Feji leányait az MVM

Publikálás dátuma
2017.05.25. 07:20
FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Tavaly kissé nőtt az MVM Paksi Atomerőmű nyeresége, az áramrendszert irányító Maviré viszont hasonló mértékben csökkent. 

Közös anyavállalatuk, az állami MVM Magyar Villamos Művek a teljes nyereséget kivonta mindkettőből - derül ki a két árampiaci társaság minap leadott mérlegeiből. Az atomerőmű 6,9 milliárdos adózott eredménye tavaly 8,6 milliárdra nőtt (miközben az ennek többszörösét kitevő adózás előtti nyereség húszmilliárdról 18 milliárdra mérséklődött). Az áramtermelő eredménye a 2013-as kiugró, 23 milliárdos nyereség óta lényegében stagnál. A tulajdonos MVM ezúttal is a teljes nyereséget felveszi (bár ez a vonatkozó szabályok összekuszálása nyomán csak jövőre jelenik meg a mérlegben). A céghez közel álló forrásaink úgy fogalmaztak, a paksi atomerőmű a kivont osztalék mértékétől függetlenül – például kölcsönként - mindig meg fogja kapni a fejlesztéseihez szükséges többletforrásokat. Az árbevétel 174 milliárdra rúgott, ami szintén alig változott, miközben négy éve még 186 milliárdot teljesítettek.

A jelenleg 367 milliárdra rúgó, a blokkok későbbi végleges leszerelésére gyűjtött központi nukleáris pénzügyi alapba változatlanul 21 milliárdot fizettek. (Ez az az alap, aminek elvonását Lázár János kancelláriaminiszter fontolgatta, ám a terv végül lekerült a napirendről). Az atomcég tetemes, 7,4 milliárdnyi Robin Hood-adót fizetett. A tavalyi évről szóló februári sajtótájékoztatójukon termelési és kihasználtsági csúcsokról is beszámoltak. Lapunknak az árbevétel és a termelt mennyiség alapján végzett számításai szerint az erőmű kilowattóránként mintegy 10,7 forintért termelheti az áramot. Ez igen olcsónak számít, bár az adat semmiben nem utal a tervezett Paks 2-es blokkok leendő termelési árára.

A központi áramrendszert üzemeltető Mavir nyeresége 15,8 milliárdról 14,2 milliárdra mérséklődött. Ezt az MVM szintén teljes egészében kivonja a – többek között áram- és gáztőzsdét üzemeltető – cégből. A szereléssel foglalkozó MVM Ovit mindössze 35 milliós nyereséggel zárt.

Zöldek támadják Paks 2 engedélyét
A Greenpeace Magyarország és az Energiaklub bíróságon támadták meg Paks 2 környezetvédelmi engedélyét – közölte tegnap a két zöldszervezet. A 2017 márciusában jogerőre emelkedett döntés kapcsán úgy vélik: az atomerőmű a lakosságot és a környezetet is veszélyeztetheti. Meglátásuk szerint a dokumentum több kérdést nem tisztáz megfelelően. Ilyen például a sugárzó hulladékok kezelésének sorsa – idézi közös közleményüket az MTI. A szervezetek szerint az engedély nem tisztázza, lesz-e elegendő hely Bátaapátiban a kis és közepes aktivitású hulladékok végleges elhelyezésére. Megoldatlannak látják a kiégett fűtőelemek átmeneti tárolását és végleges elhelyezését is. Úgyszintén nem tartják kielégítőnek a tervezett blokkok építésének és üzemeltetésének környezeti hatásvizsgálatát. Eközben Aradszki András, az illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyi államtitkára a prágai Európai Nukleáris Energia Fórumon újfent kiállt az atomenergia-hasznosítás mellett.



Szerző
Témák
MVM

Paks 2 - Bíróságon támadták meg a környezetvédelmi engedélyt

Publikálás dátuma
2017.05.24. 17:27
Fotó: Vajda József
Zöld szervezetek (a Greenpeace Magyarország és az Energiaklub) bíróságon támadták meg Paks II környezetvédelmi engedélyét, amely 2017 márciusában emelkedett jogerőre, mert úgy vélik, hogy az atomerőmű a lakosságot és a környezetet is veszélyeztetheti. Ráadásul az engedély számos kérdést nem tisztáz megfelelően, így a nukleáris és radioaktív hulladékok kezelésének sorsát sem - olvasható a szervezetek közös közleményében.

A Greenpeace Magyarország közölte, hogy a szervezetek múlt héten pénteken nyújtották be az erről szóló keresetet Szekszárdon a közigazgatási és munkaügyi bíróságra. 

