Orbán ellen szavazhatnak ma

Az Orbán-kormány antidemokratikus lépéseit és magatartását végképp megelégelő európai parlamenti képviselők bíznak benne, hogy a képviselőtestület ma jóváhagyja a Magyarország elleni szankciós eljárás megindítására felszólító határozattervezetet. A lapunk által megkérdezett illetékesek közül azonban senki nem mert volna nagy tétben fogadni arra, hogy az EP négy balliberális frakciója — a szocialisták, a liberálisok, a zöldek és a szélsőbal — által beterjesztett szöveg zöld utat kap a plenáris ülésen.

Az állásfoglalás azt javasolja, hogy a parlament tegye meg az első lépést abban az eljárásban, amelynek a vége a szavazati jog megvonása vagy az uniós támogatások felfüggesztése lehet. Ez a “forradalmi” kezdeményezés azonban csak akkor kaphat többséget, ha az előterjesztő pártok tagjain kívül jobboldali és/vagy euroszkeptikus képviselők is támogatni fogják.

A Fideszt is a soraiban tudó Európai Néppártban többen úgy határoztak, hogy megszavazzák a “nukleáris opciót”, vagyis az EU szerződésének 7-ik cikkelye szerinti procedúra elindítását “az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata miatt”. Információink szerint a javaslat mellé állhat néhány euroszkeptikus képviselő is, például az olasz Öt Csillag Mozgalomból. Kérdés, hogy ők elegen lesznek-e az egyszerű többséghez. Sok függ attól is, hogy a balliberális oldal képes lesz-e egységesen a saját indítványa mellé állni. Gianni Pittella szocialista frakcióvezető keddi szavaiból az tűnt ki, hogy a szlovák szocdemek jóváhagyó szavazataiért ő sem merné tűzbe tenni a kezét.

Döntött a Néppárt

Több mint két órás vita után, kedd este úgy döntött az Európai Néppárt parlamenti frakciója, hogy minden tagjának a lelkiismeretére bízza a döntést: megszavazza-e a négy balliberális politikai csoport által beterjesztett állásfoglalás-tervezetet a magyarországi helyzetről. Ezzel jelentősen nőtt az esélye annak, hogy a képviselőtestület szerdán megszavazza a Magyarországgal szembeni szankciós eljárás megkezdésére felszólító határozati javaslatot. Manfred Weber frakcióvezető — aki forrásaink szerint hosszasan győzködte párttársait arról, hogy ne álljanak a keményhangú állásfoglalás-tervezet mellé — az ülésen erőteljesen kiütköző nézetkülönbségek láttán végül úgy határozott, hogy nem kényszeríti a kollégáit közös álláspont képviseletére. Elsősorban a Benelux és a skandináv országok képviselői sürgettek határozott fellépést az Orbán-kormánnyal szembeni, míg a németek és a csehek azzal érveltek, hogy nem kell elsietni a szankciós eljárással való fenyegetést.

A szocialisták és demokraták politikai csoportjának esti ülésén valamennyi nemzeti delegáció felsorakozott a közös indítvány mellett, így a jogállamiságról szóló vitákban gyakorta ellenvéleményt alkotó román és szlovák képviselők is.

Ha a négypárti szöveget lesöpri az asztalról az EP, a néppárt saját határozattervezetét bocsátják szavazásra, ami kevésbé kritikus hangvételű és csak bizonyos feltételek teljesülése esetén tenné lehetővé szankciós eljárás megkezdését Magyarország ellen. “Egyáltalán nem zárom ki a 7-es cikkely szerinti eljárást, de esélyt kell adnunk a magyar kormánynak a válaszra, az Európai Bizottságnak pedig a vizsgálatai befejezésére” — mondta tegnap újságíróknak Manfred Weber néppárti frakcióvezető. Forrásaink szerint több, az Orbán-kormánnyal szemben egyébként kritikus jobboldali, kereszténydemokrata képviselő ért egyet a német politikussal és fontolgatja, hogy felsorakozik a megengedőbb álláspont mellé. A Fidesz EP-képviselői ezúttal is a szolidaritásra hivatkozva próbálják eltántorítani párttársaikat a keményebb hangvételű tervezet támogatásától.

Az EP bal- és jobboldali frakciói többször egyeztettek annak érdekében, hogy közös állásfoglalást készíthessenek a magyarországi helyzetről. A progresszív oldal elfogadhatatlannak ítélte, hogy Orbánék ismét időt nyerhessenek, míg a néppárti vezetés csak akkor adta volna a nevét az együttes indítványhoz, ha abból kimarad a szankciós eljárással való azonnali fenyegetés.

