Előfizetés

Cannes - Orosz és francia film áll a legjobban

A versenyt megnyitó Andrej Zvjagincev orosz rendező  Loveless (Szeretethiány) című filmje és egy francia alkotás, Robin Campillo 120 battements par minute (Percenként 120 szívverés) című alkotása nyerte el eddig leginkább a kritikusok tetszését a 70. cannes-i fesztiválon a sajtó által vasárnap közzétett rangsorolásokban.

A cannes-i fesztivál hivatalos versenyében 19 film versenyez a fődíjért, amelyből eddig hatot mutattak be, köztük Mundruczó Kornél Jupiter holdja című alkotását.

A versenyt nyitó orosz versenyfilm - amely egy válófélben lévő moszkvai házaspár és elveszett 12 éves fiuk történetén keresztül ad keserű látleletet az értékvesztett és individualista kortárs orosz társadalomról - már az első nap belopta magát a kritikusok szívébe, s a Screen brit filmes lap által megkérdezett nemzetközi kritikusok pontozási listájának éléről azóta is kimozdíthatatlan.

A Film francais francia filmes szaklapban szavazó hazai filmes újságírók listáján azonban az orosz versenyfilmet megelőzte a szombat este bemutatott első francia alkotás, amelynek rendezője, Romain Campillo először kapott rendezőként meghívást Cannes-ba, de a 2008-ban Arany Pálmát nyert Az osztály című filmben forgatókönyvíróként már közreműködött.

A 120 battements par minute (Percenként 120 szívverés) című film az Act Up AIDS-ellenes mozgalomnak az alakulását követő első éveiről szól az 1990-es években. A mára országosan ismertté vált egyesületet egy maroknyi, a betegségét addig magányosan élő fiatal alapította azzal a céllal, hogy szembesítse a francia politikát a saját felelősségével az AIDS elleni harcban. Az elszánt csoport egyszerre harcolt a halála, a társadalom, a média és a laboratóriumok közönyével szemben.

Az 54 éves rendező cannes-i sajtótájékoztatóján elmondta: azt akarta bemutatni, milyen nehéz egy politikai mozgalmat létrehozni, megtalálni azokat az eszközöket, szlogeneket, amelyekkel érdemes és lehet harcolni. A film rekonstruálja az egyesület heti rendszerességgel tartott vitamegbeszéléseit és akcióit, amikor például álvérrel teli zacskókkal dobálták meg a döntéshozókat vagy a gyógyszerkutató laboratóriumokat, hogy így kényszerítsék őket az eredményeik megosztására.

Az alkotás azonban feltehetően annak köszönheti a sikerét, hogy a politikai üzeneten túl mindenekelőtt a mozgalomban meghatározó szerepet játszó aktivisták megindító portréját rajzolja fel, középpontjában egy fertőzött és egy nem beteg fiú szerelmi történetével. A főszerepeket Adele Haenellal kivételével ismeretlen francia színészek alakítják.

A pontozási listák élvonalába került a szombat este bemutatott másik versenyfilm is, a svéd Ruben Östlund The Square című alkotása. A 2014-ben a Lavina című tragikomédiájával az Un Certain regard (Egy bizonyos nézőpont) válogatásban nagydíjat nyert alkotó ismét egy keserű komédiával érkezett, amelyet a kritikusok egy része a tavaly közönségsikert aratott Toni Erdann című német vígjátékhoz hasonlít.

A svéd alkotás főhőse Christian, egy stockholmi palotában működő kortárs képzőművészeti múzeum igazgatója, akit Claes Bang alakít. Miközben The Square címmel a szolidaritás és a tolerancia kérdéséről készít elő egy tárlatot, zsebtolvajok ellopják a mobiltelefonját és a papírjait, s ez teljesen felborítja a jól berendezett, kényelmes életét. Az addig a "politikailag korrekt" világában mozgó sikeres és jól szituált kurátor névtelen fenyegetőlevelet ír a rablóknak, akiket a GPS-ének köszönhetően sikerül megtalálnia egy szegény elővárosában, s ezzel lavinaszerűen indít be egy váratlan eseménysorozatot.

A svéd elitet megtestesítő Christian magánemberként magát feddhetetlen gondoló, kedves, de láthatóan szerencsétlen fickó, tekintély nélküli apa, szánalmas szerető. Magánéleti kudarcsorozata pedig abszurd és komikus történéseken keresztül lassan eléri és tönkreteszi az addig sikeres szakmai pályafutását is a múzeumban.

