Eltűnő közpénzek - Hazugságra, korrupcióra épülő rezsim

Publikálás dátuma
2017.05.19 07:21
Gémesi György, Gulyás József és Bod Péter Ákos a gazdaság állapotát bemutató konferencián FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Fotó: /
Egyre inkább lemarad Magyarország még a régiós versenytársakhoz képest is, és ennek legfőbb oka, hogy hazugságokra, korrupcióra és egy súlyosan elvonó államra épülő rezsim van hatalmon.

Az elmúlt hét évben a közbeszerzéseken a korrupció miatt legkevesebb 3600-4000 milliárd forint veszteség érte a magyar társadalmat. Ez azonban óvatos becslés, ennél valószínűleg sokkal nagyobb összegű közpénz vándorolt magánzsebekbe. Egyebek mellett erről is szó esett a Gémesi György, Gödöllői polgármestere nevével fémjelzett, nemrég alakult Új Kezdet nevű konzervatív párt rendezte, a gazdaság állapotát feltáró konferencián tegnap. A baloldali kötődéssel és "Soros-ügynökéggel" nehezen vádolható közgazdászok, korrupciókutató és kistelepülési polgármester lesújtó képet festett az Orbán-rezsim eddigi tevékenységéről.

A közpénzek "eltűnése" is szerepet játszhatott abban, hogy míg például Lengyelország nemzeti összterméke a 2008-2009-es válság óta 30 százalékkal haladja meg az utolsó "béke év" adatait, Magyarország mindössze 5 százalékra volt képes. Annak ellenére, hogy az olajárzuhanás és ezzel párhuzamosan a magyar szempontból előnyös cserearány-javulás miatt 2014-15-ben 500 milliárd forinttal kevesebbet kellett költenie Magyarországnak az importra - említette Bod Péter Ákos, közgazdász, a Corvinus Egyetem professzora, Még úgy sem sikerült jobb eredményt elérni, hogy nettó 5-7 milliárd euró uniós támogatáshoz jutott az ország.

A Nemzetközi Valutaalap felmérése szerint Magyarország az egyetlen a térségben, amelyben a munka termelékenysége nem nőtt. Pontosabban a 250 dolgozónál többet foglalkoztató nagyvállalatok az átlagnál jobban, a hazai feldolgozóiparban számbeli és foglalkoztatásban döntő fölényben lévő kis és közepes vállalkozások (kkv) gyengébben teljesítettek. Emiatt remény sincs arra, hogy fenntartható módon a bérek nekilóduljanak - figyelmeztetett Bod Péter Ákos. A kormánynak ahelyett, hogy kínai cégekkel köt stratégiai egyezményeket, hogy néhány gyáravatáson szalagot vághasson, inkább a kkv-k versenyképességének javítására kellene koncentrálnia - mondta a konferencia szünetében a Népszavának a közgazdász. Ráadásul a magyar gazdaság minden tekintetben az európai piacokhoz kötődik leginkább. A német kapcsolat a legerősebb, de a második helyen a kereskedelmi forgalmat tekintve Románia áll és a Szlovákiába irányuló magyar kivitel meghaladja a kínai exportunkat. Óriási hátrányt jelent egy ilyen kis, nyitott, a globális gazdaságba integrálódott gazdaságnak a saját valuta. Az árfolyamingadozások jelentősen növelik a vállalkozások, pénzügyi tranzakciók kockázatát, és versenyhátrányt jelent az eurózóna országaival szemben - tette hozzá a közgazdász.

A nagy hitelminősítő intézeteknél Magyarország végre visszakapaszkodott Románia szintjére, de a visegrádi négyek közül a többi három 3-4 fokozattal előzi meg Magyarországot.

A legjobban a mai Magyarországot a rabló állammal lehet leírni - jegyezte meg Tóth István János korrupciókutató. Ennek a szisztémának a társadalmi hatása nagyon veszélyes, mert a piaci innováció megszűnésével, a hozzáadott értéket termelő munkaerő elvándorlásával jár.

A korrupció elemészti a piacgazdaságot, a tulajdonjogokat, rombolja a jogállamot. A rabló állam sajátja a testre szabott törvénykezés, a szabályozás pedig a hatalomban lévők családi vagyonának gyarapítását szolgálja.Az állam korlátozza a piacra való belépést, de ki is zárhat cégeket a piacról. Az állami bankok kedvezményes hitelt adnak a haveri körnek, illetve a diszkriminatív adózás is egy szűk kör érdekében született. Hosszú távon a kleptokrata állam következménye, hogy a vállalkozások felhagynak az innovációval, mert az sokkal kevesebbet hoz, mint az úgynevezett járulékvadászat - figyelmeztetett a korrupciókutató.

