmushoz való viszonyulás a közbeszédben is gyakori, érzékeny téma. Köves Slomó szerint a zsidó közösség érdeke az lenne, ha az antiszemitizmus elleni küzdelem nem politikai, és így eleve polarizált, megosztó kérdésként lenne jelen a közbeszédben.



Szerző
Témák
Heisler András

Heisler: van miért aggódnunk

Publikálás dátuma
2017.05.12. 07:03
Fotó: Molnár Ádám, Népszava
Veszélyes területre téved az, aki nem bánik óvatosan a szavakkal – üzeni a „sorosozó” fideszes kormánynak Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke antiszemita kijelentésként értelmezte, hogy Orbán Viktor „amerikai pénzügyi spekulánsnak” nevezte Soros Györgyöt. Egyetért a minősítéssel?

-Nehéz helyzetbe hoz a kérdésével. Sokan elvárják tőlünk a véleményalkotást, a Mazsihisznek azonban mégsem az a feladata, hogy az összes közéleti megnyilvánulást értékelje, rátegye a pecsétet valamire, hogy antiszemita, vagy felmentést adjon, hogy nem az. Van egy értékrendszerünk: a Talmudra, az ősi zsidó törvényekre alapozva elutasítunk mindenfajta gyűlöletkeltést, bármelyik kisebbség ellen irányul. Nem tudjuk elfogadni a személyes lejáratásra, a védekezésre képtelen csoportok démonizálására irányuló politikai kampányokat.

Szijjártó Péter külügyminiszter után Soltész Miklós egyházügyi államtitkár is Timmermans lemondását követeli. Ön mit gondol?

-Nem az én kompetenciám, hogy politikusok közötti vitában megszólaljak.

A kormány méltatlannak és alaptalannak tartja az antiszemitizmus vádját, mondván, a vitának nincs köze Soros György származásához vagy vallásához.

-Ebben egyetértek a kormánnyal. Az ügynek sokkal inkább a demokrácia minőségéhez, a demokráciához való viszonyhoz van köze. A minap az ön kollégája, Friss Róbert erről írt a Népszavában. Osztom a véleményét.

Attól még, hogy egy szöveg formailag nem tartalmaz zsidóellenes kitételeket, kiválthat antiszemita indulatokat. Csodálkoznék, ha egy rutinos szónok, amilyen a magyar miniszterelnök, ezzel ne lenne tisztában.

-Amikor Magyarországon a „sorosozás” elkezdődött, egy interjúban már felhívtam rá a figyelmet, hogy veszélyes területre téved az, aki nem bánik óvatosan a szavakkal. Az érzelmi hatás sokszor különbözik attól, ami szigorúan véve a szavak értelméből következne. Soros György emblematikus személyiség, a magyarországi közélet egy része számára a „zsidó nagytőkést” testesíti meg. Mindenkinek szíve joga szeretni vagy nem szeretni őt, de nyilvános bírálatok megfogalmazásánál erre tekintettel kell lenni. Orbán Viktor nem antiszemita,  véleményalkotásánál azonban ezeket a meggondolásokat nem veszi figyelembe.

Hasonló a helyzet a fideszes szóhasználatban Soros-egyetemnek nevezett CEU elleni kormánytámadással is. Nemrég ön azt mondta, hogy a Mazsihisz azért maradt csöndben, mert nem akarták „zsidósítani” az ügyet – de rendkívüli módon aggódnak.

-Most is ezt mondom. A CEU nyilvánvalóan nem a zsidóság ügye, de van miért aggódnunk. Veszélybe került egy nemzetközi hírű, a magyarországi felsőoktatásban és tudományos életben fontos szerepet betöltő tudásközpont léte.

Mi a véleménye Szijjártó Péternek arról a megállapításáról, hogy Magyarország a legtöbbet tette Európában az antiszemitizmus ellen?

