álhírek;PCkonferencia;

2017-05-25 07:08:00

Válaszcsapás az álhírekre

Csökkenhet az utóbbi években jellemzően Oroszországból indított és irányított álhír-kampányok politikai jelentősége a nyugati országokban – prognosztizálták szakértők a Political Capital (PC) és a Friedrich Ebert Stiftung „migrációs álhírek, dezinformációk és összeesküvés-elméletek politikai hatásai” című szerdai konferenciáján.

Hegedűs Dániel politológus úgy látta: a francia elnökválasztáson már hatástalannak bizonyult, amikor egy Kreml-közeli orosz hekkercsoport feltörte a későbbi győztes Emanuel Macron kampánycsapatának a szerverét és közzétette a levelezését. A politológus megkockáztatta: Merkel mostani, erős támogatottsága mellett az oroszoknak már eszébe sem fog jutni, hogy megpróbálják kívülről befolyásolni az őszi német választásokat, mivel eredményt nem tudnak elérni, csak arra sarkallhatják a németeket, hogy keményebb álláspontot fejtsenek ki az orosz szankciók ügyében.

Az álhírek terjedését a populizmus új keletű hulláma hozta el – mondta el Juhász Attila a PC igazgatója. A „tényeken túli politika” részeként a politikusok már egyáltalán nem is törekednek arra, hogy az igazság, a hitelesség látszatát keltsék, hanem az a legfontosabb, hogy mivel lehet minél nagyobb érzelmet kiváltani. A Brexit, a Trump vagy az itteni menekültellenes kampány közös nevezője, hogy meghatározó benne a migráció kérdése. Magyarországon ez a hatás igen erősnek bizonyult: 2014-ben még csak a válaszolók 3 százaléka vélte a bevándorlást problémának, míg 2015-re 35 százalékra ugrott fel ez az arány. Az álhírek ugyanakkor továbbra is nagy hatásúak – a Buzzfeed és az Ipsos korábbi felmérése szerint az olvasók 75 százalékát megtévesztik, Facebook-olvasóknál ez az arány magasabb, 84 százalék volt.

Cseh Gabriella, a Facebook közép-európai vezetője elmondta: a Facebook több új megoldáson is dolgozik, amivel ki lehet szűrni a közösségi platformon terjedő álhíreket. Így az Egyesült Királyságban már dolgoznak olyan megoldáson, hogy az olvasók bejelölhetik, mi az, amit álhírnek gondolnak. Ezután pedig a Facebook egy független tényfeltáró csapattal megvizsgáltatja a hírt, és ha bebizonyosodik, hogy hamis, akkor lejjebb sorolják azt, nem jelenítik meg, vagy épp mellé linkelnek más, a témában valós információkat tartalmazó cikkeket. Kérdésünkre Cseh Gabriella elmondta: egyelőre a brit és a német választások során „tesztelik” ezeknek a szolgáltatásoknak a működését és utána döntenek arról, hogy másutt – például Magyarországon – bevezessék-e azt.

A nyugati országokban nemcsak a piac szereplői kezdik felvenni a lépést a megtévesztő propagandával, de államok is reagáltak rá: Németországban nemrég nyújtottak be olyan törvényjavaslatot ami súlyos bírságot helyez kilátásba a gyűlöletkeltő posztokat, híreket eltávolítani vonakodó médiacégekkel szemben.

Más a helyzet Magyarországon, ahol maga az állami média is gyakran idéz orosz álhíreket, illetve a kormány és a kormánypárt a legfőbb alkalmazója az érzelmi hatásokra építő, „igazságon túli” politika eszközeinek. A konferencián részt vett politikusok közül Szél Bernadett (LMP) úgy vélte: állami eszközökkel is fel kellene lépni az álhírek terjedésével szemben. Molnár Zsolt a parlament nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke inkább úgy látta, hogy az álhírek terjesztésével szemben jogi eszközök helyett a nevelés a tájékoztatás a hiteles oktatás adhat védelmet.

Kiutasították a szélsőséges álhírgyárost
A Terror Elhárítási Központ (TEK) javaslatára kiutasították Magyarországról James Dowson brit állampolgárt – tudta meg a Magyar Narancs. A Magyarországon a szélsőjobboldali szervezetek, köztük a Betyársereg környékén feltűnő Dowsonról a New York Times írta meg, hogy az amerikai elnökválasztási kampány során Donald Trumpot segítette álhírek és összeesküvés-elméletek terjesztésével.