A zöld szervezetek azt várják az igazságszolgáltatástól, hogy helyezze hatályon kívül Paks II környezetvédelmi engedélyét.
A keresetben a Greenpeace Magyarország és az Energiaklub 16 pontban sorolta fel az engedéllyel összefüggő aggályait, amelyek közül a legsúlyosabbnak tartják, hogy az engedély rendezetlenül hagyja a nukleáris és radioaktív hulladékok kezelésének sorsát és a leszerelés kérdéseit.

A zöld szervezetek szerint a környezetvédelmi engedély alapjául szolgáló hatástanulmány súlyosan hiányos, mert a dokumentumban nincs bizonyítva, hogy elegendő hely lesz-e Bátaapátiban a kis és közepes aktivitású hulladékok végleges elhelyezésére, valamint teljesen megoldatlan a kiégett fűtőelemek átmeneti tárolása és végleges elhelyezése is. A tisztázatlan kérdések közül kiemelték még, hogy a hatástanulmány nem vizsgálja kielégítő módon Paks II építésének és üzemeltetésének környezeti hatásait.

A tervezett építési és üzemidőt a több mint másfél évig tartó eljárás utolsó két hónapjában módosították, és a módosítást követően már nem készültek megfelelően alapos vizsgálatok. Paks I és Paks II együttes üzemelési ideje például az eredeti három évről időközben hét évre változott, ezt azonban már nem vizsgálták részletesen pedig a módosítás jelentős változásokat okozhat többek között a Duna élővilágában. Arra is rámutattak, hogy a hatástanulmány a blokkok együttes építéséből fakadó plusz környezeti terhelésre és a Paks I-re hatással lévő talajvízszint-csökkenésre se tér ki érdemben.

A közleményben felidézték: a tervezett új paksi atomerőmű környezeti engedélyezési eljárása 2014 decembere óta zajlik, amelyben a Greenpeace Magyarország és az Energiaklub a kezdetek óta ügyfélként vesz részt. A környezetvédelmi szervezetek több ponton hiányosnak és homályosnak találták az MVM Paks II. Zrt. által készített és benyújtott hatásvizsgálati dokumentumokat, ezért a hatásvizsgálat alapján a Baranya Megyei Kormányhivatal által 2016. szeptember 29-én kiadott környezetvédelmi engedélyt 2016 októberében megfellebbezték. A másodfokú hatóság azonban ennek nem adott helyt, így Paks II környezetvédelmi engedélye 2017 márciusában jogerőre emelkedett.

lásd még: Sugárveszélytől és korrupciótól tartanak

Szerző

Túljutott a válságon a magyar bicikligyártás

Publikálás dátuma
2017.05.24. 15:28
Illusztráció: Thinkstock
Túljutott a válságon a hazai kerékpáripar, de a kedvezõ eredmények elsõsorban a kivitelnek köszönhetõek – közölte Hantos Zoltán, az Opten céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.

A magyar bicikligyártók nettó árbevétele 2015-ben több mint másfélszeres növekedéssel közel ötvenmilliárd forintra ugrott. Ez a 2011-es érték több mint kétszerese, miközben 2014-ben még egy ötmilliárdos csökkenést is elszenvedtek. A vállalkozások száma folyamatosan a valamivel 40 feletti szinten áll. Körükben felszámolás, végrehajtás alig-alig indul. Az alkalmazotti létszám a 2014-es visszaesést követõen évrõl-évre egyenletesen növekszik. Jelenleg az egyéni vállalkozásokat nem számítva szinte kereken ezer fõ vesz részt a hazai kerékpárgyártásban.

A helyzetet némiképp árnyalja, hogy a Magyar Kerékpáripari és Kereskedelmi Szövetség (MKKSZ) szerint a hazai kerékpáreladások száma évrõl-évre csökken. A válság idõszakában, 2008-ban mért 295 ezres eladásszám 2016-ra 220 ezerre csökkent. A termelés szintén hasonló ívet mutat. 2008-ban 497 ezer kerékpárt gyártottak hazánkban. Ez 2014-re 345 ezerre csökkent, majd 2016-ra visszakúszott 402 ezerre.

Az átlagár alacsony, de nõ. Ennek oka a vásárlói igények emelkedése és az, hogy a devizaárfolyamok miatt a legolcsóbb kerékpárok is drágulnak. Így a közepes árú termékek forgalma kissé nõ, míg a legdrágábbaké nem változott.

A hazai piacot öt nagy gyártó uralja: a többiek éves összmennyisége nem haladja meg 2 ezer darabot. A 2014-ben meginduló jelentõs bevételugrást az elektromos kerékpárok (Pedelec) iránti megnövekedett nyugat-európai igény okozta: tavaly 87 ezer biciklit szállítottak külföldre, leginkább Nyugat-Európába. Eközben az elektromos kerékpárok hazai elterjedése a magas fogyasztói ár miatt még nem kezdõdött meg. A piac jövõjét az Opten projektmenedzsere szerint az élénk külföldi kereslet és a gyenge hazai vásárlóerõ aránya határozza meg.

Szerző