Shell Eco-marathon - Az utolsó simítások

Publikálás dátuma
2017.05.18 21:35
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Fotó: /
Idén is próbára teszik járműépítési tudásukat a Debreceni Egyetem (DE) diákjai a Londonban megrendezendő Shell Eco-marathonon május 25. és 28. között. Már az utolsó simításokat végzik autójukon, hogy egy hét múlva minden készen álljon a versenyre - derült ki a csapat csütörtökön tartott debreceni bemutatóján.

Mint a bemutatóról szóló közleményben felidézik, a debreceni csapat tavaly tapasztalatszerzésként indult a Shell Eco-marathonon, amelynek célja, hogy a legnagyobb távolságot a legkevesebb üzemanyaggal tegyék meg a járművek, de rögtön a 30. helyen zárta a versenyt. Idén új motorral és új elektronikai vezérléssel szeretnének még jobb helyezést elérni a versenyen, amelyen 28 ország 178 középiskolai és egyetemi diákcsapata, köztük több magyar csapat is indul.

"A tavalyi, első versenyünk nagyon tanulságos volt, ezért idén még nagyobb reményekkel indulunk Londonba, célunk, hogy feljebb léphessünk a rangsorban" - idézi Varga Tamás Antalt, a DE gépészmérnöki tanszékének munkatársát, műszaki menedzser mesterszakos hallgatót a közlemény.

Norman Koch, a Shell Eco-marathon igazgatója az eseményen kiemelte: "fantasztikus azt látni, hogy a diákok Európa számos pontjáról azért jönnek, hogy folyamatosan feszegessék a technológia és a design határait, és megtalálják a jövő megoldásait a mobilitásban. A kreatív közeg és a bajtársiasság érzése adja meg a verseny valódi hangulatát. A csapatok kemény munkájuk és elhivatottságuk eredményét teszik próbára a 33. Shell Eco-marathon Europe verseny utcai pályáján Londonban".

A Shell Eco-marathont a Make the Future Live részeként rendezik meg, amely egy ingyenes fesztivál az energetikai ötletek és felfedezések jegyében. A látogatók bepillantást kaphatnak az energiafelhasználás jövőjébe. A verseny helyszíneként szolgáló Queen Elizabeth olimpiai parkban három tematikus zónát alakítanak ki, ahol a diákok, a vállalkozók és az iparág vezetői találkoznak, hogy megtalálják az utat az alacsonyabb széndioxid-kibocsátású jövő felé.

Szerző
2017.05.18 21:35

Vízháborúk törhetnek ki a klímaváltozás miatt

Publikálás dátuma
2018.11.14 11:11
Illusztráció
Fotó: AFP/
Tovább bővült a globális felmelegedés sokkoló következményeinek sora: egy, az Európai Bizottság kutatóközpontja által készített új tanulmány "vízháborúk" kitörését vetíti előre: a világ több területén harcolni fognak a szűkössé váló vízkészletekért.
A klímaváltozáshoz párosuló valaha volt legnagyobb mértékű népességnövekedés öldöklő versenyt eredményezhet az egyre szűkösebbé váló erőforrásokért - írta a Portfolio az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) által készített tanulmány alapján. A "hidropolitikai" problémák a világ több "forró pontján" lángolhatnak fel, jellemzően ezeken a területeken már most is nehézkes a vízhez jutás. Ha az erőforrások megcsappannak, feszültségeket szülhet, ha egy-egy határon átnyúló tó vagy folyó esetén több országnak kell osztozkodnia a vízkészleteken. 
A kutatók szerint a Nílus, a Gangesz-Brahmaputra, az Indus, a Tigris-Eufrátesz és a Colorado folyók környéke az öt legérzékenyebb terület. A számításaik szerint 75-95 százalék a valószínűsége, hogy a következő 50-100 évben ki fog törni egy "vízháború", amit persze befolyásol az, hogy az országok mennyire hajlandóak együttműködni.
2018.11.14 11:11
Frissítve: 2018.11.14 11:11

Fuldoklunk a szemétben: már a vadon élő állatok szervezetében is van műanyag

Publikálás dátuma
2018.11.13 09:00
Illusztráció
Fotó: AFP/
Először mutattak ki műanyag mikroszálakat vadon élő állatok ürülékében amerikai kutatók, akik a Marine Pollution Bulletin című folyóiratban publikálták tanulmányukat - írta az MTI.
"Az nem titok, hogy a műanyagszennyezés jelenti az egyik legnagyobb fenyegetést a tengeri ökoszisztémákra, ám csak most kezdjük felmérni, hogy milyen mértékű problémáról is van szó"
- mondta Mauricio Seguel, a Georgiai Egyetem munkatársa.
A mikroszálak láthatatlanok a szabad szem számára, a kutatók meg akarják ismerni azokat a tényezőket, amelyek szerepet játszanak a szétterjedésükben, és meg akarják tudni, hogy mindez milyen hatással van a déli félteke állatvilágára.
A délnyugat-chilei Guafo-szigeten élő dél-amerikai medvefókák közül 51 nőstény példány ürülékét elemezték 2015 decembere és 2016 márciusa között - írja az Eurekalert tudományos hírportál. Az ürülékminták 67 százaléka tartalmazott nagy mennyiségű műanyag mikroszálat, amelyet korábban csak fogságban etetett állatoknál mutattak ki.
Mikroműanyagoknak nevezzük az öt milliméternél kisebb műanyagrészecskéket. A mikroszálak a mikroműanyagok legkevésbé tanulmányozott fajtái. Ezek apró, egy milliméternél kisebb műanyagszálak, amelyek például mosás közben válnak le a műszálas szövetekről és a szennyvízzel együtt az óceánba kerülnek. Emellett számos szennyezőanyag elnyelésére képesek.
A kutatók úgy vélik, hogy a mikroszálak a változó óceáni áramlatokkal érkeztek a Guafo-szigethez és előbb a planktonok, majd a táplálékláncon egyre feljebb haladva a halak és végül a fókák gyomrába is eljutottak.
Jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték annak meghatározására, hogy a mikroszálak bármilyen káros hatással lennének az emlősökre, ám néhány tanulmány szerint morfológiai változásokat okoznak a halaknál. 
"Még nincs túl késő, hogy meggyógyítsuk az óceánjainkat, ám az egyik első lépésként meg kell határoznunk, hogy mekkora kárt okoztunk az olyan tevékenységeinkkel, mint a műanyagok gyártása és kidobása. Az ehhez hasonló tanulmányok segítenek választ adni a kérdéseinkre, hogy elkezdhessünk jobb döntéseket hozni a tengeri élővilág egészségének megőrzése érdekében"
- mondta Kelly Diehl, a tanulmány elkészítését támogató coloradói Morris Animal Foundation munkatársa.
2018.11.13 09:00