A majd' félmillió vállalkozás 99 százaléka kkv, a foglalkoztatottak 75 százaléka dolgozik ilyen cégeknél és a GDP mintegy felét adják. Ám ez egy roppant atomizált réteg és az összefogásuk, érdekérvényesítő képességük erősítése rajtuk kívül senkinek nem érdeke - mutatott rá Gulyás József, a Kkvház Zrt. vezetője.

A kormány csodafegyvere, a rezsicsökkentés árát, ha a nemzetközi piacon drágább a földgáz és a kormány annál alacsonyabb fogyasztói árat szab, akkor nem a sárga csekken, hanem más módon fizeti meg a társadalom. Miközben az elmúlt időszakban a nemzetközi piacon a gáz ára 50 százalékkal csökkent, Magyarországon csak 20 százalékkal. Jelenleg már a vállalati szféra olcsóbban jut földgázhoz a szabad piacon, mint a lakosság a "rezsi csökkentéssel", sőt, a rendszerhasználati díj növekedése miatt még valamivel magasabb is a számla összege - mondta el Holoda Attila energetikai szakértő.

Szerző
2017.05.19 07:21

"Okos" kormány-multi-kézfogás

Publikálás dátuma
2018.08.21 21:08

Fotó: MTI/ Máthé Zoltán
Teljes immáron az összhang az Orbán-kabinet és az Elmű-ÉMÁSZ között – derült ki a Fidesz által korábban oly sokat támadott, német hátterű áramcsoport öt fővárosi „okososzlopának” keddi átadása során. 
Kaderják Péter, az innovációs és technológiai tárca energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára, illetve Marie-Theres Thiell, az Elmű-ÉMÁSZ elnöke egyaránt azt hangsúlyozta, hogy a fejlesztés illeszkedik a kormányzat innovációs, környezetvédelmi és vállalkozásfejlesztési elképzeléseihez. A ferencvárosi Lechner Ödön fasorra telepített oszlopok a közvilágítás mellett alkalmasak többek között e-autók – egyelőre ingyenes – gyorstöltésére, tér- és forgalomfigyelésre, időjárás-, levegőminőség- és napsugárzásmérésre, sugároznak wifit, van rajtuk vészjelzőgomb és egy, akár hirdetések elhelyezésére alkalmas ledtábla is. Az oszlop a fővárosi hátterű BDK Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. tulajdona, a beruházó az Elmű-ÉMÁSZ, a szállító a magyar Hofeka, közreműködött a Netvisor és a Vodafone. Az öt oszlop ára körülbelül ötvenmillió forint, a megtérülési lehetőségeket még vizsgálják – tudtuk meg Jászay Tamás vállalatfejlesztési igazgatótól. A sok dicséretbe rejtve Kaderják Péter bejelentette: az Innovációs és Technológiai Minisztériumon (ITM) belül létrehozzák az Energetikai Innovációs Tanácsot, ahhoz kapcsolódó pedig innovációs alprogramokat alkotnak, többek között az áramtárolás, a napenergia-, biomassza- és földhő-erőforrások hasznosítása, az energetikai ügyintézés informatikája, illetve a fogyasztók „piaci részvétele” ösztönzése témakörében. Az okososzlopok telepítése a BDK 7 ezer fővárosi lámpa ledesítését célzó programjának része – jelentette be Papp Zoltán, a BDK ügyvezetője. Az elektromos autók töltésének jövőbeni költségére vonatkozó kérdés kapcsán Marie-Theres Thiell megjegyezte: várják az erre vonatkozó törvényt, amit az ITM az ősz végére ígért. Addig töltőállomásaikon várhatóan továbbra is ingyenes lesz a töltést, amire egy fajta befektetésként tekintenek. Kaderják Péter szintén nem tartotta fenntarthatónak az elektromos töltéssel kapcsolatos jelenlegi, tisztázatlan helyzetet, amin a maguk részéről a szabályozás eszközeivel igyekeznek változtatni. Céljuk az átlátható, kiszámítható, a befektetők számára kiszámítható jogi környezet kialakítása – fogalmazott. (E megjegyzéseket akár megszokottnak is nevezhetnénk, ha nem mutatnának hangsúlyaikban éles ellentétet a Fidesz korábbi rezsikampányaival.) Az Elmű-ÉMÁSZ országszerte immáron közel száz, nyilvános ,illetve bárki által megközelíthető elektromosautó-töltőt üzemeltet – közölte kérdésünkre Jászay Tamástól.
2018.08.21 21:08
Frissítve: 2018.08.21 21:10

323,22 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.08.21 19:38

Fotó: Shutterstock/
Erősödött a forint a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben kedd este a reggeli szintekhez képest.
Az euró jegyzése 323,22 forintra csökkent este hét órára a reggel nyolc óra előtt jegyzett 323,88 forintról.
Az euró kedden 322,83 és 323,98 forint között mozgott.
A svájci frank árfolyama 283,98 forintról 283,50 forintra, a dolláré pedig 280,78 forintról 279,40 forintra csökkent.
Szerző
2018.08.21 19:38