-Sok nemzetközi fórumon veszek részt. Amikor előjön a téma – márpedig rendszeresen előhozzák –, a hozzászólásaim első részében mindig hangsúlyozom azokat a tényeket, amelyek bizonyítják, hogy a Fidesz-kormány valóban sokat tett a magyar zsidóságért. Az intézkedések közül külügyminiszterünk is felsorolt jó párat, megismétlésük helyett inkább olyan példákat említenék, amelyekről kevesebben tudnak. Vallóniában például betiltották a kóservágást, Svédországban a körülmetélést. A magyar kormány viszont már évekkel ezelőtt kinyilvánította, hogy mindkettő hozzátartozik a szabad vallásgyakorláshoz. A magyarországi zsidóság számára az is fontos, hogy a magyar kormány képviselői lényeges kérdésekben Izrael mellett szavaznak a nemzetközi testületekben. Azaz a magyar kormánynak a külügyminiszter által felsoroltakon túl is rengeteg olyan mozgása létezik, ami közösségünk számára jó.

Névjegy
Heisler András 1955-ben született Budapesten, mérnök-közgazdász. 1985-től aktívan részt vesz a zsidó közéletben. Az 1990-es években több hitközségi tisztségre megválasztották, 2003-ban a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke lett. Belső konfliktusok miatt mandátuma lejárta előtt lemondott posztjáról. Később visszatért, 2013-ban a Mazsihisz közgyűlése újra elnökké választotta.

Önt hallgatva ki gondolná, hogy a Mazsihisz három éve – egyebek mellett a történelemhamisító Szabadság téri „német megszállási emlékmű” miatt – bojkottálta a holokauszt emlékév kormányzati rendezvényeit.

-Igen, ez a kérdés másik oldala, amiről szintén rendszeresen beszélek. A korábban említett pozitívumok mellett meglévő hibákat ki kell javítani. A három esztendővel ezelőtti állapothoz képest a kormány és szövetségünk között a feszültségek enyhültek. Ugyanakkor emlékezetpolitikai és ideológia kérdésekben gyakran nem ugyanazt gondoljuk, amit a kormány, ezeket igyekszünk mindig tudatni a hatalom képviselőivel. Mindenkinek reményt adhat, hogy ezt Magyarországon meg lehet tenni. De a három évvel ezelőtti döntésünk, amit a sajtóban bojkottnak neveztek, valóban rendkívüli lépés volt. Már csak azért is, mert a Mazsihisz maradéktalanul visszaküldte a programokra elnyert támogatásokat, mintegy 220 millió forintot. Ilyesmire nem nagyon akadt példa a zsidóság történelmében. Közösségünk tagjai közül se mindenki értett vele egyet, hiszen ki hallott már olyat, hogy lemondunk a saját, korábban elnyert forrásainkról.

Megbánta?

-Személyes meggyőződésem szerint helyesen döntöttünk. Szimbolikus értelemben ekkor szabadultunk meg a Kádár-rendszerrel való kollaboráció terhétől, attól, amit a magyarországi egyházak a rendszerváltás óta magukkal cipeltek. Ekkor egyenesedett ki közösségünknek a történelmi előzményeket követően „meghajlott gerince”. Szakítottunk azzal a következetlen politikai magatartással, amely nem mindig felelt meg a pártsemlegesség alapkövetelményének.

Úgy értsem, hogy a Mazsihisz régebben túlságosan elkötelezte magát a baloldali-liberális irányzat mellett?

-Mesélhetnék arról, hogy… Tudja, mit? Inkább hagyjuk ki ezt a mondatot.

Inkább ne hagyjuk ki.

-Rendben, de csak annyit mondok: vallási szervezetként a Mazsihisz következetesen pártsemleges szereplőként kíván részt venni a magyar közéletben. Hosszú távon érdekvédelmi feladatát meggyőződésem szerint csak így tudja ellátni.

Jó, akkor térjünk vissza a külügyminiszter állításához. Mindent mérlegre téve csakugyan Magyarország tette a legtöbbet az antiszemitizmus ellen?

-Tekintsük ezt politikusi szófordulatnak. Azt, amiről beszélünk, nem lehet mérlegre tenni, de nincs még mértékegysége sem. Maradjunk abban, hogy a kormányunk valóban sokat tett az antiszemitizmus ellen – és akad még rengeteg tennivalója.

Gondolom, a Mazsihisznek is van dolga a saját háza táján. Történnek furcsa dolgok. A 24.hu szúrta ki, hogy 100 ezer polipropilén köpeny beszerzését tervezik.