A ma délben sorra kerülő voksolás során előfordulhat, hogy a négypárti indítvány megkapja ugyan a szükséges parlamenti többséget, ám a szankciós eljárás elindítására vonatkozó passzusait kiszavazzák a képviselők.

Elérkezett végre a tettek ideje

Megszavazza-e az Európai Parlament a magyarországi helyzetről szóló négypárti, kemény hangú állásfoglalást? - kérdeztük Frank Engel luxemburgi néppárti EP-képviselőtől.

— Őszintén? Fogalmam sincs. Az az érzésem, hogy a többség mellette fog szavazni. Ha nem így lesz, nagyon csalódott leszek.

— Ön miért nem támogatja saját pártjának az indítványát, amely nem utasítja el a szankciókat, de előtte még lehetőséget adna az egyeztetésre, a kompromisszumkötésre az Orbán-kormánnyal?

— Mert nem értek egyet ezzel a javaslattal. Itt az idő, hogy cselekedjünk! Nem akarjuk még egyszer elkövetni ugyanazokat a hibákat, mint régen. Nem akarjuk, hogy Orbán ismét homályos ígéreteket tegyen, és aztán minden maradjon a régiben. Látni kell, hogy a rendszer egészével, a kormányzás logikájával van a gond. A felsőoktatási törvény ennek csak az egyik megjelenési formája. Orbán tudtára kell adnunk, hogy vége a játéknak!

— Egy nappal a szavazás előtt, lát még lehetőséget a jobb- és a baloldal közötti kompromisszumra?

— Bármi megtörténhet. De hangsúlyozni szeretném: a szankciós, úgynevezett 7. cikkelyes eljárás kezdeményezése nem jelenti azt, hogy veszélybe kerül Magyarország uniós tagsága, vagy akár a Fidesz néppárti tagsága. Ez mindösszesen azt jelenti, hogy pontosan körülhatárolt feltételek mellett egyeztetést kezdeményezünk a magyarországi hatóságokkal arról, hogy képesek vagyunk-e vagy sem civilizált módon együttműködni egymással. - H.K.

Nem engedik el a lengyeleket

Az EU-tagállamok túlnyomó többsége arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy folytassa a párbeszédet a lengyel kormánnyal. Uniós források szerint ezzel a nem hivatalos következtetéssel zárult a 28 Európa-ügyi miniszter keddi vitája a lengyelországi jogállamiság helyzetéről. Magyarország és Csehország képviselője az ülésen különvéleményt fogalmazott meg: szerintük a miniszteri tanács nem a megfelelő fórum arra, hogy egyes tagállamokat pellengérre állítsanak. Hasonlóan nyilatkoztak a britek, de ők a dialógus fenntartását is szorgalmazták.

Először fordult elő az EU történetében, hogy az uniós miniszterek tanácsa egy tagállam demokratikus berendezkedéséről tárgyalt. A hivatalos napirend szerint az ülésen Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke tájékoztatta a tárcavezetőket a Varsó és Brüsszel között több mint egy éve folyó tárgyalásokról. Mint ismeretes, az unió ellenőrző testülete tavaly januárban azért indított vizsgálatot, mert aggasztónak ítélte az igazságszolgáltatás függetlenségét csorbító lengyel kormányzati lépéseket. Timmermans a döcögve haladó és eddig eredménytelen egyeztetéseknek kívánt lökést adni azzal, hogy felkérte a kormányok tagjaiból álló miniszteri testületet: hallgassa meg a beszámolóját, és fejtse ki a véleményét a témáról.

Diplomáciai források lapunknak elmondták: a bizottsági alelnök tájékoztatójához 23 tárcavezető szólt hozzá. Túlnyomó többségük arra biztatta az Európai Bizottságot, hogy folytassa a párbeszédet a varsói kormánnyal, és találjon megoldást a felmerült aggodalmakra. Valamennyien hangsúlyozták, hogy a jogállamiság az Európai Unió alapértéke, amelyet minden országnak tiszteletben kell tartania. A francia és a német hozzászólók sürgették, hogy a Bizottság továbbra is adjon tájékoztatást a párbeszéd állásáról. Timmermans az ülés után derűlátóan nyilatkozott a kilátásokról, szerinte a hozzászólások a lengyeleket is kompromisszumra fogják ösztönözni. De a távozó lengyel EU-ügyi miniszter szavai nem erről árulkodtak: Konrad Szymanski ugyanis azt mondta, hajlandók a párbeszéd folytatására, de nem értenek egyet az Európai Bizottsággal.