Mankóval, avagy nélküle

Régi igazság, hogy a magukra valamicskét is adó pénzügyi intézmények, legyenek azok nemzetköziek vagy egy-egy országhoz kötődőek, nemigen adnak a politikusi kiszólásokra. Hangoztatják is nyakra-főre, hogy ők bizony csak a tulajdonosaik és egyúttal ügyfeleik értékeit (érdekeit) védik, konzervatív eszközökkel. Válságok, háborúk, természeti katasztrófák természetesen felülírhatják az előzetes elképzeléseket, hogy a fizetési késedelembe esők számáról ne is beszéljünk, de okos tartalékolási politikával általában a váratlan események is kivédhetők. Ha hitelesnek tekintenek egy politikusi jövőképet, de az mégsem válik be, akkor eljön a korrekció ideje. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a Donald Trump amerikai elnök gazdasági víziójának lassú eróziója. Bár a világ börzéinek indexei még mindig rekordokat döntögetnek - s a raliból ezúttal nem marad ki a Budapesti Értéktőzsde sem -, az előzetes várakozásoktól eltérően nem tudott felülkerekedni az amerikai dollár az euróval szemben. S ebből - a ki tudja meddig tartó - "kijózanodásból" a forint sem maradt ki: az elemzők gyengülésre számítottak, erősödés lett belőle. A 300 forintos dollártól sem kell még tartanunk, ha a piaci folyamatoknak gyakran fittyet hányó devizaspekulánsok is így gondolják - ami nem igazán fenyeget, hiszen a forint világpiaci szerepét illik kellő szerénységgel szemlélni.

Azért kishitűségre vajmi kevés okunk van, akárcsak a kisebbrendűségre. De korántsem abban az értelemben, miképpen a miniszterelnök ezt a minap kifejtette. Szerinte ugyanis a "magyarok kisebbrendűségű érzésének állandó megnyilvánulási formája, amikor azt lehet hallani, hogy az EU-s támogatás nélkül nem is lenne gazdasági fejlődés Magyarországon."

Arra nem érdemes szót vesztegetni, hogy Orbán Viktor miért küzd olyan fantomszemélyekkel, akikkel szemben - még ha némi képzavarral is - meg kell a brüsszeli pénzek elfogadását védenünk, hiszen mi "nem mankón és mankóval közlekedünk, nem más lábán állunk." Feltehetően a kormányfő és kancelláriaminisztere nem egyeztette véleményét arról, hogy mit illik az uniós támogatások szerepéről kommunikálni, hiszen Lázár János mint a brüsszeli pénzek megpályáztatásáért felelős miniszter elárulta: szó sincs arról, hogy a magyar gazdaság képes lenne ezek nélkül is megállni a saját lábán. (Sem a mankót, sem más lábát nem említette meg.) Orbán Viktort ezzel szemben elkapta a nemzeti büszkeség, a magabiztosság és a hazafiúi megdicsőülés heve. Úgy is mint Brüsszel megállításának első számú szószólója kijelentette: "Vannak saját erőforrásaink és képességeink, és saját erőből, kizárólag saját erőből képesek vagyunk európai és világszintű teljesítményre." Ezzel szemben Lázár János szerint: ezekben az években dől el, hogy a magyar gazdaság meg tud-e állni a saját lábán 2020 után, "képesek leszünk-e (...) olyan gazdaságot működtetni, amely az ország fejlődésének motorja lehet, nem pedig külső forrásokra szorulni." A pénzpiacoknak pedig fel van adva a lecke: mit hoz a jövő, mankót vagy saját lábat?

Szerző

Kiugró hazai gázáremelkedés

Publikálás dátuma
2017.05.22. 07:24

Míg 2015 és 2016 második féléve között az európai államok jó részében olcsóbb lett a lakossági gáz, addig Magyarországon másfél százalékkal nőtt a rezsi - közölte az Eurostat. (Mivel tételesen nálunk se emelkedtek a tarifák, az eredményen szakértők szerint leginkább a forint romlása tükröződik. Ugyanakkor más euróövezeten kívüli tagállamok lakossága - a magyarokkal szemben - szintén olcsóbb gáznak örülhetett.) Velünk együtt csak a holland és a svéd háztartási gázár mutat növekedést. A tarifa tényleges mértéke tekintetében pedig az uniós tagállamok közül Bulgária, Románia és Észtország is elénk vág. A vásárlóerő szerint Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el. Az áramár viszont az EU-tagországokon belül Bulgária után nálunk a második legolcsóbb.

