Szédítő sötétség

Publikálás dátuma
2017.05.17. 07:48

A svéd Camilla Läckberg a statisztikák szerint a női olvasók kedvenc skandináv krimiszerzője. Regényeinek egyik főszereplője, az író Erica erős, sikeres és okos nőalak, rendre segít férje, Patrik nyomozásaiban. A bűnesetek mellett szó esik a háztartási munka megosztásáról, a modern családokról, a gyereknevelés gondjairól. Ám Läckberg fahéjascsiga- és kávéillatú világának legkevésbé érdekes, legügyetlenebb mozzanatai a szerelmi szálak: az olvasónak néha az az érzése, hogy egy Tiffany-lapszám akadt a kezébe a kilencvenes évek elejéről. Az idomár esetében a kivételesen brutális történetnek nem is árt némi ellensúly. A statisztikailag vélhetően a világ legveszélyesebb helyei közt trónoló kisvárosban, Fjällbackában – Läckberg minden regénye itt játszódik – négy hónapja keresik reménytelenül a tizenöt esztendős Victoriát. A lány egy fagyos januári reggelen megvakítva, süketen, kivágott nyelvvel kerül elő, hogy halálra gázolja egy autós. A történet kibontakozása közben A tetovált lány sejlik fel: pszichopaták, kínzás, hatalmi játék, bántalmazás.

A legtöbb kritika amiatt szokta érni az írónőt, hogy történetei kiszámíthatóak: már az elején képbe kerül az elkövető, de mostani műve e tekintetben előrelépést jelent. Noha az arányok itt sem tökéletesek, egyes szálak zavaróan kidolgozatlanok, de képes beszippantani az olvasót, kicsit fejbe is kólintja. Az pedig sejthető: a végső megoldás egy következő regényben érkezik.

Infó

Camilla Läckberg: Az idomár

Animus kiadó

Népzeneoktatás ünnepe a Krúdy-negyedben

Május 19-én és 20-án (pénteken és szombaton) hagyományteremtő szándékkal rendezik meg a Magyar Népzeneoktatás Ünnepét az óbudai Krúdy-negyedben – tájékoztatta a Népszavát Szerényi Béla, a szervező Óbudai Népzenei Iskola igazgatója, a Magyar Hangszermíves Céh elnöke.

Az Óbudai Társaskörben rendezendő nyitókoncert előtt felavatják a 2015-ben elhunyt Kobzos Kiss Tamás emlékhelyét, Raffay Dávid szobrász és Monus Béla népi iparművész alkotásait. Szombaton a Fő téren, a Zichy kastélykertben és a Kobuci kertben délelőtt tíztől este tízig tartanak a programok: alap-, közép- és felsőfokon népzenét tanuló növendékek mellett a Hurdy Gang, Herczku Ágnes (ének) és a Nikola Parov Quartet, Balogh Kálmán (cimbalom) triója, valamint Virágvölgyi Mária és a Hölgykorszorú lép színpadra.

Új koncertcimbalmot is felavatnak, és megrendezik a nagykunsági citeravirtuózról és hangszerkészítőről elnevezett Tuka Zsigmond Országos Citeraversenyt. Az Esernyős Óbudai Kulturális Pont eközben Néphagyományok az óvodában címmel tart országos művészetpedagógiai konferenciát. A kiegészítő programok között ÖrömZeneTér (aprók táncháza), valamint kézműves vásár, mesterség- és könyvbemutatók szerepelnek.

Szerző

A focink nem, de az irodalmunk legalább jó

Publikálás dátuma
2017.05.17. 07:46
A díjazott Jászberényi FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
A lélek legszebb éjszakája. A szakmai zsűri ezt a könyvet találta a legjobbnak és ítélte oda neki a Libri irodalmi díjat. Jászberényi Sándor második prózakötete a közel-keleti háborús környezet miatt unikum a magyar irodalomban. Kultúrák és értékrendek összeütközéséről szól a közönségdíjas Kepes András Világkép című könyve is.

– Az én hősöm hallgat. Engem az érdekelt, hogyan lehet úgy beszélni valamiről, hogy közben nem mondjuk el azt a valamit – mondta lapunknak Jászberényi Sándor a maratoni díjátadó gála után arra a megjegyzésre, hogy könyvében nem a közel-keleti konfliktusokon, a kortárs Egyiptomon vagy a gázai helyzeten  van a hangsúly. Sokkal inkább egy traumatikus magánéleti esemény feldolgozásán. Összefüggő novelláskötetének elbeszélőjét, Maros Dániel haditudósítót elhagyja a felesége, így gyerekét is elveszíti. Alkohol, drogok, a nyugatitól idegen kultúrának való önmegadás, a mély emberi kapcsolatoktól való elszakadás jelenti a brutális terápiát. A kötet alcíme, a Történet álmatlanságról és őrületről jelzi, hogy elbeszélője az emberi test fizikai tűrőképességének határáig jut, illetve inkább saját magát űzi odáig. – Csehov Fájdalom című novellájában a kocsis fia meghal. A kocsis próbálja elmondani ezt az utasainak, a kocsistársának, aki elalszik. Végül észjaka a lovának mondja el, mi történt. Az ilyen dolgokról nem lehet beszélni. Azért sem, mert ilyenkor mindenki okosabb – mondta Jászberényi és hozzátette: a tragédiánk nem az, hogy belehalunk valamibe, hanem hogy mindig van utána élet. Ezeket az elbeszéléseket akkor tudta megírni, amikor már elég távol volt az eseményektől és kívülről látta azokat. – Nehezen ír az ember bármit, amikor már nem alszik száz órája. Egyébként nem élvezem az írást, de úgy gondoltam, ennek meg kell lennie.

