Szankciós eljárás Magyarország ellen - Döntött a Néppárt

Több mint két órás vita után, kedd este úgy döntött az Európai Néppárt parlamenti frakciója, hogy minden tagjának a lelkiismeretére bízza a döntést: megszavazza-e a négy balliberális politikai csoport által beterjesztett állásfoglalás-tervezetet a magyarországi helyzetről. 

Ezzel jelentősen nőtt az esélye annak, hogy a képviselőtestület szerdán megszavazza a Magyarországgal szembeni szankciós eljárás megkezdésére felszólító határozati javaslatot. Manfred Weber frakcióvezető — aki forrásaink szerint hosszasan győzködte párttársait arról, hogy ne álljanak a keményhangú állásfoglalás-tervezet mellé — az ülésen erőteljesen kiütköző nézetkülönbségek láttán végül úgy határozott, hogy nem kényszeríti a kollégáit közös álláspont képviseletére. Elsősorban a Benelux és a skandináv országok képviselői sürgettek határozott fellépést az Orbán-kormánnyal szembeni, míg a németek és a csehek azzal érveltek, hogy nem kell elsietni a szankciós eljárással való fenyegetést.

A szocialisták és demokraták politikai csoportjának esti ülésén valamennyi nemzeti delegáció felsorakozott a közös indítvány mellett, így a jogállamiságról szóló vitákban gyakorta ellenvéleményt alkotó román és szlovák képviselők is.

Szerző

Szavazatokat koldul a Fidesz

Publikálás dátuma
2017.05.16. 23:01
Fotó: REUTERS/Eric Vidal
Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselő arra kéri – brüsszeli információk szerint már-már kérleli – a magyar EP-képviselőket, hogy ne szavazzák meg a „Magyarországot elítélő határozatokat” - egyiket se, mivel a magyar kormánypárt a saját pártcsaládja, az Európai Néppárt tervezetének elfogadásától is komolyan tart. 

Mint korábban beszámoltunk róla, a közös határozattervezet ötletének elbukása után két szövegről szavazhatnak holnap az EP-ben, és annyit az enyhébb, vagyis a néppárti tervezet is kimond, hogy az Orbán-kormány súlyosan megsértette az uniós normákat a lex CEU-val, a civil törvénnyel és a menekültügyben mutatott antiszolidáris magatartásával. A különbség – Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője szerint – nem a helyzetértékelésben, hanem a konklúzióban van: a Néppárt egy hosszas és bizonytalan kimenetelű eljárást ajánl a jogkövetés kikényszerítésére, a másik, négypárti (a szocialista, a zöld, a liberális és a radikális baloldali) frakció viszont az eleve határozottabb megállapításokhoz egyértelmű cselekvést és határidőket kapcsolna.

Az utóbbi elfogadása esetén felkérnék az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságát (LIBE) egy olyan kezdeményezés elindítására, amely felkérné a Bizottságot a 7-es cikkely, vagyis a legszigorúbb szankciók alkalmazására. Kedden este az tűnt a legvalószínűbbnek, hogy a parlament először a négypárti javaslatról szavaz. Ahogyan Jávor az esélyeket mérlegelő kérdésünkre kifejtette: mivel az erőviszonyok kiegyenlítettek (önmagában egyik csoportnak sincs többsége), fordított esetben előfordulhatna, hogy a néppárti javaslat leszavazása után egyik határozattervezet sem kapja meg a szükséges szavazatmennyiséget. Ha viszont a négypárti javaslat kerül napirendre előbb, leszavazás esetén várhatóan még mindig lesz elegendő támogató ahhoz, hogy a Néppárt határozata átmenjen.

Az EP-képviselő kedden a blogján arról is beszámolt, hogy sejtése szerint napokon belül kötelezettségszegési eljárás indul Magyarország ellen a déli határon bevezetett tranzitzóna-szabályok miatt. 

Szerző

Szavazatokat koldul a Fidesz

Publikálás dátuma
2017.05.16. 23:01
Fotó: REUTERS/Eric Vidal
Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselő arra kéri – brüsszeli információk szerint már-már kérleli – a magyar EP-képviselőket, hogy ne szavazzák meg a „Magyarországot elítélő határozatokat” - egyiket se, mivel a magyar kormánypárt a saját pártcsaládja, az Európai Néppárt tervezetének elfogadásától is komolyan tart. 

Mint korábban beszámoltunk róla, a közös határozattervezet ötletének elbukása után két szövegről szavazhatnak holnap az EP-ben, és annyit az enyhébb, vagyis a néppárti tervezet is kimond, hogy az Orbán-kormány súlyosan megsértette az uniós normákat a lex CEU-val, a civil törvénnyel és a menekültügyben mutatott antiszolidáris magatartásával. A különbség – Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője szerint – nem a helyzetértékelésben, hanem a konklúzióban van: a Néppárt egy hosszas és bizonytalan kimenetelű eljárást ajánl a jogkövetés kikényszerítésére, a másik, négypárti (a szocialista, a zöld, a liberális és a radikális baloldali) frakció viszont az eleve határozottabb megállapításokhoz egyértelmű cselekvést és határidőket kapcsolna.

Az utóbbi elfogadása esetén felkérnék az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságát (LIBE) egy olyan kezdeményezés elindítására, amely felkérné a Bizottságot a 7-es cikkely, vagyis a legszigorúbb szankciók alkalmazására. Kedden este az tűnt a legvalószínűbbnek, hogy a parlament először a négypárti javaslatról szavaz. Ahogyan Jávor az esélyeket mérlegelő kérdésünkre kifejtette: mivel az erőviszonyok kiegyenlítettek (önmagában egyik csoportnak sincs többsége), fordított esetben előfordulhatna, hogy a néppárti javaslat leszavazása után egyik határozattervezet sem kapja meg a szükséges szavazatmennyiséget. Ha viszont a négypárti javaslat kerül napirendre előbb, leszavazás esetén várhatóan még mindig lesz elegendő támogató ahhoz, hogy a Néppárt határozata átmenjen.

Az EP-képviselő kedden a blogján arról is beszámolt, hogy sejtése szerint napokon belül kötelezettségszegési eljárás indul Magyarország ellen a déli határon bevezetett tranzitzóna-szabályok miatt. 

Szerző