-Amikor értesültem a pályázat kiírásáról, jeleztem egyet nem értésemet. A beszerzést munkatársaink leállították. A köpenyekre elvileg azért lett volna szükség, mert a Dohány utcai zsinagógába és más intézményeinkbe a turisták egy része nem megfelelő öltözékben érkezik. A probléma valós, én a kiírásban szereplő köpenyek mennyiségét és minőségét kifogásoltam. Ismereteim szerint az országos főrabbi sem értett egyet ennek a terméknek a beszerzésével. Kollégáim dolgoznak a megfelelő megoldáson. De ha már itt tartunk: a turizmus szervezését idén januártól a Mazsihisz saját hatáskörben átvette egy külsős cégtől. Új rendszert vezettünk be, teljesen átláthatóvá tettük a működést. Naprakész információink vannak arról, hány látogató vásárol belépőt a Dohány utcai zsinagógában és a zsidó múzeumban. Naponta megkapom a belépő turisták számának és a napi árbevételnek az alakulását, összehasonlítva az előző év adataival. Szinte nincs olyan nap, hogy a bevételeink ne haladnák meg jelentősen a korábbi évek eredményeit.

Mi következik ebből?

-Nem szeretnénk találgatásokba bocsátkozni. A tény az, hogy jó irányba haladunk. Ahogyan – nagyon remélem – jó irányba léptünk akkor is, amikor nyitottunk a zsidó civil szerveződések felé, együttműködési megállapodásokat kötöttünk velük. A Mazsihisz a legnagyobb zsidó szervezet Magyarországon, de nem mindent mi tudunk a legjobban csinálni, ráadásul egyedül nem tudjuk elérni a teljes magyarországi zsidóságot. A „változó világra nyitott zsidóság” szlogenünket próbáljuk munkánk során megvalósítani.

A nyitás a konkurens Egységes Magyarországi Izraelita Hitközségre, az EMIH-re is vonatkozik? Mikor ült le beszélgetni Köves Slomóval, az EMIH vezető rabbijával?

-Régen... A nyitásunk minden olyan szervezetre érvényes, amelyik fogadókészséget mutat felénk. Az EMIH ma tőlünk elkülönülten dolgozik.

Akadnak „külföldről támogatott” szervezetek azok között, amelyekkel a Mazsihisz együttműködési megállapodást kötött?

-Ilyen szempontból mi nem vizsgáltuk a tevékenységüket, de biztosra veszem, hogy vannak közöttük ilyenek is.

Akkor máris a civiltörvény módosításánál tartunk, a „külföldről támogatott” szervezetek a Fidesz célkeresztjébe kerültek. Következik az újabb csörte a hatalommal?

-Bár a Mazsihisz közvetlenül nem érintett, a békétlenségnek senki sem örülne. A törvény, ha így marad, nem szankcionál ugyan, de megkülönböztet. Minden megkülönböztetés veszélyes és káros. Próbálom megőrizni az optimizmusomat, és abban bízom, hogy sikerül elkerülni a konfliktust. Közösségünknek, de Magyarországnak is fontos és hasznos a civil szervezetek aktivitása. Azzal is tisztában vagyunk, hogy Magyarországon elindult a választásokat megelőző kampányidőszak. Számunkra azonban a tartós társadalmi béke mindig fontosabb, mint a hatalomért folytatott küzdelem. Bízunk – vagy inkább reménykedünk – abban, hogy az előttünk álló időszakban a magyar közélet minden szereplője ennek szellemében nyilvánul meg.

Köves Slomó: biztonságban és méltósággal élnek a zsidó közösségek Magyarországon

Ismerem a miniszterelnököt, illetve a kormányzati politikát, így bizton mondhatom, abban nincsenek antiszemita motivációk – jelentette ki Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija a Magyar Hírlapnak nyilatkozva. A rabbi úgy vélte, hogy jelenleg az európai országok között szinte egy sincsen, ahol olyan mértékű fizikai biztonságban és méltósággal tudnának élni a vallásos zsidó közösségek, mint Magyarországon. A nemzetközi definíciók között nem létezik olyan, amely a Timmermans által kifogásolt beszédmódot nyílt antiszemitizmusként határozná meg – közölte. A holokauszthoz és az antiszemitizmushoz való viszonyulás a közbeszédben is gyakori, érzékeny téma. Köves Slomó szerint a zsidó közösség érdeke az lenne, ha az antiszemitizmus elleni küzdelem nem politikai, és így eleve polarizált, megosztó kérdésként lenne jelen a közbeszédben.



Szerző
Témák
Heisler András