"A film a nyugati világ életmódjának álszenteskedéséről szól. Erkölcsösnek hisszük magunkat, fizetjük az adót, de egy csomó dologról nem akarunk tudomást venni magunk körül" - hangsúlyozta a rendező Cannes-ban, aki saját bevallása szerint a vallási, jobb- és baloldali politikai vitáktól függetlenül a humanista értékek fontosságára kívánja filmjével felhívni a figyelmet.

Az Arany Pálmát a május 28-i záróünnepségen adják át, a nemzetközi zsűri elnöke Pedro Almodóvar spanyol rendező.

Ötven napja tüntetnek Venezuelában

Publikálás dátuma
2017.05.21. 11:17
Tüntetők Caracasban FOTÓ: REUTERS/Carlos Barria
Hét hete tartanak a kormányellenes megmozdulások Venezuelában. Szombaton is hatalmas tömegtüntetést tartottak a fővárosban, Caracasban. 

Nicolás Maduro elnök hivatalba lépése óta a mostani a legnagyobb tüntetéssorozat, mióta megkezdődtek az ellenzéki felvonulások. Az ötven napja tartó megmozdulások során legalább 47 ember életét veszítette, többszázan megsebesültek, több mint 2200 tüntetőt vettek őrizetbe. A kolumbiai-venezuelai határnál, San Cristóbal városában is tüntettek, ott a rendőrség oszlatta szét a megmozdulást, legalább négyen megsebesültek.

A kétszázezres szombati caracasi menetet Henrique Capriles, az ellenzéki pártok korábbi közös elnökjelöltje vezette. Capriles újságíróknak elmondta, hogy a héten New Yorkba készült utazni, hogy felszólaljon az ENSZ-közgyűlésén, ám nem engedték ki az országból, elvették az útlevelét. Az ellenzéki vezetőt 15 évre eltiltották attól, hogy politikai hivatalt töltsön be. „Ötven nap, majd ötven áldozat, egyre erősebb az elnyomás, de mindennek ellenére növekszik az ellenállás, mind többen vonulnak utcára” – mondta Capriles.

Az Egyesült Államok csütörtökön újabb szankciókat léptetett életbe Venezuela ellen, a legfelsőbb bíróság elnökének és hét tagjának befagyasztották kinnlevőségeit és kitiltották őket az Egyesült Államokból. A venezuelai bírák azért kerültek célkeresztbe, mert a Maduro-kormányzat parancsára megvonták a hatalmat a törvényesen választott parlamenttől, a lépést később a nemzetközi tiltakozás miatt visszavonták.

Ötven napja tüntetnek Venezuelában

Publikálás dátuma
2017.05.21. 11:17
Tüntetők Caracasban FOTÓ: REUTERS/Carlos Barria
Hét hete tartanak a kormányellenes megmozdulások Venezuelában. Szombaton is hatalmas tömegtüntetést tartottak a fővárosban, Caracasban. 

Nicolás Maduro elnök hivatalba lépése óta a mostani a legnagyobb tüntetéssorozat, mióta megkezdődtek az ellenzéki felvonulások. Az ötven napja tartó megmozdulások során legalább 47 ember életét veszítette, többszázan megsebesültek, több mint 2200 tüntetőt vettek őrizetbe. A kolumbiai-venezuelai határnál, San Cristóbal városában is tüntettek, ott a rendőrség oszlatta szét a megmozdulást, legalább négyen megsebesültek.

A kétszázezres szombati caracasi menetet Henrique Capriles, az ellenzéki pártok korábbi közös elnökjelöltje vezette. Capriles újságíróknak elmondta, hogy a héten New Yorkba készült utazni, hogy felszólaljon az ENSZ-közgyűlésén, ám nem engedték ki az országból, elvették az útlevelét. Az ellenzéki vezetőt 15 évre eltiltották attól, hogy politikai hivatalt töltsön be. „Ötven nap, majd ötven áldozat, egyre erősebb az elnyomás, de mindennek ellenére növekszik az ellenállás, mind többen vonulnak utcára” – mondta Capriles.

Az Egyesült Államok csütörtökön újabb szankciókat léptetett életbe Venezuela ellen, a legfelsőbb bíróság elnökének és hét tagjának befagyasztották kinnlevőségeit és kitiltották őket az Egyesült Államokból. A venezuelai bírák azért kerültek célkeresztbe, mert a Maduro-kormányzat parancsára megvonták a hatalmat a törvényesen választott parlamenttől, a lépést később a nemzetközi tiltakozás miatt visszavonták.