Nemcsak Jászberényi és Kepes András nyert sokat a Libri díjjal, de már a jelöltek is. A második alkalommal átadott díj listájára első körben 132 könyv került fel. Az év elején 88 közéleti személyiség szavazott a döntős tíz alkotásról, amelyekre már március óta szavazhattak az olvasók. Egyébként rengeteg, 12 ezer szavazat érkezett. Ugyanebből a tízes listából választott egyet a szakmai zsűri (idén Károlyi Csaba irodalomkritikus, Szilágyi Zsófia irodalomtörténész, Fullajtár Andrea és Bálint András színművészek, valamint Beck Zoltán dalszerző, a 30Y énekes-gitárosa). A Libri nagy kampányt csinált a kortárs íróknak, ami már önmagában nyeremény, a szakmai zsűri által választott szerző és a közönségdíjas pedig 1-1 millió forintot, illetve 25-25 millió forint médiatámogatást kapott.

A kampány zárása pedig egy nagyszabású, akár összművészetinek is mondható gála volt. Hétfőn este, a Budapest Music Center előterében minden asztalon a jelöltek könyveihez kapcsolódó olyan installációkat lehetett látni. A díszestet egy Jászai Mari-díjas Novák Eszter rendezte, a közönség között helyet foglaló kóristák nyitották, a jelöltek pedig a pódium két oldalán várták, mikor derül ki, kapja a díjat. Ezt csak két óra múlva jelentették be, de azt azonnal látni lehetett, hogy tíz helyett csak nyolc jelölt van jelen. Krasznahorkai Lászlónak ugyanis épp saját estje volt a Müpában, Nádas Péter pedig nem ért fel Gombosszegről, lerobbant az autója. A program első felében Fullajtár Andrea és Bálint András színművészek adtak elő részleteket, a zenei kíséretet pedig Rohmann Ditta csellóművész és Dés András előadóművész testzenéje kísérte. Ekkor még mindig nem értünk el a díjátadásig, ugyanis jöttek maguk a jelöltek. Jánossy Lajos kritikus beszélgetett velük, nem sokat, mindössze 2-2 percet.

Jánossy azt kérdezte Jászberényitől, hogy ha az élményanyag ennyire sűrű és hatásokkal teli (mármint a Közel-Kelet), akkor az megkönnyíti-e az írói munkát. – Nincs olyan, hogy bármilyen alkotás tálcán kínálná magát. Minden egyes munka kétséges. Kairóban éltem tíz évig, és az arab világ valóban specifikus, de az irodalmi alkotás létrehozásában ez nem számít – mondta a prózája szempontjából Hemingwayhez és Graham Greenhez is hasonlítható Jászberényi és hozzátette: irodalmi műveiben nem kívánt ismeretterjesztő lenni, inkább az erkölcsi és morális problémák, valamint ezek ütköztetése érdekelte.

Kepes András Világkép című könyve annyiban kapcsolható Jászberényiéhez, hogy alaptapasztalata a világok, nyelvek és jelrendszerek különbözősége. – Sok olyan kulturális jelenség van, ami azonos mindenhol, ilyenek például a hajvágási, esküvői szertartások. Létezik az emberiség számára egy olyan alapvető réteg, ahol a kultúra azonos, és a különböző szokások, vallások erre épültek rá. Amikor kultúrák közötti félreértésekről van szó, akkor erről a felső rétegről beszélünk, ahol meghatározóak a földrajzi körülmények, vallási, politikai érdekek ütköznek. Ha valaki elkezdi lekaparni ezeket a rétegeket, akkor megvan a lehetőség arra, hogy egymással szót értünk  mondta Kepes, aki könyvében a Kelet és a Nyugat közti viszonyról, szeretetről, boldogságról és gasztronómiáról  gondolkodik. – A Világfalu című sorozatban különböző kultúrákat hasonlítottam össze, de az egy romantikus megközelítés volt. A migrációs válság idején szembesültem azzal, hogy a különböző kultúrák olyan közel kerültek egymáshoz, hogy újra kell gondolni a világot - mondta Kepes.  A beszélgetésben ezek után jött Németh Gábor (Egy mormota nyara), Térey János (Őszi hadjárat), Szabó T. Anna (Törésteszt), Varró Dániel (Mi lett hova?), Závada Pál (Egy piaci nap), Zoltán Gábor (Orgia) és ezen a ponton a közönség már tényleg úgy érezhette, ideje lelőni a poént, ami egy kis feszültségkeltés után meg is történt.

Az olvasók ízlésüknek megfelelően egyetérthetnek vagy bírálhatják az eredményt, de valószínűleg mindenki számára elfogadható az, amit Károlyi Csaba mondott. Tőle hetek óta azt kérdezgetik, hogy ki kapja a díjat, ezek után pedig hetekig azt fogják, hogy miért az kapta, aki. De legalább addig sem a fociról vagy a politikáról vitatkozunk. A magyar foci színvonaltalan, ahogy a magyar politika is. A magyar irodalom viszont igazán színvonalas.