A napvilágra került adatok a Fidesz kommunikációs paneljeinek erőteljes átdolgozását tennék szükségessé. (Noha a rezsipropaganda előszeretettel hivatkozik különböző statisztikai adatokra, azok általában tételes valótlanságok. Ennek bizonyítása eddig nem változtatott az Orbán-kabinet propagandacéljaihoz idomított, hamis adatok folyamatos ismételgetésén.) A „nemzeti konzultációs” ív indoklása szerint, míg 2010 és 2015 között az EU-ban átlagosan emelkedtek az áram- és gázárak, addig nálunk jelentősen csökkentek, amit szeretnének „megvédeni”. A jelek szerint ez nem sikerült: most ugyanis szinte csak Magyarországon nem csökkent a rezsi.

Aradszki András energiaügyi államtitkár többször hangoztatott - szakértők által ugyanannyiszor cáfolt - állítását, miszerint csak azokban az államokban nőtt a rezsi, ahol azt a piac és a nem az állam határozza meg, a mostani adatsor értelemszerűen cáfolja. Az - Európát és az Európai Uniót rendszeresen összemosó - pártpropaganda egyik alaptétele az is, hogy nálunk a második legalacsonyabb a gázár. Az Eurostat-felmérés tanúsága szerint viszont az EU-n belül már a dobogóról is lecsúsztunk. A felmérésben szereplő EU-n kívüli európai államok közül szintén több elénk sorol.

Szerző

Kiugró hazai gázáremelkedés

Publikálás dátuma
2017.05.22. 07:24

Míg 2015 és 2016 második féléve között az európai államok jó részében olcsóbb lett a lakossági gáz, addig Magyarországon másfél százalékkal nőtt a rezsi - közölte az Eurostat. (Mivel tételesen nálunk se emelkedtek a tarifák, az eredményen szakértők szerint leginkább a forint romlása tükröződik. Ugyanakkor más euróövezeten kívüli tagállamok lakossága - a magyarokkal szemben - szintén olcsóbb gáznak örülhetett.) Velünk együtt csak a holland és a svéd háztartási gázár mutat növekedést. A tarifa tényleges mértéke tekintetében pedig az uniós tagállamok közül Bulgária, Románia és Észtország is elénk vág. A vásárlóerő szerint Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el. Az áramár viszont az EU-tagországokon belül Bulgária után nálunk a második legolcsóbb.

A napvilágra került adatok a Fidesz kommunikációs paneljeinek erőteljes átdolgozását tennék szükségessé. (Noha a rezsipropaganda előszeretettel hivatkozik különböző statisztikai adatokra, azok általában tételes valótlanságok. Ennek bizonyítása eddig nem változtatott az Orbán-kabinet propagandacéljaihoz idomított, hamis adatok folyamatos ismételgetésén.) A „nemzeti konzultációs” ív indoklása szerint, míg 2010 és 2015 között az EU-ban átlagosan emelkedtek az áram- és gázárak, addig nálunk jelentősen csökkentek, amit szeretnének „megvédeni”. A jelek szerint ez nem sikerült: most ugyanis szinte csak Magyarországon nem csökkent a rezsi.

Aradszki András energiaügyi államtitkár többször hangoztatott - szakértők által ugyanannyiszor cáfolt - állítását, miszerint csak azokban az államokban nőtt a rezsi, ahol azt a piac és a nem az állam határozza meg, a mostani adatsor értelemszerűen cáfolja. Az - Európát és az Európai Uniót rendszeresen összemosó - pártpropaganda egyik alaptétele az is, hogy nálunk a második legalacsonyabb a gázár. Az Eurostat-felmérés tanúsága szerint viszont az EU-n belül már a dobogóról is lecsúsztunk. A felmérésben szereplő EU-n kívüli európai államok közül szintén több elénk sorol.

Szerző